Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Napok óta tartanak a zavargásokba torkolló radikális baloldali tömegmegmozdulások George Floyd halála miatt az Egyesült Államokban. Mindennapossá váltak a rablások, a fosztogatások és a gyújtogatások az ország területének jelentős részén.
Az erőszak annyira kiterjedt, hogy több nagyvárosban is kijárási tilalmat kellett bevezetni: csakhogy a drasztikus intézkedés sem szegte kedvét a radikális baloldali tüntetőknek, akik folytatták a rombolást. A híradások szerint az elmúlt napokban több ezer embert tartóztattak le rendzavarásért és a kijárási tilalom megszegéséért. Nem ritkák az olyan jelenetek, hogy a zavargások résztvevői boltokat és bevásárlóközpontokat rabolnak ki, luxusüzleteket fosztanak ki, drasztikusabb esetben felgyújtják azokat. Pár napja tüzet gyújtottak a Fehér Ház melletti, ikonikus Szent János-templom alagsorában is, tűzoltókra volt szükség a lángok megfékezéséhez. Az erőszakos tüntetők lerántottak egy amerikai nemzeti lobogót a templomban, majd lángra lobbantották. Megrongálták Los Angeles legrégebbi zsinagógáját is. Az épületre vasárnap került fel egy Izrael-ellenes graffiti.
Szerdán érkezett a hír, miszerint
fosztogatás közben végeztek egy kisvárosi nyugdíjazott rendőrkapitánnyal a tiltakozók a Missouri állambeli St. Louisban.
Az ABC News portálja szerint a járdán találtak rá a holttestére. A 77 éves David Dorn halálos kimenetelű lőtt sebet kapott, miközben megpróbálta megakadályozni egy üzlet kifosztását. Egy fiatal rendőrt Las Vegasban fejbe lőttek, miközben próbálta hazaküldeni a tüntetőket a kollégáival; ő küzd az életéért.
A The New York Times szerint a radikális baloldali tüntetések kirobbanása óta legalább öt ember halt meg az erőszakos tüntetéshullám során.
Évtizedek óta nem tapasztalt tüntetések és zavargások robbantak ki tehát Amerikában, azonban ennek okairól és mozgatórugóiról kevesebb szó esik: kik állnak az erőszakos és látványos tiltakozási hullám mögött, és mi a valódi céljuk? Utóbbi kérdésre talán könnyebb a válasz: vészesen közeleg az amerikai elnökválasztás, aminek fényében átértékelődnek a történések.
Az ANTIFA és a szélsőbaloldal - pár nappal az erőszakos megmozdulásokat követően Donald Trump, amerikai elnök megnevezte, kiket sejt a háttérben. Minden bizonnyal igaza van, hiszen az interneten közzétett videófelvételeken az látszik, ahogyan a jól ismert radikális baloldali csoportosulások mozgatják a tüntetőket, ők a hangadók. A tömeg soraiban felfedezhetőek az anarchista-szélsőbaloldali ANTIFA, a jogvédő Black Lives Matter, és egyéb, magát civilnek tartó szervezet tagjai.
De mit is érdemes tudni róluk? Bár a 2013-as alapítású BLM fekete polgárjogi mozgalomként határozza meg magát, a Fox Business 2017-es cikke szerint alaposan eltértek eredeti céljaiktól. Az idők során egyre csak radikalizálódó szervezet bojkottot hirdetett a "fehér kapitalizmus" ellen, és arra kérte támogatóit, hogy november 25-től január 1-ig ne költsenek pénzt a "fehér vállalkozásoknál". A konzervatív televíziós csatorna az ügy kapcsán megszólaltatta David Clarke, Milwaukee-i megyei seriffet, aki azt nyilatkozta, hogy
Soros György "eltérítette" a Black Lives Mattert az eredeti útjáról.
"Soros György antikapitalista, antiszocialista mozgalma rájuk telepedett, majd eltérítette, és azóta álarcként használja őket" - fogalmazott Clarke, aki egyébként Trump támogatójaként rendszeres bírálója a szervezetnek, "Black Lies Matternek" (Fekete hazugságok számítanak) nevezve őket.
Az, hogy Soros bevásárolta magát a mostani, erőszakos zavargásokban kulcsszerepet játszó szervezetbe, nem számít újdonságnak. A Washington Times korábbi cikkében azt írta, hogy a milliárdos befektető alapítványán keresztül több millió dollárt adományozott a Black Lives Matternek.
A másik mozgalom, amelyik a BLM mellett láthatóvá vált, az az Antifa-hálózat. Tagjaik tevékenyen részt vettek a rendbontásban, nem véletlen, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy a megmozdulások lecsillapodását követően terrorszervezetté nyilvánítja őket.
A mozgalom egyébként nem rendelkezik központi vezetéssel, és leginkább egy szervezetlen, pusztán egyénekből álló szervezetként lehet jellemezni. Az összekötő kapocs tagjaik között az, hogy erősen baloldali politikai nézeteket vallanak, más közös pontot nem igazán lehet találni közöttük.
Soros György finanszírozza őket
- erről írt James Woods hollywoodi filmsztár egyik internetes írásában.
"Az antifa mozgalom tagjai nyílt erőszakot alkalmaznak bárki ellen, akit fasisztának, rasszistának vagy jobboldali szélsőségesnek bélyegeznek, és sokakat támadnak meg csupán azért, mert a konzervatív táborhoz tartoznak" - fogalmazott a színészóriás, aki szerint "az antifák a Demokrata Párt paramilitáris szárnya." "Az antifa gengszterek napjaink fizetett barnaingesei" - tette hozzá történelmi hasonlattal élve Woods.
Az amerikai médiában egyébként visszatérő téma, hogy mi pontosan Soros Györgynek a szerepe a mostani történések alakulásában. A jobboldalisággal nem vádolható New York Times tegnapi cikkében elismeri, hogy az amerikai társadalomban sokan vannak azon a véleményen, hogy a milliárdos befektető áll a széleskörű tiltakozások mögött.
A Fox News szintén Soros szerepével foglalkozott tegnapi adásában. A műsorban a BLM "eltérítéséről" beszélgettek, felidézve, hogy az amerikai milliárdos alapítványa, az Open Society Foundations dollármilliókkal támogatja a mozgalmat. Az adást Donald Trump megosztotta Twitter-oldalán, amiből az következik, hogy az amerikai elnök szerint Soros áll a gyújtogatások, fosztogatások mögött.
"Soros György keze van ebben az egészben. Úgy gondolom, ez szégyen, hiszen az antikapitalista és a szocialista mozgalmak nem nyújtanak megoldást arra, hogy a feketék jobb iskolákba tudják vinni a gyerekeiket" - hangzott el az adásban.
A Fehér Ház Rózsakertjében mondott rövid nyilatkozatában hétfőn Donald Trump rendet ígért, és kilátásba helyezte a hadsereg bevetését is radikális baloldali rendbontás ellen.
A bejelentés találkozott az amerikai társadalom elvárásaival, egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikai szavazók nagy többsége, így a demokrata szavazók többsége támogatja, hogy bevessék a Nemzeti Gárdát a zavargásokra válaszul. A többség azt is támogatja, hogy a hadsereget is bevessék. Egész pontosan a kutatás szerint az amerikaiak
