Miközben Kína, ahonnan a koronavírus-járvány elindult, hivatalosan 2019 novemberében azonosította az első beteget, Franciaország hosszú ideig januárra tette az első francia megbetegedést („ún. nulladik beteg"). Ennek ellenére tanulmányok és tanúvallomások mutatják, hogy a járvány Franciaországban már 2019 végén elkezdődött a France 24 francia hírtelevízió szerint.
Ez a láthatatlan betegség minden bizonnyal elkerülte az egészségügyi diagnosztika radarjait. A koronavírus eddig több mint 26 ezer embert ölt meg Franciaországban, és még mindig rejtélyek veszik körül franciaországi elterjedését. Olaszország, Spanyolország és főleg Belgium mellett Franciaország védekezett a legrosszabbul a járvány előtt. A drámaian sok halott emiatt van.
Egészen a múlt hétig úgy tudták, hogy a nulladik beteget január második hetében azonosították Oise megyében. Ami az Egészségügyi Főigazgatóság (a francia tisztifőorvosi szolgálat, DGS) tájékoztatását illeti, ők január végére teszik az első eseteket.
De azután Yves Cohen és Jean Verdier de Bondy, újraélesztési kórházi osztályok vezető professzorai a „BFM" hírtelevízióban május 3-án bejelentették, hogy szerintük az első pozitív koronavírusos beteget 2019. december 27-én diagnosztizálhatták Párizs egyik elővárosában. Az akkori tüdőgyulladás miatt elvégzett első PCR-tesztje a betegnek ugyanakkor negatív lett. Az egyik hírtelevízió szerint csak a második teszt lett pozitív, és ez áprilisban derült ki. Yves Cohen professzor szerint csak egy teszt volt, és annak végezték el a mélyebb analízisét áprilisban. Ami biztos tehát: áprilisig nem elemezték a tesztet, hiszen a beteg közben meggyógyult. Mivel nem gondolták koronavírussal fertőzöttnek, semmilyen környezet- és kapcsolatkutatást sem végeztek, és nem különítették el az orvosok a beteget.
„Átnéztük az összes, december 2-a óta tüdőgyulladást kapott beteg negatív teszt-eredményét, és azt állapítottuk meg, hogy az első pozitív koronavírusos eset december 27-ére tehető", mondta el Yves Cohen professzor, akit a France 24 telefonon ért el. A Bobigny-ben (Párizs egyik, az ún. „vörös öv"-höz tartozó, kommunista hagyományú, az utóbbi években erősen migráns hátterű elővárosa) élő beteg nem tudta magáról, hogy koronavírus-fertőzött lenne. „Vásárolni jártam a bevásárló központba, a piacra, elvittem a gyerekeket az iskolába, családi eseményeket szerveztünk otthon, és igen, lehet, hogy megfertőztem másokat", mondta később az egykori beteg a „France Bleu Paris" rádió adásában.
De lehet, hogy mégsem a december 27-én azonosított beteg volt az első koronavírusos páciens Franciaországban. Yves Cohen, az újjáélesztési osztályt vezető professzor szerint „csak annyit tudunk, hogy az érintett személy felesége már férje megbetegedése előtt enyhe tüneteket mutatott, majd azt követően a férj lett beteg és adta át a vírust a gyerekeinek". Viszont ha a nulladik betegnek számító férfi felesége is fertőzött volt már, akkor ő is járt a munkahelyén, vagy a bevásárló központban. Yves Cohen professzor szerint két lehetséges hipotézist érdemes felállítani. „A feleség vagy a halas pultnál dolgozó ázsiaiakkal vagy a reptéren dolgozó emberekkel került kapcsolatba és fertőződhetett meg, tekintettel arra, hogy munkahelye közel volt a Roissy-Charles-de Gaulle reptérhez és rendszeresen járt a piacra is."
Yves Cohen megállapításai tehát azt sugallják, hogy a koronavírus már az első hivatalos eseteket megelőzően Franciaországban volt, még mielőtt annak létezését egyáltalán a tudományos körök visszaigazolták volna. De hogy telhetett el közel négy hónap, amíg a teszteredményeket megnézték? Hiszen december 27-én már tudták a francia orvosok, mi ez a vírus, tesztjük is volt - közel két hónappal vagyunk az első kínai beteg felfedezése után. Hogyhogy nem végeztek semmilyen kontaktkutatást, ha pusztán a gyanú felmerült, hogy megvan a nulladik beteg?
Ennek ellenére még mindig nem lehetünk 100 %-osan biztosak abban, hogy ki volt az első koronavírussal megfertőződött francia beteg. Hiszen feltehetően még inkább vissza kell menni időben. „Több kórház is, például a Garches-i, vagy a „Pitié-Salpêtrière", vagy más kelet-párizsi kórházak most ugyanazt a kutatómunkát végzik el, amit mi már megtettünk", mondja Yves Cohen professzor. Kérdés persze, hogy miért csak most?
Közülük az egyik, az elzászi Colmar-i Albert Schweitzer kórház, közleményt adott ki május 7-én, amelyben bejelentették, hogy az első koronavírus-fertőzést november 16-án azonosították Kelet-Franciaországban. Ehhez összesen 2456, 2019. november 1.- április 30. közötti tüdő-röntgen felvételt tanulmányoztak át úgy, hogy a koronavírus-fertőzés jeleit mutató felvételeket második, majd harmadik kontrollellenőrzésen is átfuttatták, két (elvben) tapasztalt szakértő közreműködésével. Dr. Schmitt, a kórház orvosa ezt követően megállapította, hogy „a vírus november elején már sporadikusan terjedt és a fertőzés hirtelen gyorsult az év végi rendezvényekkel", majd aztán február végén a járvány szabályosan berobbant egy mulhouse-i rendezvényt követően.
Ami az Egészségügyi Főigazgatóságot illeti, szerintük nincs egyetlen nulladik beteg sem Franciaországban.
Egy másik hipotézis alapján a koronavírus franciaországi elterjedésében szerepet játszhattak a 2019. október 18-27. között Vuhanban megrendezett Nemzetközi Katonai Játékokról hazaérkező francia sportolók.
Több, a versenyről visszatérő sportoló jelezte, hogy a koronavírushoz hasonló tünetei voltak. Köztük egy luxemburgi úszó is, akinek elbeszélése alapján tudjuk, hogy két csapattársa már a verseny alatt megbetegedett, továbbá egy francia katonatiszt is jelentette, hogy észlelte magán a koronavírus tüneteit.
A vuhani nemzetközi verseny és a koronavírus esetleges összefüggéseit a modern pentatlon világbajnoka, Élodie Clouvel, mára már elérhetetlen interjút adott egy helyi televíziónak (TL7) március végén. Élodie Clouvel ebben az interjúban arról beszélt, hogy ő és társa, a szintén atléta Valentin Belaud is megfertőződtek a vuhani versenyen. Azóta egyikőjük sem nyilatkozik.
A France 24 megkereste ebben az ügyben az Egészségügyi Főigazgatóságot, ahol a Hadügyminisztériumhoz irányították az újságírókat. A Hadügyminisztérium az alábbi közleményt juttatta el a sajtó részére:
„Sem a vuhani Nemzetközi Katonai Játékok ideje alatt, sem a hazaérkezést követően nem jelentettek olyan influenzás vagy kórházban kezelt betegséget a katonai egészségügyi szolgálat részére, amelyeket utólag összefüggésbe lehetne hozni a koronavírussal".
A hadügyminisztérium sajátos megfogalmazása voltaképpen nem zárta ki a világbajnoknő állításait, arról sem beszélt, hogy Élodie Clouvel vajon tényleg felvette-e a kapcsolatot a katonai orvosokkal annak céljából, hogy teszteljék, vagy hogy összevessék akkori tüneteit a koronavíruséval.
A franciaországi járvány terjedése szempontjából ez a hipotézis sem zárható ki tehát, azaz ennek alapján már október végén, november elején az országban lehetett a vírus. Legalábbis Yves Cohen professzor szerint mindez lehetséges. Az első azonosított kínai eset november 8-ra tehető. És mint tudjuk, 5-14 nap kell ahhoz, hogy a vírusfertőzés klinikai tünetei megjelenjenek, épp ezért egyre valószínűbbnek tűnik, hogy már november elején voltak koronavírusos személyek Franciaországban.
Két kérdésre viszont nincs válasz: ha valóban már legalább két hónappal az eddig gondolt januári úgynevezett nulladik beteg előtt volt fertőzött, miért csak most derült ki? És egy még hipotetikusabb kérdés: ha időben észlelik bajt, mennyivel végzett volna kisebb pusztítást a járvány Franciaországban?