Christoph Heusgen, Németország ENSZ-nagykövete szerint Moszkva kezdeményezése nem kapta meg a szükséges támogatást a testületben. A 15 tagú ENSZ BT mindössze négy tagja, Oroszország, Kína, Vietnam és Dél-Afrika támogatta a javaslatot hét ellenszavazat és négy tartózkodás mellett.
Az orosz tervezet a segélyprogram hathónapos hosszabbítását tartalmazta, és a mostani kettőről egyre akarta korlátozni a török-szíriai határon a humanitárius segélyszállítmányokhoz használt határátkelőhelyek számát. Ez az északnyugat-szíriai Bab al-Hava átkelőhely lett volna.
Moszkva és Peking kedden egy olyan határozattervezetet utasított el, amely egy évre hosszabbította volna meg a polgárháborús országba küldött humanitárius támogatásokat és fenntartotta volna a jelenlegi két határátkelőhelyen keresztüli segélyezést. A Németország és Belgium által kezdeményezett javaslatot az ENSZ BT 13 másik tagja támogatta.
Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: sürgette a tanács tagjait, hogy utasítsák el az orosz ellenjavaslatot. Craft ezt "a jó és a gonosz" közötti választásként jellemezte. "Élet és halál kérdéséről beszélünk szíriaiak millióinak esetében" - hangoztatta. Mint mondta, az ENSZ BT-nek nyitva kell hagynia mindkét határátkelőt a segélyszállítmányoknak.
A vita hátterében egy ENSZ BT határozat áll, amely 2014 óta lehetővé teszi azt, hogy a világszervezet Irak, Törökország és Jordánia felől négy határátkelőn keresztül támogassa a rászorulókat Szíria azon részeiben, amelyek nincsenek Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek ellenőrzése alatt. Oroszország az ENSZ BT állandó tagjaként az év elején keresztülvitte, hogy már csak két határátkelőt használjanak erre a célra, illetve sikerült elérnie azt is, hogy fél évre hosszabbítsák meg a program hatályát, amely így július 10-én jár le, és a testületnek addig van ideje, hogy egyezségre jusson az ügyben.
A damaszkuszi kormánnyal szövetséges Oroszország és Kína álláspontja szerint az ENSZ-segélyprogram sérti Szíria szuverenitását, mert Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya nem adott ehhez hivatalos engedélyt. Másrészt azzal érvelnek, hogy nincs szükség a határon átnyúló segélyezésre, mivel az érintett területek Szírián belülről is megközelíthetők.