A francia zavargásokat irányító radikális baloldali aktivista, Assa Traoré nagyapja kormányzó volt a rabszolgaság mali központjában

A francia Floydként is emlegetett Adama Traoré mali származású. Az aktivista nagyapja nem is olyan régen kormányzó volt a rabszolgaság központjának számító Kayes-ben, ahol az elit még mindig dolgoztat rabszolgákkal – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A Traoré család Maliból származik, a 2016-ban egy rendőrségi kihallgatáskor meghalt, egyébként bűnöző Adama Traoré apja, Mara-Siré Traoré 1943-ban, Maliban született, és a szoninke népcsoport tagja volt.

null

null

Assa Traoré "Lettre à Adama" (Levél Adamának) című, 2017-ben kiadott könyvében az áll, hogy apja személyautóval hagyta el szülőföldjét, átszelte Mauritániát, majd hajóval Spanyolországba ment, onnan pedig Párizsba.

Az amerikai New Yorker azt írja ehhez kiegészítésképp, hogy Mara-Siré Traoré 1960-ban hagyta el Malit, abban az évben, amikor az afrikai ország függetlenné vált Franciaországtól. A francia állampolgárságot 1968-ban kapta meg, majd a következő évben elvett egy fehér bőrű francia nőt, akitől két fia született, majd később elváltak.

A családapa, Mara-Siré Franciaországban poligámiában élt,

miután elvált első nejétől, három nővel (egy fehér katolikus, egy muszlim és egy mali származású nővel) is házasságot kötött, akiktől összesen még további 15 gyereke született.

A családfő 1999-ben 46 éves korában meghalt, a klán vezetését ekkor vette át Assa, akire a mai napig családfőként tekintenek.

A jeuneafrique.com magazinnak 2016 októberében adott interjújában a fiatal nő azt mondta, hogy

nagyapja Kayes kormányzója volt.

Kayes város az azonos nevű régió székhelye Mali délnyugati csücskében, a Szenegál folyó partján. Az interjúban Assa által tett kijelentés a nagyapjáról azért fontos információ, mert

ezen a területen bizonyos közösségek még a mai napig tartanak rabszolgákat.

Ilyen rabszolgatartó közösség például a szoninke népcsoport is, amelyhez a Traoré család is tartozik.

A mali rabszolgatartásról tudnak Franciaországban, sőt, tüntetéseket is szoktak szervezni ellene Franciaországban élő afrikai közösségek, de mégsem tesz senki semmit érdemben. 2018. november 3-án a párizsi Trocadéro téren több mint ezer ember vonult fel, hogy tiltakozzon a szoninke néptörzs rabszolgatartó szokása és a mali kormány hallgatása ellen.

2019 októberében még nagyobb megmozdulást szerveztek, több, Franciaországban élő szoninke származású migránsokat tömörítő egyesület is tüntetett Párizsban a mali nagykövetség előtt azért, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy

Maliban, Szenegálban, Gambiában és Mauritániában a nemesség a mai napig rabszolgákat tart.

A France 24 még ezt megelőzően, 2019 szeptemberében Maliban készített egy riportot, ahol szemtanúi voltak ahogy

nyilvánosan megaláztak és megvertek egy férfit, aki fellázadt a rabszolgatartó rendszer ellen, és nem volt hajlandó engedelmeskedni,

sőt, megtagadta, hogy rabszolgának nevezzék, és úgy kezeljék.

A cikkben Marie Rodet történészre hivatkoznak, aki évek óta tanulmányozza a rabszolgaság gyakorlatát Kayesben.

A történész állítása szerint

a visszaéléseknek számos formája lehet, a legalacsonyabb osztályba tartozó emberek a <> vagy a <> címet viselik, mivel a rabszolgaság anyai ágon örökletes.

A rabszolgáknak sok minden meg van tiltva, például nem házasodhatnak másik kasztból valóval, és nem lehet belőlük faluvezető még abban az esetben sem, ha diplomát szereznek.

Néhány szoninke faluban speciális rabszolganegyedek is vannak, itt laknak a szolgák, akik ingyen dolgoznak a gazdájuk földjén.

Ha valaki ellenszegül és azt mondja, hogy nem tekinti magát rabszolgának, akkor elüldözik a faluból, de ha mégis maradna, mindenétől megfosztják, nem mehet a boltba vásárolni, de még ivóvizet sem kaphat.

Annak ellenére, hogy Maliban még a gyarmati időszak alatt, 1905-ben betiltották a rabszolgaságot,

a mai napig nincs olyan törvény, amely ezt büntetné,

ellenben például a szomszédos Mauritániával, ahol egy 2015-ös törvény alapján a rabszolgatartás emberiség elleni bűncselekménynek számít, és akár 20 éves börtönbüntetéssel sújtható.

Maliban tehát a mai napig él és virul a rabszolgaság bizonyos területeken, kiváltképp azon a népcsoporton belül, ahonnan a szavakban a faji elnyomás ellen harcoló (a radikális baloldali mozgalmakkal szövetkező) Assa Traoré családja származik.