A Millió Muszlim Szavazat Csúcstalálkozója névre hallgató online rendezvényen Joe Biden arról beszélt, hogy azt szeretné: az amerikai társadalomban minél több szó essék az iszlámról, amelyet „az egyik legnagyszerűbb vallásnak" nevezett. „Az emberek nem is tudják, hogy az egyik legnagyobb szenvedélyem a teológia" – fűzte hozzá, ami eddigi pályafutása ismeretében minimum meglepően hangzik.
A demokratapárti politikus a lényegre térve
arra buzdította a muszlim, migrációs hátterű amerikaiakat, hogy szavazzanak rá a novemberi elnökválasztáson.
Arról beszélt, hogy szerinte Donald Trump „nem érdemli meg, hogy ismét elnök legyen", ezért kell a muszlimoknak rá szavazniuk.
Azt is mondta,
lehetővé szeretné tenni, hogy az amerikai iskolákban még többet tanítsanak az iszlám hitről.
Ígéretet tett arra is, hogy eltörli a Trump-kormányzat beutazási korlátozásait, amelyek többségében muszlim országokra vonatkoznak. Biden az elnöki rendeletet „aljasnak" minősítette, és hamisan „muszlim tilalomnak" (Muslim ban) nevezte azt.
A valóság ezzel szemben az, hogy kampányígéreteinek megfelelően, Donald Trump elnök még 2017. január 27-én, tehát a beiktatása után néhány nappal kiadott egy rendeletet, amely a korábbi Obama-Biden-kormány által a terrorizmus szempontjából kockázatosnak ítélt országok listájára felvett Irak, Szíria, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen állampolgárai számára 90 napra megtiltotta a beutazást Amerikába, kivéve az olyan eseteket, ha gyerek-szülő kapcsolat áll fenn, illetve nem merülnek fel nemzetbiztonsági kockázatok az érintettekkel szemben.
Ezenkívül a menekültprogramot is felfüggesztette, de az év márciusában ennek hatálya alól kivette Szíriát.
A rendelet hatályba lépését azonban a demokrata kötődésű alsóbb szintű bíróságok folyamatosan akadályozták.
Szeptemberben aztán Trump újabb rendelete - immár időkorlát nélkül - Csád, Irán, Líbia, Észak-Korea, Szíria, Venezuela, Szomália és Jemen kapcsán rendelt el utazási tilalmat, amelyet hosszú viták és demokrata támadások után
a Legfelsőbb Bíróság 2017. december 4-én hagyott jóvá, a tilalom pedig mind a mai napig érvényben van.
A demokraták azóta folyamatosan felmerülő „iszlamofób" és „muszlimellenes" vádjai már csak azért sem állják meg a helyüket, mert Észak-Korea és Venezuela nem muszlim országok, ráadásul a három legnépesebb muszlim közösséggel rendelkező állam – Indonézia, Pakisztán és India – nincs rajta a listán, továbbá az iszlám szent helyeit – Mekkát és Medinát – őrző Szaúd-Arábia sem.
A Pew Research Center szerint világszinten 50 olyan ország van, ahol a lakosság többsége az iszlámot követi, ebből 45 „muszlim jellegű országként" határozza meg magát, ami azt jelenti, hogy vagy teokratikus berendezkedésű államok (például: Irán és Szaúd-Arábia), vagy az iszlám az államvallás (például: Egyiptom, Líbia).
Ezek közül az amerikai tilalmi listán csak 6 szerepel, amiből 5-öt már Obama elnöksége (és Biden alelnöksége) alatt is a terrorizmus szempontjából kockázatos országnak tartottak.
Eddig már több iszlám vallású választott tisztségviselő és politikus biztosította támogatásáról Joe Bident, köztük a Minnesota államban a 2018-as félidős választáson demokrata színekben megválasztott Ilhan Omar washingtoni kongresszusi képviselő, aki
2003-ban migránsként érkezett Szomáliából az Egyesült Államokba.
A Kongresszusban egyébként ő az első muszlim nő.
Omar először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy többször is a támogatásáról biztosította a vállaltan Izrael-ellenes palesztin bojkott-mozgalmat, a hírhedt BDS-t.
A demokrata muszlim politikus korábban azt írta Twitteren:
Izrael hipnotizálja a világot. Allah ébressze fel az embereket, hogy meglássák Izrael gonosztetteit.
Továbbá számtalan alkalommal támadta Benjamin Netanjahu konzervatív jeruzsálemi kormányát, főleg a szigorú bevándorlás- és palesztinpolitikája miatt.
Ilhan Omar ellen jelenleg nyomoz az FBI, mivel olyan gyanúk merültek fel vele szemben, hogy
a saját testvéréhez mehetett feleségül, annak érdekében, hogy neki zöldkártyát szerezzen.
Minnesota igazságügyi vezetője, az afroamerikai származású, iszlám vallású Keith Ellison - aki a Kongresszus első muszlim képviselője volt - szintén Bident támogatja.
Keith Ellison a diákévei alatt tagja volt az Iszlám Nemzete (Nation of Islam) nevű radikális, részben vallási, részben politikai szervezetnek,
amelyet a fekete felsőbbrendűség hirdetésével, antiszemitizmussal, Amerika-ellenességgel és a fizikai erőszak tolerálásával vádolnak. A Nation of Islam egyik leghíresebb tagja egyébként Malcolm X radikális polgárjogi aktivista volt, aki az erőszakos aktivizmusban hit, akárcsak a mai radikális baloldal.
Szintén Biden híve az afroamerikai André Carson indianai demokrata párti képviselő is, aki Ellison után a második megválasztott muszlim politikus volt a Kongresszusban.
A Bident támogató Million Muslim Votes (Millió Muszlim Szavazat Csúcstalálkozó) demokrata kampányesemény megszervezésében az Emgage Action nevű muszlim szervezet vett részt. Ennek elnöke, a szíriai migráns hátterű Wa'el Alzayat újságírók nyilatkozva hétfőn este közölte:
a szervezet célja a muszlim amerikaiak szavazatainak maximálása, és a lehető legtöbb muszlim amerikai meggyőzése a szavazás fontosságáról.
Elmondta azt is, hogy információi szerint egyedül Michigan államban több mint 150 ezer muszlim amerikai él. Wa'el Alzayat a végén Bidenre való voksolásra buzdított.
A teljes online beszélgetés itt nézhető meg:
Az amerikai muszlimok a Demokrata Párt támogatóinak számítanak. A 2008-as elnökválasztáson például
Barack Obama államtól függően 67 és 90 százalék között kapott muszlim szavazatokat.
Egy 2017-es felmérés szerint mindössze 15 százalékuk értett azzal egyet, hogy Donald Trump az Egyesült Államok elnöke.
Joe Biden tehát teljes joggal remélheti, hogy Obamához hasonlóan ő is megkapja a muszlim közösség voksainak döntő többségét.