Kína békés úton akar újraegyesülni Tajvannal, de a katonai erőt sem veti el

A 2020. május 21-én közreadott képen a tajvani haditengerészet katonái állnak a Haj Si nevű, a világ egyik legrégebbi, még működő tengeralattjárójának fedélzetén a tajvani Csilung haditengerészeti bázisánál 2019. szeptember 27-én. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy egy 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket adnak el Tajvannak, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint "a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében".

Kína békés úton kíván újraegyesülni Tajvannal, de a katonai megoldás lehetőségét sem veti el - jelentették ki pénteken a kínai központi vezetés tagjai egy, a tajvani függetlenségi mozgalom elfojtására hozott törvény évfordulója alkalmából Pekingben tartott eseményen.

A 15 évvel ezelőtt bevezetett elszakadás elleni törvény lehetővé teszi Kína számára, hogy katonai erővel szálljon szembe a tajvani függetlenségi mozgalommal abban az esetben, ha a szigetet függetlennek nyilvánítanák.

Li Cuo-cseng tábornok, a kínai katonai bizottság hadsereget irányító testületének elnöke az eseményen kijelentette: amennyiben a békés újraegyesülés lehetősége már nem állna fenn, a kínai hadsereg minden eszközt bevet annak érdekében, hogy leverjen bármilyen jellegű szeparatista törekvést.

Nem ígérjük, hogy nem alkalmazunk erőszakot, ezt a lehetőséget fenntartjuk, és minden szükséges lépést megteszünk a Tajvani-szoros helyzetének stabilizálására és ellenőrzésére

- fogalmazott a kínai tábornok.

Liu Csie-ji, a pekingi kormányzat tajvani ügyekért felelős irodájának vezetője mindazonáltal azt mondta, hogy Tajvan és Kína számára a legjobb út a békés újraegyesülés lenne.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra.

Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

A 2020. május 21-én közreadott képen a tajvani haditengerészet katonái állnak a Haj Si nevű, a világ egyik legrégebbi, még működő tengeralattjárójának fedélzetén a tajvani Csilung haditengerészeti bázisánál 2019. szeptember 27-én. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy egy 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket adnak el Tajvannak, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében. Forrás: MTI/EPA/David Chang

Caj Jing-ven ráadásul május 20-i, második mandátumára szóló beiktatásakor kijelentette, hogy

Tajvan sohasem fogadja el az egy ország, két rendszer elvét.

A kapcsolatokban további feszültségforrást jelenthet a pekingi kormányzat által csütörtökön elfogadott, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvény is, amelyre reagálva Tajvan bejelentette, hogy hongkongi menedékkérők megsegítését célzó humanitárius akcióterven dolgozik.