Nyugati szomszédunkban június legvége óta emelkedik ismét az újonnan fertőzöttek száma, napi átlagban 90 és 110 közötti új esetet jelentenek.
A hatóságok szerint
elsősorban nyugat-balkáni vendégmunkások hozták be ismét a koronavírust,
ezért Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter már július 1-jén utazási figyelmeztetést adott ki a Nyugat-Balkán hat országára: Szerbiára, Montenegróra, Bosznia-Hercegovinára, Észak-Macedóniára, Albániára és Koszovóra. Schallenberg akkor közölte, a legmagasabb, 6-os fokozatú utazási figyelmeztetést rendelték el, ami egyben azt jelenti, hogy
az osztrákoknak sürgősen el kell hagyniuk a térség említett államait.
Az Ausztriába való visszatérést követően 14 napos karanténkötelezettség lép életbe, és rendelkezni kell négy napnál nem régebbi negatív koronavírusteszttel.
Felső-Ausztria tartományi vezetője, Thomas Stelzer szintén aznap jelentette be, hogy
július 3-tól egy hétre bezárják az iskolákat, az óvodákat és a bölcsődéket a koronavírus-fertőzések számának hirtelen növekedése miatt a tartomány öt járásában:
Linzben, a Linzvidéki járásban, Welsben, a Welsvidéki járásban, valamint az Urfahr-környéki járásban. Thomas Stelzer továbbá azt ajánlotta, hogy mondják le a rendezvényeket is az érintett járásokban.
Július 9-től Felső-Ausztria nyilvános, de zárt helyein, így például a boltokban ismét kötelezővé tették a maszkviselést.
Karintia tartományban a járvány felgyorsulásának megelőzése érdekében július 10-től a turisztikai központok nyilvános helyein este 9 és hajnal 2 óra között ismét kötelezővé tette a szájmaszk viselését.
Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig július 8-án arról beszélt, hogy
a veszélyt még nem sikerült elhárítani, utoljára április közepén lehetett olyan magas számokat látni, mint amilyeneket mostanában tapasztalni az újonnan regisztrált fertőzötteket illetően.
A kancellár felhívta rá a figyelmet, hogy Ausztria megkettőzi az ellenőrzést a keleti határokon, a Szlovéniából és a Magyarországról érkezők között kiemelt figyelmet fordítanak majd a Balkánról érkezőkre és a buszokra.
Az osztrák kormányfő azt is hozzátette, hogy az utazási figyelmeztetést kiterjesztik Romániára, Bulgáriára és Moldovára is.
Kurz egyben felszólította a lakosságot, hogy lehetőség szerint ne utazzanak ezekbe az országokba.
Arról is beszámolt:
170 olyan esetről van tudomásuk az osztrák hatóságoknak, amikor külföldről, főként valamelyik nyugat-balkáni országból visszatérők hozták be a fertőzést Ausztriába.
Ausztriában 18 615 esetet regisztráltak eddig, ebből 16 758 fő meggyógyult, 706 pedig meghalt. Csütörtökön 102 új esetet diagnosztizáltak. Az aktív fertőzöttek száma 1151. Halottak aznap nem voltak.
Jelko Kacin kormányszóvivő szerdán bejelentette,
a szlovén kormány ismét betiltja a tízfősnél nagyobb összejöveteleket, hogy lassítsa az új típusú koronavírus terjedését.
A kormányszóvivő kihangsúlyozta, hogy ötven főig csak külön engedéllyel lehet rendezvényeket tartani.
Az egyházi intézményekre külön rendeletek vonatkoznak, amelyek betartása mellett a tömeges események megtarthatók – fűzte hozzá.
Mario Fafangel, a népegészségügyi intézet fertőző betegségekkel foglalkozó központjának igazgatója kedden elmondta, hogy
az elmúlt két hétben 9,85 főre emelkedett a százezer lakosra vetített fertőzöttek száma az országban, ami eléri azt a küszöböt, amelyet Szlovénia más országokkal szemben állított mércéül.
Ljubljana úgynevezett sárgalistára teszi azokat az uniós országokat, ahol ez a mutató eléri a tízet, és ezen országokból a Szlovéniába való beutazáshoz 36 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet is kér.
Ezen a listán szerepel a múlt hét óta Horvátország, Franciaország és Csehország is.
A nem uniós állampolgároknak Szlovéniában két hét karanténba kell vonulniuk.
Szlovéniában összesen 1776 fertőzöttet tartanak számon, csütörtökön 13, szerdán pedig 24 új esetet regisztráltak. A halottak összlétszáma 111, az elmúlt két napban nem volt új haláleset. A gyógyultak száma 1429, az aktív eseteké 236.
Horvátország a magyar turisták egyik legkedveltebb célpontjának számít, az ország pedig a járvány első szakaszát relatíve jól átvészelte, de június közepétől ismét emelkedni kezdett a újonnan regisztrált fertőzöttek száma,
a korábbi 0 és 3 közötti esetről átlagosan napi 70-re nőtt.
A romló statisztikák miatt Szlovénia július 3-án levette Horvátországot a biztonságos államok listájáról.
Gulyás Gergely a július 9-i Kormányinfón pedig arról beszélt, hogy
június 22. óta Horvátországban 87-ről 934-re emelkedett az aktív esetek száma.
Az országban eddig 3416 fertőzést regisztráltak, a halottak száma 115. A gyógyultak száma 2323, az aktív esetből 978 van. Csütörtökön 91 új fertőzöttet diagnosztizáltak, és 1 személy halt meg a koronavírussal összefüggő megbetegedésben.
Az utóbbi napokban Szerbiában is elkezdett emelkedni a fertőzöttek száma. Ezért Aleksandar Vucic szerb elnök kedden bejelentette, várhatóan hétvégi kijárási tilalmat vezetnek be a szerb fővárosban, de akár az egész országban. Emiatt még aznap és szerdán is heves tiltakozásokra került sor, főképp Belgrádban.
Vucic később már arról beszélt, hogy
nem lesz kijárási tilalom.
Ana Brnabic miniszterelnök pedig hozzáfűzte, hogy
tíz főben maximalizálják a szabadtéri és zárt térben történő rendezvények résztvevőinek a számát, zárt térben négy négyzetméteren egy személy tartózkodhat, és azoknak a vendéglátóhelyeknek, amelyek nem rendelkeznek kerthelyiséggel, 21 órakor be kell zárniuk, a kerthelyiséggel rendelkezők 23 óráig működhetnek.
Szerbiában összesen 17 342 fertőzöttet regisztráltak, a halottak száma 352, a gyógyultaké 13 651. Az aktív esetek száma 3339. Csütörtökön 266 új esetet diagnosztizáltak, szerdán 357-et, kedden pedig 299-at. A helyzet tehát súlyos déli szomszédunkban.
Romániában már június elején elkezdett ismét erősödni a járvány, miután lazítottak a kijárási és gyülekezési korlátozásokon.
A hatóságok egyelőre nem vonták vissza az eddigi enyhítéseket, de
elhalasztották a vendéglátóhelyek beltéri részeinek július elsejétől várt megnyitását.
Az állami tisztségviselők egyre növekvő aggodalommal próbálják nyilvános felhívásaikkal nagyobb fegyelemre, a higiéniai és távolságtartási óvintézkedések betartására bírni a lakosságot, nem túl sok sikerrel.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön jóhiszemű együttműködésre hívta fel a politikai elitet és a különböző pártok befolyása alatt álló állami intézményeket, a sajtót és a civil társadalmat is.
Iohannis felszólította a parlamentet, hogy mielőbb fogadja el a lakosság egészségének hatékony védelméhez szükséges jogszabályi keretet.
Romániában ugyanis jelenleg senkit sem lehet karanténra vagy kórházi elkülönítésre kényszeríteni, mert egy alkotmánybírósági döntés miatt július 3-án hatályon kívül helyezték az erről szóló miniszteri rendeleteket. A joghézagot felszámolni hivatott, a jobbközép kisebbségi kormány által hétfőn elfogadott törvénytervezetet a baloldali parlamenti többség élesen bírálja, jelentősen módosítani akarja, ezért még nem szavazta meg.
Keleti szomszédunkban július 9-én dőlt meg az addigi rekord, 24 óra alatt 614 új fertőzöttet regisztráltak,
míg előtte egy nappal 555-öt, ami szintén rekordnak számított. A fertőzöttek összlétszáma így elérte a 30 789-et. Csütörtökön 17-en haltak meg a vírussal összefüggő megbetegedésekben, ez a szám szerdán 18, kedden pedig 31 volt. A halottak összlétszáma 1817, a gyógyultaké 20 969, az aktív eseteké pedig 7986.
Lengyelország jól teljesített a járvány első szakaszában, ezért már április 20-tól egyes korlátozásokat feloldottak, majd további könnyítések következtek májusban és júniusban.
Az utóbbi napokban azonban ismét emelkedni kezdett a fertőzöttek száma,
csütörtökön 262, szerdán 277, kedden pedig 257 új esetet mutattak ki. A fertőzöttek összlétszáma 36 951, amiből 1551 meghalt, 25 477 meggyógyult, az aktív esetek száma 9923.
Csütörtökön 9-en haltak meg a vírussal összefüggő megbetegedésben, szerdán ez a szám 14, kedden viszont 7 volt.
Az Egészségügyi Minisztérium közlése alapján már 1687 koronavírus-fertőzéssel gyanúsított beteget szállítottak kórházba, 85 955-en vannak karanténban, 10 889-en pedig járványügyi megfigyelés alatt.
A skandináv államban Európa többi országától eltérően nem vezettek be szigorú korlátozásokat,
a 16 év alatti gyerekeknek az oktatási intézmények sem zártak be, illetve az éttermek, bárok, szórakozóhelyek is nyitva maradtak, és karantént sem rendeltek el.
Svédországban szemben más európai államokkal így nem beszélhetünk arról, hogy meredeken emelkedett volna az új fertőzöttek száma, hiszen áprilistól nagyjából konstansak a mutatók. Június vége felé volt nagyobb emelkedés,
június 24-én például 1806 új fertőzöttet és 22 halottat regisztráltak,
július 8-ra az új fertőzöttek száma 704-re csökkent, a halottaké 1-re. Július 9-én 48 új fertőzöttet diagnosztizáltak, a halottak száma viszont 13-ra nőtt. A napról napra változó, egyik másik államhoz sem hasonlítható, néha kifejezetten ellentmondásos statisztikák azzal magyarázhatóak, hogy Svédország teljesen más járványügyi modellt követ, mint a többiek.
Április elején a svéd közegészségügyi hivatal azt közölte, hogy már pár héten belül elérik a napi 100 ezer tesztet, ám ez immár három hónappal később sem sikerült.
Tegmark Wisell, a hivatal egyik vezetője július 4-én ismerte be, hogy
alábecsülték a probléma összetettségét.
Hozzátette: „Magam sem számítottam arra, hogy ilyen sokáig tart elérni a célt". Kihangsúlyozta, „egyes területeken ódzkodnak a széleskörű teszteléstől, mert attól tartanak, hogy túlterhelik a helyi egészségügyi rendszert, máshol a szükséges digitális rendszerek telepítésével akadtak gondok, és előfordult, hogy nem volt elég teszteszköz".
Július 9-i adatok szerint Svédországban összesen 74 333 fertőzöttet regisztráltak, a halottak száma 5500. Az aktív esetek és a gyógyultak számáról a svéd hatóságok nem közölnek adatokat, így nem tudhatjuk, hogy hány ilyen van.
Quim Torra katalán elnök szerdán jelentette be, hogy
csütörtöktől Katalóniában minden nyilvános helyen kötelező lesz a szájmaszk viselése
függetlenül attól, hogy lehet-e tartani a biztonságosnak vélt, legkevesebb másfél méteres távolságot másoktól, vagy sem.
A Katalónia nyugati részén található Segriá járásban július 4-én vesztegzárat kellett elrendelni, mivel 600 fölé nőtt a fertőzöttek száma, közülük 69-en szorulnak kórházi ápolásra. A járás 38 településén mintegy 210 ezren élnek.
Katalóniához hasonlóan mindenhol kötelezővé tette a maszkviselést a baszkföldi Ordizia város vezetése is, ahol hétvége óta 44 páciensnél igazolták a koronavírus-fertőzést. Az első azonosított pozitív eset épp Katalóniának abból a részéből való, ahol a vesztegzárat elrendelték. Továbbá Galíciában, a több mint 70 ezer lakosú Marina járás került vesztegzár alá, ahol 131 fertőzöttet tartanak nyilván.
Csütörtökön a Baleár-szigetek (itt található Ibiza-szerk.) regionális kormánya is bejelentette, hogy minden nyilvános helyen kötelezővé teszi a szájmaszk viselését.
Salvador Illa spanyol egészségügyi miniszter július 9-i tájékoztatása szerint
73 aktív járványgóc van az országban.
Spanyolországban összesen 300 136 fertőzöttet regisztráltak, ebből 543-at csütörtökön, 383-at pedig szerdán. A halottak száma 28 401, július 9-én 5, előtte egy nappal pedig 4 személy halt meg koronavírussal összefüggő megbetegedésekben. A gyógyultak számáról és az aktív esetekről az utóbbi napokban a spanyol hatóságok nem közöltek adatokat.
Az új francia miniszterelnök, Jean Castex szerdán kizárta annak a lehetőségét, hogy ismét általános karantént vezessen be a kormány. A a járvány második hulláma esetén a gazdaság megóvása érdekében inkább célzott intézkedéseket tervez a kabinet.
Hétfőn újranyitott a párizsi Louvre,
amely március közepén zárt be a koronavírus-járvány miatt. A világ leglátogatottabb múzeuma szigorú egészségügyi előírások mellett a tárlatok mintegy hetven százalékán fogad ismét látogatókat.
Franciaországban 170 094-re emelkedett a fertőzöttek összlétszáma, ebből 621 esetet diagnosztizáltak csütörtökön, 663-at pedig szerdán. A halottak összlétszáma 29 979 fő, július 9-én 14, előtte egy nappal pedig 32 személy halt meg a vírussal összefüggésben. A gyógyultak száma 78 170, az aktív eseteké pedig 61 945, ami - az elkésett intézkedésekből adódóan - nagyon magas szám.