A miniszter arra emlékeztetett, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság (EB) alelnöke nemrégiben megerősítette, az uniós testületnek nincs oka kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen.
Az, hogy az alelnök azt is hangsúlyozta, még nincs ok az eljárás megindítására, gúnyt űz a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód elvéből.
Varga Judit ugyanakkor kiemelte, hogy el kell ismerni, hogy az európai integráció történetének legsúlyosabb válsága idején a magyar kormány ellen hetek óta tartó, példátlanul összehangolt politikai támadások után bátorságot igényelt, hogy az alelnök nemet mondjon az eljárás megindítására. A miniszter asszony szerint mások az európai értékek ürügyén Magyarországból ellenséget csináltak azt állítva, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben az európai integráció alapvető értékeit, ideértve a demokráciát és a jogállamiságot.
A számunkra magától értetődő és közös értékek a politika eszközévé váltak. Megsértésük az egység helyett megosztást eredményez
– fogalmazott Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter kijelentette, a Magyarországgal szemben felépített nyilvánvaló kettős mérce azt sugallja, hogy a valódi kérdés nem az unió alapvető értékeiről szól. Véleménye szerint
a politikai menetrend valódi célja a megosztottság elmélyítése a következő, 2021 után érvényes hétéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások valódi megkezdése előtt.
Az a cél, hogy nyomást gyakoroljanak bizonyos tagállamokra, és pusztán véletlen egybeesésnek köszönhetően éppen azokra, amelyek a támogatások tekintetében várhatóan relatív értelemben hátrányt fognak szenvedni a jelenlegi költségvetési javaslatok alapján.
Mivel a legjelentősebb csökkentések ellentétesek a kohézió átfogó céljával,
az említett tagállamoknak juttatott támogatások csökkentésére irányuló javaslatokat gazdasági vagy akár erkölcsi szempontból védeni nem lehet.
Ennélfogva politikai szükség van ezen tagállamok démonizálására. A miniszternő elmondta, hogy ez a politikai stratégia azonban szembemegy az erős és egységes Európa gondolatával.
Varga Judit az Európa előtt álló kihívások között az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatok elhúzódó tárgyalásai mellett azt írta, még nem sikerült legyőzni a koronavírus okozta járványt, a rendkívüli intézkedésekre továbbra is szükség van. Az európai gazdaság segítségre szorul, további eszközökre és forrásokra van szükség a fellendülés elősegítéséhez. Ezzel összefüggésben
alapvető fontosságúnak nevezte összehangolt álláspont kialakítását a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban.
Kiemelte továbbá, hogy a migrációs válság sem ért véget. Ezenfelül azt is hangsúlyozta, noha a járványhelyzet és az ahhoz kapcsolódó lezárások csökkentették az illegális határátlépési kísérletek számát, valószínűleg még erősebb formában jelentkezik majd a korlátozások enyhítésekor.
Európának manapság, jobban, mint valaha, közös álláspont kialakítására és együttműködésére van szüksége. Magyarország készen áll arra, hogy együtt dolgozzon azokkal, akik hajlandóak politikai konszenzust kialakítani e nehéz kérdésekben
- húzta alá az igazságügyi miniszter.