„New York most olyan helyzetben van, mint a Titanic volt az 1912-es elsüllyedésekor" – mondta Ferenc.
A nagyon gazdagok elmentek a városból, meg sem álltak Hamptonsig, ahol a nyaralóik vannak. A nem túl gazdagok mentek utánuk, ők a még bérelhető nyaralókra csaptak le, ezért aztán Hamptonsban ezeknek a bérleti díjai is az egekbe szöktek.
A középosztálybeliek és a kevésbé tehetősek maradtak itt, a városban, nekik nincs nagyon hova menniük. Akik ismerik New Yorkot, tudják, hogy a Central Park körüli hatalmas toronyházakban laknak a leggazdagabbak.
Az épületek lakóinak egy része eltűnt, sok erkély üres. A metró jár, az autóbuszok is közlekednek, de New York arculata most teljesen megváltozott. A buszvezetők mindegyike kapott maszkot. Amikor egy hónappal ezelőtt, február végén megérkeztem ide, semmi jel nem utalt arra, hogy mindez bekövetkezhet.
Akkor hatalmas dugók voltak, az utcákon hullámzott a tömeg, a múzeumokba özönlöttek az emberek. Ma, ha kimegyünk a Metropolitan Múzeum elé, csak az üres lépcsőket találjuk.
Ott, azon a helyen normál esetben több százan tolonganak.
Most a normál embermennyiség 10 százaléka megy ki napközben az utcákra New Yorkban. Az éjszaka csendjét pedig csak a mentőautók gyakori szirénázása zavarja meg."
Ferenc üzleti útra érkezett a városba. A kiküldetése eredetileg három hónapra szól, ebből most egy telt el. Azt mondja, nem aggódik, ha két hónap múlva nem tudna hazamenni, felkészült erre a lehetőségre is. (Egyébként, mint az Origó megírta, a magyar külügyminisztérium minden Észak-Amerikában rekedt magyar állampolgárt kérése hazaszállít.)
„Én a belvárosban, egy hét emeletes ház hetedik emeletén lakom" – mondta. Alattam volt egy pár, ők néhány napja kezdtek el rettenetesen köhögni. Rossz volt hallgatni, pedig egy emelet választott el bennünket. Szerintem megkapták a fertőzést. Amikor már ketten köhögtek – de valami elviselhetetlen módon – akkor jött ki az egyikükért a mentő és elvitte. Most megint csak egy ember köhög.
Nekem a véletlen folytán, egy barkácsboltban sikerült egy maszkot szereznem, de amúgy a maszk megvásárlása jelenleg a lehetetlen küldetéssel ér fel New Yorkban.
Nincs, elfogyott, nem lehet beszerezni. Se a gyógyszertárakban, se a drogériákban, sehol máshol. Én csakis maszkban és gumikesztyűben megyek ki az utcára – naponta egyszer.
Ha azt látom, hogy valaki van a házunk liftjében, nem szállok be, megvárom, amíg üresen érkezik a felvonó. Nappal megyek ki, egy kört sétálok Manhattanben, aztán jövök is vissza a lakásba.
Muszáj kimennem, mert a teljes, 0/24-es bezártságot én sem bírom elviselni. Nekem az a szerencsém, hogy a munkámat a lakásból is el tudom végezni."
New York múzeumai, színházai bezártak. Az éttermekben nem lehet leülni, délelőtt 10 és délután 4 óra között elvitelre lehet csak rendelni. A város teljesen megváltozott, sokan apokaliptikus jövőt vizionálnak. „Itt is lehetett látni olyan felvásárlást, amely jellemző volt az európai országokra.
A vécépapír pillanatok alatt lett hiánycikk, volt olyan, hogy az utcán parkoló egyik autót feltörték, mert látták, hogy az utastér tele van vécépapírral.
Kelendőek lettek a fegyverek is. Egy vadász – és kempingboltban jártam, az üzlet üres volt, kivéve az a rész, ahol a fegyvereket árulták. Ott hatalmas sor kígyózott. Tudni kell, hogy a New York-i rendőrség állományának egy része már elkapta a fertőzést, csökkentett létszámmal dolgoznak. Az emberek meg félnek, sokan beszélnek arról, hogy anarchia lehet, vagy önbíráskodás következhet, ha elfogyna az élelmiszer, vagy valami nem várt fordulat következne be.
Éppen ezért minden fegyvert felvásároltak. Érdekesség, hogy a kendertermékeket – ezeket Amerika több államában legalizálták – szintén felvásárolták. Úgy vannak vele, hogy ha már nem mehetnek ki az utcára, legalább otthon pöfékeljenek, szívják a marihuánás cigarettát.
Az üzleteket sem kell félteni. Amikor az eredetileg 2,5 dollárért árult szardíniakonzerv elfogyott, az üzletek újat rendeltek, de azt már 4 dollárért adják. Aki tud, árat emel és kihasználja ezt a helyzetet. Az élelmiszerboltok egy részét teljesen kifosztották" – mondta Ferenc.
New Yorknak most egy másik, a világ nagyvárosaira jellemző problémával is meg kell küzdenie.
Mivel sokkal kevesebben vannak az utcákon, jobban feltűnik, hogy esténként New Yorkban megjelennek a patkányok. A város próbál ez ellen küzdeni, de ezt a harcot feladták. Mindezt ne a külvárosokban képzeljük el, a Fifth Avenue-n, vagyis az Ötödik Sugárúton ugyanúgy ott vannak ezek az állatok, mint a metróalagútban, vagy a szegényebb negyedekben.
Láttam olyan fotót, amelyen egy gyalogos széttaposott egy patkányt. Esténként az emberek a szemetet az utcára teszik ki zsákokban, napnyugta után pedig tömegesen jönnek a patkányok."
Azt gondolom, hogy akiknél kisebb a halálozási kockázat (közismert: a 65 évesnél idősebbek a veszélyeztetettek - a szerk.), azokat vissza fogják küldeni dolgozni. Jelenleg elég nagy a letargia, de a városban élők próbálják fegyelmezetten elviselni a helyzetet. A tűzlétrákon ülnek, ott levegőznek, de napközben vannak, akik kimennek az utcára és a parkokba. Hoztak pár speciális szabályt is. Vannak olyan lakóházak, amelyekbe nem léphetnek be azok, akik nem laknak ott.
A bejáratnál eddig is dolgozó portások most új feladatot kaptak: ha egy ott lakónak valaki visz valamit, a portásnak kell odaadni, ő teszi be a liftbe és küldi fel az adott emeletre.
Igyekeznek teljesen kizárni az emberek közötti felesleges érintkezéseket – fejezte be New York-i beszámolóját Ferenc.