A legrégibb ismert ebihal fosszília egy óriásbébi volt

Több, mint 161 millió évvel ezelőtt Patagóniában a képen látható Notobatrachus degiustoi ebihal egy ártéren fejlődött, és a jura korszaki dinoszauroszok mellett élt.

Az eddig felfedezett ebihal fosszíliáknál 30 millió évvel korábbi fosszilizált ebihalat fedeztek fel Patagóniában. A megkövesedett ebihal azt mutatja, hogy a az ebihalak modern szűrögető táplálkozást folytató, pocsolyalakó jellemzői már a legkorábbi békák némelyikénél kialakultak. Erről számoltak be a kutatók a október 30-án a Nature magazinban.

Mariana Chuliver evolúcióbológus és kollégái megállapították, hogy az ebihal ugyanaz a faj, mint a felnőtt példányok. Az ebihalnak némileg már kialakultak a hátsó és első lábai. Az ebihal figyelemre méltóan jó állapotban maradt fenn, lágyszövetei, szemei és idegei a kőbe vésődtek.

Több, mint 161 millió évvel ezelőtt Patagóniában a képen látható Notobatrachus degiustoi ebihal egy ártéren fejlődött, és a jura korszaki dinoszauroszok mellett élt.
Fotó: Science News

 

 

Az ebihal a jura időszak közepén élt

 

Az N. degiustoi ebihal körülbelül 168 millió-161 millió évvel ezelőtt élt, a jura időszak közepén. Bár ez körülbelül 20 millió évvel későbbi, mint a legkorábbi feljegyzett béka fosszília, de ez a legrégibb ebihal, amit eddig találtak. Ezelőtt a legrégibb ismert ebihalak a kréta korszakban, körülbelül 130 millió évvel ezelőtt Izraelben élt Shomronella jordanica fajhoz tartoztak. Más fosszilizált kétéltű lárvák még korábbra nyúlnak vissza, de egyiknél sincsenek meg az unikálisan, rendkívüli metamorfózison keresztülment ebihalak jellemzői.

A kétéltű nagy, az orrától a farka hegyéig körülbelül 16 centiméter volt. Sok ma élő faj ebihal hossza néhány centiméter, vagy kevesebb. Ma az ilyen óriás ebihalak nem gyakoriak, és ha előfordulnak, akkor más fajokhoz képest többnyire viszonylag kis felnőttekké válnak. De az N. degiusto egész életében nagy volt, akárcsak a ma élő amerikai kecskebéka (Lithobates catesbeianus). A fosszília ebihal úgy táplálkozott, mint a ma élő ebihalak, kiszívta és kiszűrte a táplálék részecskéket a vízből.

A Notobatrachus degiustoi fosszíliát egy mészkőlemezben fedezték fel. Gerincoszlopa úgy néz ki, mint egy taréjlánc. Látható némi lágyszövet, az ebihal szemei (két sötét pont a fotó tetejének közelében, a fosszília fejénél).
Fotó: Science News

Fennmaradt az ebihal fosszíliájának torok csontváza: ugyanaz a meghatározó szűrögető táplálkozó berendezése volt, mint a ma élő társainak. Ez azt mutatja, hogy a szűrögető táplálkozást folytató ebihalak nagyon hosszú ideje nyerő evolúciós stratégia.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)