Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A francia Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai ráadásul jóval kisebb bevándorlószámot mutatnak a valóságosnál. Így az Origo sem a sokkal magasabb becslésekkel, felmérésekkel számol, hanem a hivatalos adatokkal. Az Insee szerint csak az a migráns, aki külföldön született, nem francia állampolgárként. Vagyis, az a muszlim másodgenerációs bevándorló, aki Franciaországban született, megkapta a francia állampolgárságot, de a párhuzamos társadalom eszmeköréhez ragaszkodva szalafista mecsetbe jár, nem hajlandó francia iratokat magánál tartani (csak amikor szavazni kell), gyakran franciául sem tud, a hivatalos statisztika szerint nem migráns.
Nézzünk öt francia várost, ahol a Zöldek nyerték a választást - és nézzük meg, az elmúlt tíz-tizenöt évben hogy alakult a bevándorlás.
2006 óta 20%-kal több bevándorló él Marseille-ben, ugyanakkor a népesség alig több mint 2%-kal nőtt. A város saját adatai szerint különösen 2013 után nőtt a bevándorlók száma.
Marseille-ben az elmúlt másfél évtizedben jobbközép polgármester volt. Most Michele Rubirola, a 64 éves szélsőbaloldali politikusnő nyert. A vállaltan feminista, zöldpárti orvosnő annak ellenére nyert, hogy a V4NA nemzetközi hírügynökség információi szerint a kampányban kellemetlen botrányba keveredett: betegállományba ment, hogy legyen ideje kampányolni, azaz - a törvényi előírással szemben - nem fizetés nélküli szabadságot vett ki.
A francia önkormányzati választások legváratlanabb eredménye, hogy 73 év után elvesztette a jobboldal Bordeaux-t. Mint közismert, itt volt polgármester 1947-től 1995-ig az egyik legtehetségesebb francia jobbközép politikus, Jacques Chaban-Delmas. (Chaban-Delmas közben, 1969 és 1972 miniszterelnök is volt, Pompidou elnöksége idején.) 1995-ben, 80 éves korában már nem indult, helyette Alain Juppé, aki később szintén miniszterelnök is volt. Juppé rövid megszakítással 22 évig vezette Bordeaux-t.
Bordeaux-ban is hasonló a helyzet, mint Marseille-ben: 2006 óta több mint 20%-kal nőtt a bevándorlók száma, miközben a város összlakossága kevesebb mint 10%-kal emelkedett. Kétségtelen, itt az aránypár kevésbé szélsőséges, mint Marseille-ben, de ami szintén hasonló: 2013 után kezdett meredeken emelkedni a migránsok száma.
A korábban szocialista, vagy Macron-párti városvezetés után nyert a szélsőbal. A részben örmény származású, zöldpárti Jeanne Barseghian lett a polgármester.
Strasbourgban a legutolsó népszámlálási adatok szerint 279 284-en élnek, és közülük 59 331 a bevándorló. Itt 2011-től kezdett nőni a bevándorlók száma, közel 20%-kal.
A hagyományosan baloldali vezetésű város - korábban Gérard Collomb, Macron egykori belügyminisztere volt a polgármester - most a szélsőbalra szavazott. Grégory Doucet az új polgármester.
Miközben az elmúlt közel másfél évtizedben 10%-kal nőtt Lyon lakossága, a bevándorlók száma több mint 25%-kal nőtt. Az utolsó népszámlálási adat szerint Lyon 515 695 lakosából 68 144 bevándorló.
Néhány napja írtunk az új, szélsőbaloldali polgármesterről. Eric Piolle szociális bérlakásokat ígért a migránsoknak, ahogy Eric Zemmour esszéíró fogalmazott, szemet hunyt a szalafista, szélsőséges muszlimok anyaország-ellenességén, és általában, enyhén szólva nem a rend pártján volt. Grenoble az elmúlt tíz évben - elég a bűnügyi híreket nézni - egy békés városból afféle kis-Marseille lett. 2009 óta kezdett nőni a bevándorlók száma Grenoble-ban.
Természetesen vannak olyan nagyvárosok is, ahol szintén nőtt a bevándorlók száma és mégsem tudott nyerni a szélsőbal (Lille például). Azonban a migránsok számának emelkedése és a szélsőbal erősödése, sikere abban az összefüggésben érdekes, hogy azokban a kisvárosokban, ahol alig vagy egyáltalán nem nőtt a bevándorlás, a szélsőbal semmilyen eredményt nem tudott elérni. A hagyományos életet élő vidéki francia kisvárosok döntő többségben Charles De Gaulle egykori pártjának utódjára vagy a nemzeti jobboldalra szavaztak.
