A szociáldemokrata képviselővel, akinek két hete járt le alelnöki mandátuma, a felügyelő testület élén végzett tevékenységéről közölt pénteken terjedelmes interjút a Mediafax román hírügynökség.
A riporter felidézte:
legutóbb a Székelyföldnek autonómiát előirányzó tervezet körüli botrány kapcsán lehetett a közéletben a SRI-ről és a szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti testületről hallani.
A Mediafax érdeklődésére, hogy kapott-e az ügyben valamilyen felvilágosítást a bizottság a SRI-től, Mihai Cucsa elmondta: valóban összehívták a SRI-bizottságot, a testület Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnökhöz hasonlóan állásfoglalást kért a szolgálattól, a SRI válaszát pedig továbbküldték a házelnöknek.
Nem tudom, (Ciolacu) nyilvánosságra hozta-e, de tény az, hogy a bizottság azt tette, amit tennie kellett a hatásköre alapján. Elmondhatom, hogy nem forgott veszélyben az állam integritása
- mondta sejtelmesen a bizottság volt alelnöke, anélkül, hogy további magyarázatokat fűzött volna kijelentéséhez.
A román politikus szavait azonban nem lehet másképp értelmezni, minthogy
Klaus Iohannis elnök nem mondott igazat, vagyis egyszerűen hazudott.
Május elején Cucsa volt az, aki bejelentette:
a bukaresti parlament magyarázatot kért a hírszerzéstől: mire alapozta Iohannis Erdély magyaroknak való kiárusításáról szóló kijelentéseit.
A szociáldemokrata politikus akkor rámutatott: az államfő által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik, ezért a bizottság felkérte a SRI-t, hogy bocsássa rendelkezésére a PSD és a budapesti vezetők közti feltételezett megállapodásra vonatkozó esetleges információit.
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára később úgy nyilatkozott:
a bizottsághoz megérkezett a SRI válasza, de tartalmát titkosították.
Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk, Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérdést: „vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?" Továbbá az RMDSZ-el való együttműködéssel is megvádolta a PSD-t.
A román államfő - politikai haszonszerzés céljából - arra reagált, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetője által elnökölt Képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a Szenátusnak.
Szintén megírtuk, hogy
székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes Szenátus.
Iohannisra a magyarok elleni gyűlöletbeszédért – még pontosabban a magyar nemzetiségűek emberi méltóságának megsértéséért - mindössze 5000 lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), de az államfő nem fizette ki a kisösszegű büntetést, hanem közigazgatási bírósághoz fordult a CNCD határozatának megsemmisítését kérve.