Újabb nacionalista, történelemhamisító törvényt fogadott el a román felsőház

Szerdán megszavazta a bukaresti parlament felsőháza, a Szenátus azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében „a román nép hősévé és mártírjává" avatnák II. Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi fejedelmet, és minden évben május 27-én emlékeznének meg róla – írja a Maszol az Agerpres román hírügynökségre hivatkozva. A tervezet csak azt követően lép érvényébe, hogy döntőházként a Képviselőház is megszavazza, majd pedig aláírja és kihirdeti azt Klaus Iohannis államfő. Várhatóan mindkettő hamarosan be fog következni. A történelemhamisítást sem mellőző törvénytervezet vélhetően összefüggésben áll a trianoni békediktátum centenáriumának közelgő évfordulójával, amiről mind Magyarországon, mind Romániában meg fognak emlékezni, igaz teljesen más kontextusban. A román népi mitológia szerint Vitéz Mihály volt az, aki elsőként „egyesítette" a három románnak mondott fejedelemséget, azaz Havasalföldet, Erdélyt és Moldvát. A valóság ezzel szemben az, hogy csak néhány hónapig tartó perszonálunióról beszélhetünk, egyesülésről nem. 

A romániai szenátorok mobiltelefonon szavaztak a javaslatról, amelyet 110 támogató szavazattal és 23 tartózkodás mellett fogadtak el.

„A román nép mártírjává és hősévé nyilvánítjuk Vitéz Mihályt, Havasalföld, Moldva és Erdély fejedelmét, a román nép első egyesítésében játszott jelentős szerepéért, bátorságáért és áldozatáért" - olvasható az Agerpres és a Maszol által közölt tervezet szövegének fordításában.

Vitéz Mihály bukaresti szobor szobra Forrás: Wikipedia

A jogszabály szerint

május 27-én a központi és helyi hatóságok, valamint más intézmények közpénztámogatással, tudományos és kulturális rendezvényekkel adózhatnak a fejedelem emlékének.

A közszolgálati televízió és rádió szintén műsorára tűzhet ezen a napon Vitéz Mihállyal kapcsolatos tematikájú programokat.

A Vitéz Mihályra vonatkozó tervezetet a Szenátus elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozóinak egy csoportja terjesztette be. (A nacionalista irányultságú PNL Klaus Iohannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök pártja, a szintén nacionalista PSD pedig a magyarországi MSZP testvárpártja.)

A Szenátus első házként szavazott, a végső döntés ebben az ügyben a Képviselőházé lesz.

Ahhoz, hogy érvénybe lépjen a tervezet, a következő szavazás után alá kell írja és ki kell hirdesse azt Klaus Iohannis államfő.

Ennek nagy valószínűséggel nem lesz akadálya, ismerve a német származású román köztársasági elnök nacionalista megnyilvánulásait.

A történelemhamisítást sem mellező törvénytervezet vélhetően összefüggésben áll a trianoni békediktátum centenáriumának közelgő évfordulójával, amiről mind Magyarországon, mind Romániában meg fognak emlékezni, igaz teljesen más kontextusban.

Kicsoda Vitéz Mihály?

II. Vitéz Mihály (1558-1601) havasalföldi (a mai Románia déli része-szerk.) fejedelmet azért tartják a legnagyobb román nemzeti hősnek, mert ő volt az, aki 1599 novemberében II. Habsburg Rudolf német-római császár (I. Rudolf néven magyar király) megbízásából elfoglalta és másfél évig katonai megszállás alatt tartotta Erdélyt, öt hónapra pedig Moldvát is megszállta.

A Vitéz Mihály által átmenetielg uralt fejedelemségek. Forrás: Origo

A nacionalista román történetírás szerint ő „egyesítette" első alkalommal egy rövid időszakra a három - általuk románnak mondott - fejedelemséget, de valójában erről szó sem volt,

Erdély, Moldva és Havasalföld ugyanis ebben az időszakban nem egyesült, csupán néhány hónapig közös uralkodójuk volt Vitéz Mihály személyében.

Ennek az államjogi állapotnak a történelmi szakkifejezése: perszonálunió, ami olyan független államok szövetségét jelenti, amelyeket kizárólag a közös uralkodó személye kapcsol össze. (I. Nagy Lajos magyar király alatt például ez állt fenn Magyarország és Lengyelország között, a XIV. században.)

Miután Mihály nem volt hajlandó átadni Erdélyt Rudolf császárnak, a német-római uralkodó Giorgio Basta nevű olasz származású hadvezére zsoldosaival 1601 augusztusában meggyilkoltatta a havasalföldi fejedelmet.

Vitéz Mihály meggyilkolása, Constantin Lecca festménye alapján. Forrás: Wikipedia

Érdekességként megjegyzendő, hogy

a „Vitéz" előnevet a székelyek adták Mihálynak, előtte ez a kifejezés nem volt ismert a korabeli román nyelvben.

Fontos kiemelni, hogy a legtöbb nagy román történelmi személyiséghez hasonlóan ő sem volt román származású, hanem mindkét ágon görög felmenőkkel rendelkezett. Anyja például a híres bizánci császári dinasztia, a Cantacuzino család sarja volt.

Az általa uralt, az Oszmán Birodalom adófizetőjeként számon tartott Havasalföldet kezdetben Ungrovalahiának hívták, utalva arra, hogy

a XIV.-XV. században Havasalföld fejedelmét legtöbbször a mindenkori magyar király hűbéreseként tartották számon.

A magyar hűbéresi státust pedig az oszmán követte.

Vitéz Mihály idejében az udvari kancellária hivatalos nyelve nem az akkoriban vlachnak nevezett román volt, hanem a görög, ahogy a teljes Balkánon a XIX. századig.

Az ortodox egyház pedig a görög mellett az ószlávot használta, cirill írásmóddal.