Szuhail rámutatott, hogy az Egyesült Államok tálibokkal kötött egyezménye értelmében
a rabokat már régen el kellett volna engedni, hogy elkezdődhessenek az afgánok közötti tárgyalások.
Egy háromtagú tálib küldöttség körülbelül egy hete tartózkodott Kabulban, hogy tisztázza a fogolycsere részleteit az afgán kormányzati tisztségviselőkkel.
A lázadók már a hét elején bejelentették, hogy nem folytatják a tárgyalásokat a kabuli kormánnyal, mert szerintük a központi kormány álláspontja miatt ennek nincs értelme.
Az AFP francia hírügynökségnek azonban egy neve elhallgatását kérő afgán kormányzati forrás azt mondta, hogy
a tálib küldöttség még mindig Kabulban van,
és továbbra is kapcsolatban áll a kormánnyal.
Az afgán nemzetbiztonsági tanács arra kérte a tálibokat, hogy fontolják meg döntésüket, miután fontos részéhez érkezett a fogolycsere folyamata.
Ilyen időben visszavonulót fújni azt jelenti, hogy nem gondolják komolyan a békét
- írta a tanács a Twitteren.
Az Asraf Gáni afgán elnök bizalmasának számító Abdul Matin Bejg elmondta: a tálibok ragaszkodnak hozzá, hogy Kabul elengedjen 15 parancsnokot, akik véres bűncselekményekben vettek részt. Bejg jelezte: a kormánynak nem áll szándékában szabadon bocsátani ezeket a rabokat.
Dzsavíd Fajszál, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője később az AFP-nek elmondta, hogy
a szerdai nap folyamán szabadon engednek 100 tálib foglyot.
Hozzátette: a 15 parancsnok, akinek a szabadon engedését a tálibok követelik, nem szerepel a szabadon bocsátandó rabok között.
A február 29-én Dohában aláírt amerikai-tálib egyezmény ötezer tálib és ezer kormányzati fogoly elengedését szabta az afgánok közötti béketárgyalások feltételéül. A megállapodás rendelkezik a nemzetközi haderő fokozatos kivonásáról is biztonsági garanciákért cserébe.