A hat új atomerőművi blokk lendületet adna a francia gazdaságnak a koronavírus okozta sokk után
![energie sure et-
competitive cnpecivaux](https://cdn.origo.hu/2023/12/f4gl8WuwqKiBlF2_bdsBlIA2lPPUsC7rhg6EJSMcgwo/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzdhM2IzMzYwMjVmZTQ3ODU4YzM2OGY1ODExZmRhZjc5.webp)
Franciaországban jelenleg 57 atomerőművi blokk termel éjjel-nappal, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiával látva el az ország lakosságának több mint háromnegyedét, valamint több mint 250 ipari energiafogyasztót 530 telephelyen. Azzal, hogy „stabil villamos energiát kínál megfizethető áron", az atomenergia hozzájárul a francia ipar versenyképességéhez és a lakosság kiszámítható áron történő, stabil energiaellátásához.
A francia EDF energetikai konszern „Grand Carénage" nevű fenntartási és befektetési programja évente 4 milliárd eurót szán a meglévő atomerőművi blokkok üzemidejének meghosszabbítására, ugyanakkor a koronavírus-járvány lecsengése után az új atomerőművi blokkok építését is támogatná. Idén januárban a francia környezetvédelmi minisztérium nyilvános konzultációba kezdett az energiaátmenet kezelésére, a 2019-2028-as időszakra vonatkozó átdolgozott stratégiai dokumentumot, az ún. programmation pluriannuelle de l'énergie-t illetően.
Az új atomerőművi blokkok építésére irányuló program 2021-től kezdődően hatékony eszköz lehetne a gazdasági és szociális fellendülés eléréséhez
– írta a francia Nukleáris Energia Társaság, hozzátéve, hogy ennek részeként az atomipar
készen áll arra, hogy mozgósítsa az erőforrásait.
Legalább három pár EPR típusú atomerőművi blokk megépítése lehetővé tenné a jelenlegi francia flotta 15 százalékának a megújítását.
A Deloitte nemrégiben megjelent elemzése szerint minden egyes euró, amelyet a francia atomiparba fektetnek, 2,5 eurót fial a gazdaságnak.
Emellett 2030-ra minden egyes TWh, amelyet az atomerőművekben termelnek meg, 360 millió euróval növeli a nemzeti GDP-t, és ez több mint háromszorosa annak, amennyivel a szélenergia járul hozzá a nemzeti össztermék bővüléséhez!
Ez utóbbi ugyanis 100 millió euróra tehető.
Európai viszonylatban a francia atomipar már most is versenyképesnek számít. A háztartási villamosenergia-árak tavaly több mint 70 százalékkal voltak magasabbak Németországban, mint Franciaországban, hiszen a németek folyamatosan állítják le az atomerőművi blokkjaikat, miközben éves szinten mintegy 27 milliárd euróval támogatják a megújulókat, amely összeget a háztartási fogyasztókkal fizettetnek meg.
Franciaország harmadik legnagyobb iparágaként az atomenergetikai ipar több mint 220 000 közvetlen és közvetett munkahelyet biztosít.
A franciaországi EPR blokkok építésében részt vevő dolgozók 80 százaléka francia vállalatok alkalmazottja, ami nagyon magas érték a többi energetikai ágazathoz képest. Például a szél- és napenergiai technológiák vonatkozásában Franciaország továbbra is a külföldi szereplőktől függ.
Egy EPR típusú projekt 8350 munkahelyet teremt az építési szakaszban és a blokk 60 éves üzemelése során további 1600 munkahelyet biztosít. Franciaország a 3. generációs atomerőművi blokkok építésével kapcsolatban már sikereket is elkönyvelhetett, hiszen két EPR típusú egység már kereskedelmi üzemben áll Taishanban, Kínában.
Az állásfoglalás szerint
ahhoz, hogy Franciaország és Európa 2050-re elérje a karbonsemlegességet, létfontosságú, hogy az ország atomerőműveinek egy részét megújítsák.
A francia villamosenergia-termelés már jelenleg is rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátású, hiszen kevesebb mint 50 g/kWh ez az érték, amivel jócskán megelőzi a szomszédos országokat. Németországban például az erőművek 400 g/kWh kibocsátással termelnek. A francia alacsony kibocsátási érték döntően a nagyon magas atomerőművi részaránynak, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásának (víz, nap és szél) köszönhető, miközben Németországban a fosszilis erőművek viszik a terhelést, amikor nem süt a nap, illetve nincs szél. Az alábbi ábrán is nagyon jól látható, hogy például 2020. május 27-én is a francia áramtermeléshez köthető szén-dioxid-kibocsátás rendkívül alacsony, csak 29-40 g/kWh volt.
Mindez azt jelzi, hogy
Franciaországnak azonnal el kell indítania egy új atomerőmű-építési programot, annak érdekében, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termeléssel teljesíteni tudja a dekarbonizációs célokat.
A nagy nemzetközi szakmai szervezetek kiállnak amellett, hogy az összes alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiát – a megújulókat, az atomenergiát és a szén-dioxid-leválasztást – együttesen kell alkalmazni ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a villamosenergia-szektor nagyarányú szén-dioxid-mentesítése. Franciaország ebben a tekintetben már most is példaértékű, hiszen jelenleg is rendkívül klímabarát módon termelik az áramot.
Az új nukleáris beruházások elindításáról szóló döntés késedelmével vagy hiányával Franciaország annak a kockázatát vállalná, hogy sürgősen meg kellene kezdenie új gázerőművek építését, amelyek rengeteg üvegházhatású gázt bocsátanak ki. A közelmúltban ez a helyzet állt elő Japánban, amely túl lassan kezdte újraindítani atomerőműveit, továbbá az Amerikai Egyesült Államokban, New Jersey-ben és New York államban, hamarosan pedig Belgiumban is ez várható. A gázerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-kibocsátási értéke 490 g/kWh, szemben az atomerőművek 12 g/kWh értékével.
Franciaország az atomenergiát tartja a francia energiafüggetlenség pillérének. Ez biztosította és biztosítja, hogy Franciaország megvédje magát a világ energiapiacának kiszámíthatatlanságától és a hozzá kapcsolódó geopolitikai kockázatoktól. Az atomenergiának köszönhetően kivédhetőek az olajár-sokkok, amelyek értelemszerűen a földgázárak elszállásával is járnak.
Az atomerőművek által termelt villamos energia ára – ellentétben a gázerőművi termeléssel – könnyen kalkulálható, hiszen nem befolyásolja a piac ingadozása. A nukleáris üzemanyag csupán 5 százalékot tesz ki a termelési egységköltségből. Az uránpiac ugyanakkor nagymértékben eltér az egyéb üzemanyagok piacától, ugyanis a geopolitikai kockázatai alacsonyak. Az uránkészletek több mint 40 százaléka az OECD-országokban található, és a kereskedelmi ügyletek nagy része hosszú távú, évtizedekre szóló szerződések szerint történik.
Franciaország robusztus uránbeszerzési lánccal rendelkezik, hiszen az atomerőműveket működtető EDF-nek 2 évre elegendő uránkészlete van. Ezzel szemben a fosszilis erőművek készletei kevesebb mint 6 hónapra elegendőek az éves üzemanyag-fogyasztáshoz viszonyítva. Fontos szempont az is, hogy az áramtermelés 10 százalékát már jelenleg is kiégett fűtőelemek újrafeldolgozásával nyert üzemanyag biztosítja. Emellett Franciaországnak stratégiai mennyiségű szegényített uránkészlete van, amely 5 évre elegendően bármelyik pillanatban helyettesítheti a természetes uránfelhasználást a francia üzemanyaggyártó kapacitásoknak köszönhetően.
Az állásfoglalás végezetül kiemeli, hogy Franciaország eddig a megfelelő ipari programok nélkül nem volt képes a 3. generációs atomerőművi blokkok sorozatgyártására. Miközben ezzel ellentétben például az oroszországi Roszatom állami atomenergetikai konszern az elmúlt 14 évben 15 új atomerőművi blokkot épített és adott át világszerte, valamint nemzetközi szinten jelenleg is mintegy 30 új blokk megépítésére van megrendelése, köztük a Paks II. Atomerőmű két új, VVER-1200 típusú egysége is.
A Franciaországban üzemelő atomerőművek kiváló példával szolgálnak más országok számára is, hiszen a blokkok révén rendkívül alacsony az ország villamosenergia-termeléséhez köthető szén-dioxid kibocsátása, versenyképes az áramár, és garantált az ellátásbiztonság is.
Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője