Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Sciensano belga egészségügyi hatóság szombati jelentése értelmében július 22-28. között a napi új fertőzések száma tehát elérte a 448-at (448,1), ami a múlt heti adatokhoz képest 104%-os növekedést jelent. A százezer főre jutó koronavírusos megbetegedések száma látványosan növekedett, de napi 23 fővel lett több azon betegek száma is, akik kórházi ellátásra szorulnak, ez 88%-os növekedés az előző héthez képest.
Belgium a képregények országa, nem csoda tehát, ha a buborékoké is
- írja a Le Soir azzal összefüggésben, hogy a belga járványügyi védekezés központi eleme a „szociális buborék”, azaz az egyes emberek kapcsolattartási körének nagysága, az, hogy ki hány fővel tarthat rendszeres kapcsolatot. A hasonlat azért is találó, mert míg a képregényekben a szöveget egy „buborékba” írják, és ezáltal a buborék értelmet nyer, szakértők szerint ez nem mondható el a „szociális buborékra”, arra pedig különösen nem, hogy Belgium a járványügyi védekezést szinte kizárólag a szociális érintkezésekre alapozza.
A belga hatóságok a járvány gyengülése vagy erősödése során ezt veszik alapul, és erre építik a lassan 600 napja kormány nélkül levő ország járványügyi stratégiáját. Azaz, amikor felerősödik a járvány, csökkentik azon személyek számát, akikkel kapcsolat tartható.
Yves Van Laethem járványügyi szakember szerint ez a módszer egyedülálló az egész világon, viszont sikertelen. Nem beszélve arról, hogy a „legálisan” kapcsolatot tartók számát a belga átlagcsaládra, a gyermekekkel egy fedél alatt élő párokra szabták,
és ez a belga társadalomnak csak 37%-át reprezentálja.
Ráadásul a belgák ezt a szabályt teljesen félreértelmezték, de szinte mindegy is az értelmezés, hiszen - és ez a lényeg és a legnagyobb probléma -
helyi információink szerint szinte senki sem tartotta és tartja be a szabályt. És nem is tudják betartatni.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hagyományosan liberális belga társadalomban se szeri se száma a maszkviselet ellen tiltakozó Facebook-csoportoknak, de rendszeresek a tiltakozások az ellen is, hogy a nyomonkövetés biztosítása érdekében a vendéglátóhelyekre érkező vendégeknek kötelező legyen megadni személyes adataikat és elérhetőségüket. Míg ennek az intézkedésnek a bevezetése Németországban kevésbé okozott problémát, Belgiumban az egyén szabadságjogainak túlzottan liberális szavatolása, az tehát, hogy mindenki maga döntse el, szolgáltat-e adatot vagy sem, a közösség érdekei fölé helyeződik.
Franciaországban is romlik a helyzet a nyaralási szezon elindulásával. A hivatalos közegészségügyi adatok szerint négy hónapja először növekedett az intenzív osztályokon levő koronavírusos betegek száma,
és július 30-án rekordnagyságú, 1377 új esetet és 16 halottat rögzítettek az országban 24 óra alatt.
A Le Figaro arról ír, hogy a nyugat-francia Mayenne megyében a legsúlyosabb a helyzet, a koronavírus-járvány felerősödése miatt augusztus 3-tól a megye 69 településén lesz kötelező a maszk használata, utcán is. A francia járványügyi hatóság a területet „különösen kockázatos zónának” minősítette, figyelembe véve a megbetegedések számának ugrásszerű növekedését. A megyében 10 ezer főre 111,7 koronavírus-fertőzött jut a hivatalos adatok szerint, növekedő tendenciát mutatva.
A városok közül egyre drámaiabb a helyzet Lille-ben és Tours-ban.
A belga RTBF közszolgálati csatorna értesülése szerint a koronavírus terjedése Franciaországban általánossá vált, francia szakértők pedig úgy vélik, hogy ennek alapvetően az az oka, hogy a spanyol-francia és az északi belga-francia határon
a vírus folyamatosan közlekedik,
ami különösen azért veszélyes, mert mindkét Franciaországgal határos országban az elmúlt hetekben jelentős mértékben megugrott a fertőzöttek száma.
A társadalom józanabb részében felmerült a határellenőrzések szigorításának lehetősége,
de a köztudottan ultraliberális, a határok mindenáron való nyitvatartását erőltető Macron-kormányzat erről hallani sem akar annak ellenére, hogy a járvány első hullámában kialakult katasztrófahelyzethez a hibás kormányzati döntések mellett éppen a határok minden áron való nyitvatartása is hozzájárult.
A szakértők azt is megállapították, hogy a francia fertőzések számának növekedése egyértelműen „kívülről”, a vírus behurcolásával történik,
pedig naponta 3000 beutazót tesztelnek.
Tizenhat országot minősített „kockázatosnak” a francia járványügyi hatóság, köztük az USA-ból, Brazíliából, Peruból, Panamából és Indiából érkezőket tesztelik nagy számban, de ezen a listán található három afrikai ország, Madagaszkár, Dél-Afrika és Algéria is.
Olaszországból is korlátlanul jöhetnek be Franciaországba - néhány napja derült ki, hogy az egyik illegális migránshajón a bevándorlók négyötöde koronavírusos volt. Közülük sokan egyszerűen elszöktek a karantén elől.
A francia helyzet jellemzője egyébként alapvetően az, hogy a vírus mindenütt jelen van, hét régióban folyamatosan súlyosbodik a helyzet, ezek között található például a szűkebb értelemben vett Párizs is, amelyet a belga hatóságok már a „vörös zónába”, azaz a veszélyes területek közé soroltak. Az innen hazatérő belgáknak nyomtatványt kell kitölteniük, és karanténba kell vonulniuk. Országos szinten az egy fő által megfertőzhető személyek száma 1,12-1,87%-ra tehető, utóbbi arány már komoly aggodalomra ad okok a járványügyi szakértők véleménye alapján.
Szintén országos adat az is, hogy a július 20-26. közötti héten az új esetek száma 54%-kal növekedett meg, a 100 ezer főre vetített koronavírusos betegek száma pedig megközelítette a 10-et (9,5), ez az arány a francia tengerentúli megyében, Guyane-ben elérte a 230-at.
A Le Figaro szerint nagyon úgy tűnik, hogy a helyzetet a hatóságok már nem tudják ellenőrzés alatt tartani.
Ami még inkább aggodalomra ad okot Franciaországban, az az, hogy a vírus az új hullámban a 20-30-as korosztályt is megtámadja, ami azért jelent veszélyt, mert náluk nem feltétlenül okoz tüneteket a vírus, viszont nagyon könnyen szuperhordozókká válhatnak, azaz rengeteg idősebb embernek képesek tovább adni a fertőzést, akik súlyosan megbetegedhetnek. A francia fiatalok döntő többsége a felmérések szerint azért kapja el a vírust, mert a minimális korlátozást sem tartja be, maszkot sem hajlandó hordani.
