Rosszul védekező kormányok és agresszív baloldali tüntetők felelőssége az újra elszabadult járvány
2020. augusztus 01. 11:59
Clashes between demonstrators and police broke out at the end of the demonstration on Saturday 13 June 2020, as police used tear gas to disperse the rioters. Several thousand people gathered on the Place de la République in Paris at the call of the committee "Truth for Adama" and Adama Traoré's sister, Assa Traoré, to participate in a demonstration against police violence. This event echoes the Black Lives Matter movement and the death of George Floyd in the USA as well as a new investigation into the case of Adama Traoré, who died in 2016 following his arrest for police custody.Many slogans called for Justice for Adama, BLM and denounced racism in the police. (Photo by Samuel Boivin/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
Az új típusú koronavírus okozta járvány ismételt kitörése, a küszöbön álló második hullám nagyon komolyan felveti a felelősség kérdéskörét egész Európában. Nyugat-Európa legtöbb országában a kormányok inkompetens járványkezelése miatt romlott a helyzet, az Egyesült Államokban és Szerbiában a radikális baloldal tüntetései következtében, míg például Romániában a kormány katasztrofális teljesítménye miatt kialakult törvényen kívüli káosz járult hozzá leginkább a kaotikus állapotok kialakulásához. Franciaországban a kormány és a radikális baloldal is felelős. Az Origo járványügyi körképe.
A francia járványügyi helyzetről összességében véve kijelenthető, hogy későn és nem megfelelő módon reagált az elnök és a kormány. Emmanuel Macron látva a nyilvánvaló és teljesen jogos elégedetlenséget,
nem vállalta mulasztásaiért a felelősséget, hanem az egészet Édouard Philippe miniszterelnökre hárította, akit július első napjaiban menesztett,
Így Édouard Philippe-nek kell viselnie a katasztrofális válságkezelés valamennyi következményét, beleértve a jogiakat is.
Július 3-án ugyanis összesen 9 olyan feljelentés érkezett a volt miniszterelnök és két, egykori egészségügyi minisztere ellen,
amely alapján az ügyészség megindította a vizsgálatot a járványhelyzet nem megfelelő kezelése miatt.
Ahogy arról már több alkalommal beszámoltunk, Franciaországban hivatalosan január 24-én diagnosztizálták az első koronavírusos esetet, rögtön három embernél egyszerre, akik valamennyien Kínából tértek haza, de később kiderült, hogy a vírus már november óta jelen lehetett az országban.
A járványügyi helyzet botrányos kezelésébe azóta már belebukott Agnès Buzyn egészségügyi miniszter javaslatára például az elején nem ellenőrizték a Kínából hazatért franciákat,
sem az onnan érkező turistákat.
Mint utólag kiderült, ez is súlyos mulasztása és hibája volt a francia kormányzati politikának a járvány kezelésében, ráadásul közel 40 nappal az első ismert fertőzött után, február végén is az volt a gyakorlat, hogy Franciaországba szabadon, minden ellenőrzés nélkül érkeztek a Kínából hazatérő franciák és a kínai turisták.
Az olasz-francia határt pedig az első koronavírusos esetek regisztrálása után nagyjából egy hónappal zárták le.
Ez is nagyon súlyos mulasztásnak bizonyult.
Az oktatási intézményeket csak a vírus hivatalos megjelenése utáni 52. napon zárták be.
Ha ez nem lenne elég,
március 15-én megtartották az önkormányzati választások első fordulóját, valamivel később, június 28-án pedig a másodikat, ahelyett, hogy elhalasztották volna, tekintettel a járványhelyzetre. Mindegyik forduló után 8 nappal drámaian megnőtt az új fertőzöttek száma.
Áprilisban Macron hivatala meghamisított egy videofelvételt, amin elkeseredett ápolók kérték számon az elnök korábbi, de soha be nem tartott ígéreteit a fizetésemelésekkel kapcsolatosan.
az elmúlt években maszkok százmilliót semmisítették meg,
noha azok egy részének még nem járt le a szavatossági ideje. Közben súlyos védőfelszerelés-hiány alakult ki.
Aztán a bukott egészségügyi miniszter, Buzyn utódja, Olivier Véran keveredett botrányba, mikor nyilvánosságra került, hogy a szintén baloldali politikus tanácsadója, Tewfik Derbal szájmaszkokkal kereskedett, és több százezer eurót akart kizsarolni az illetékes minisztériumtól.
Franciaországban a fertőzöttek összlétszáma 190 ezerhez közelít. Az utóbbi egy hétben új fertőzötteket 1000 és 1400 fő között regisztráltak, ami elmarad a március végi 7500 körüli csúcstól. Az aktív esetek száma viszont újra folyamatosan emelkedik, július 31-én 17 ezerrel volt több, mint a hónap elején. A 74 ezer aktív betegből ráadásul minimum 20 ezren legalább 90 napja (három hónapja) betegek - vagyis a francia egészségügy amúgy sem áll a feladat magaslatán.
Az utóbbi hetekben rontották a helyzetet az Egyesült Államokból indult, de Franciaországra is átterjedt radikális baloldali zavargások is.
Belgium
Májusban népességarányosan Belgium volt a járvány által leginkább sújtott tagállam az Európai Unió belül, és
még jelenleg is - Luxemburg, Svédország és Spanyolország után - a negyedik legfertőzöttebb állam.
Az országban a védekezést számos belpolitikai tényező nehezítette meg.
Először is,
a Belga Királyságot 2018. december 18-a óta ügyvezető kormány vezeti, magyarán az országnak nincs rendes kormánya.
A koronavírus-járványra való tekintettel az ügyvezető miniszterelnök, a liberális Sophie Wilmes ugyan különleges intézkedési jogköröket kapott a belga szövetségi parlamenttől, de a felhatalmazás június 26-án lejárt, így ismételten nehézkessé vált a járvány elleni intézkedések meghozatala a hagyományosan is bonyolult belga kormányzati rendszerben.
A liberális miniszterelnöknek nem véletlenül fordítottak hátat május 16-án
egy brüsszeli kórház dolgozói,
amikor Sophie Wilmes meglátogatta az intézményt, ahol koronavírusos betegeket kezelnek.
Az orvosok és ápolók így fejezték ki, hogy elégedetlenek a kormányzati járványkezeléssel, illetve általánosságban véve a belga egészségügy állapotával, ami
a folyamatos forráscsökkentések miatt egyre rosszabb teljesítményt nyújt.
Belgiumban kezdetben az sem tűnt egyértelműnek, hogy lesz-e országos szintű járványügyi védekezés, vagy a flamand, vallon és brüsszeli régiók külön-külön vezetnek majd be védelmi intézkedéseket.
Nem könnyítette meg a helyzetet, hogy
Belgiumban, a világon egyedülálló módon, hivatalosan 9 (!) egészségügyi miniszter van.
A számos egészségügyi miniszter megoszlik a föderális (Belgium), regionális (Flandria, Vallónia, Brüsszel), valamint nyelvi közösségi szintű (flamand-holland, francia és német nyelvi közösségek) között.
Ráadásul kezdetben Maggie De Block szövetségi egészségügyi miniszter nem vette komolyan a koronavírust.
Február 7-én a belga köztévének azt nyilatkozta, hogy a koronavírus a hagyományos náthánál gyorsabban terjed, de úgy ő véli, hogy
a nátha veszélyesebb, mint a koronavírus...
Nem sokkal ezután azt mondta, hogy tudományos szempontból nincs értelme maszkot viselni.
Maggie De Block Forrás: Belga via AFP/Nicolas Maeterlinck
Belgiumban még áprilisban is súlyos maszkhiány volt, és ehhez hozzájárult egy olyan ügy is, amelyben komoly szerepet játszott egy török migráns hátterű, de már belga állampolgársággal is rendelkező üzletember, Mahmut Öz, aki De Block és Verhofstadt párttársaként indult a 2018-as önkormányzati választásokon.
A történet lényege:
a március 14-15-i hétvégére 5 millió maszkot vártak Törökországból, de ez soha nem érkezett meg.
Sem a belga sajtó, sem a politikusok nem adtak magyarázatot arra, hogy mi történt. A Le Soir napilapnak sikerült kideríteni, hogy a szállítmány eltűnésével kapcsolatba hozható Mahmut Öz, ugyanis az ő cégének, a „Mahmut Öz Service Support Agency"-nek kellett volna az országba hozni a maszkokat, de persze ez soha nem történt meg.
Az újságírók azon jogos kérdéseire, hogy
hova tűnt 5 millió maszk,
semmilyen válasz nem érkezett, De Block pedig végig hallgatott az ügyben. A maszkhiány olyan mértékben összefonódott a nevével, hogy Nathalie Lionnet, belga szövetségi szakszervezeti vezető azt nyilatkozta a Le Soir napilapnak, hogy
ha Maggie De Block-ra gondolok, csak a maszkok hiánya jut eszembe.
Belgiumban jelenleg 68 ezer felett jár a fertőzöttek összlétszáma, ebből több mint 40 ezer aktív eset van, ami rendkívül magasnak számít (közülük minimum 20 ezren három hónapja vagy régebben betegek). Az aktív esetek száma július 1-jén még nem érte el a 35 ezret.
Aggodalomra ad okot, hogy április 26. óta a július 30-i esetszám a legmagasabb.
Egyesült Államok
Dacára az egyre jobban terjedő koronavírus-járványnak, George Floyd május 25-én bekövetkezett halála után hatalmas tömegek lepték el a szinte kizárólag a baloldali Demokrata Párt vezette amerikai nagyvárosokat.
Floyd halála után mind a Demokrata Párt, mind a sajtójuk arra biztatta az embereket, hogy menjenek ki tüntetni, noha néhány nappal korábban még amellett kardoskodtak, hogy mindenki maradjon otthon a járvány megfékezése érdekében,
és folyamatosan Donald Trump elnököt támadták, amiért az szerintük nem vette elég komolyan a helyzetet. Washingtonban már június 9-én arra figyelmeztetett a Nemzeti Gárda, hogy
sokan megfertőződtek a radikális baloldali tüntetések és zavargások során.
Washingtonban radikális baloldali aktivisták farkasszemet néznek a Nemzeti Gárda tagjaival, 2020. június 3-án. Forrás: FORRÁS: AFP/2020 GETTY IMAGES/ALEX WONG
Nem nehéz belátni, hogy a tüntetéseken egyszerűen lehetetlen betartani a társadalmi távolságtartási szabályokat. Ezt követően a Fehér Ház is figyelmezette az állampolgárokat a tömegdemonstrációk járványügyi hatásaira, de mindhiába, ugyanis a baloldali sajtó elkezdte azt a narratívát építeni és terjeszteni, hogy a tömegtüntetések nem növelik a járvány terjedésének a kockázatát.
A valóság ezzel szemben az, hogy főleg június utolsó hetétől kezdődően a járvány újból kitört Amerikában, és főleg a demokraták vezette nagyvárosokban, ahol radikális baloldali tüntetések zajlottak.
Atlanta tüntetésekre szorgosan járó demokrata polgármesterénél, Keisha Lance Bottomsnál július első napjaiban kimutatták a koronavírust.
Los Angelesnek a radikális baloldali tüntetéseket szintén támogató polgármestere, Eric Garcetti több alkalommal tagadta, majd július 1-jén mégis elismerte, hogy
van összefüggés a járvány terjedése és a tömegtüntetések között.
Radikális baloldaliak tüntetnek Los Angelesben, 2020. július 8-án. Forrás: MTI/EPA/CHRISTIAN MONTERROSA
Ugyanerre a következtetésre jutott Gavin Newsom, Kalifornia demokrata kormányzója, aki július 6-án jelentette be, hogy
az azt megelőző két hétben 50 százalékkal nőtt a koronavírus-megbetegedés miatt kórházban kezeltek aránya.
Miami-Dade megye vezetője, a republikánus Carlos A. Giménez szerint a tüntetések nagyban hozzájárulnak a vírus terjedéséhez. Bill de Blasio, New York demokrata polgármestere következetésen tagadta, hogy lenne összefüggés a járvány terjedése és a tüntetések között. Minneapolis, Washington és Seattle demokrata polgármesterei a sajtónak egyetlenegy olyan megkeresésére sem reagáltak, amely arra irányult, hogy a tüntetések miatt nőtt-e meg a fertőzöttek száma.
Az ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy
Floyd halálának napján, május 25-én Amerikában 1,72 millió volt a regisztrált pozitív esetek száma, június 31-én pedig már majdnem háromszor ennyi, 4,7 millió.
Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma május 25. és július 24. között 20 ezerről 78 ezer fölé emelkedett, ez a szám az utóbbi napokban 65-71 ezer között volt. Közben az aktív esetek száma drámaian megnőtt, a május 25-i 1,12 millióról július 31-re 2,22 millióra emelkedett.
Szerbia
A fertőzöttek számának emelkedése miatt Aleksandar Vucic szerb elnök július 7-én bejelentette, várhatóan hétvégi kijárási tilalmat vezetnek be Belgrádban, de akár az egész országra is kiterjeszthetik. Emiatt
az egyesült baloldali és szélsőjobbos ellenzék részéről még aznap heves tiltakozások kezdődtek,
főképp a fővárosban. A tüntetők kövekkel és üvegekkel dobálták a parlamentet, illetve az azt védő rendőrsorfalat, néhányszor megpróbálva behatolni az épületbe.
Clashes erupted between protesters and riot police outside the #Serbian National Assembly building in #Belgrade on Friday, after the protesters attempted to storm the building, in the fourth day of protests against Serbian President Aleksandar #Vucic and his government. pic.twitter.com/hKS7VTVjpg
Vucic július 12-én a következőképpen kommentálta a járványügyi intézkedések ürügyén az ellenzék által kirobbantott tüntetéseket:
A választási vereséget elviselni nem tudó, könnyű népszerűséget kereső ellenzéki politikusok szították a belgrádi utcai zavargásokat.
Az egyesült ellenzéki tiltakozások július 17-ig zajlottak. A szerb elnök véleménye alapján
a belgrádihoz hasonló tömeges demonstrációk azért veszélyesek, mert utánuk akár tízszeresére is nőhet a koronavírussal fertőzöttek száma.
Az interjú végén hozzátette: politikai ellenfelei számos álhírt terjesztettek azért, „hogy tovább rontsák a helyzetet Belgrádban".
Közben látványosan emelkedett az újonnan koronavírussal diagnosztizáltak száma. Míg július 7-én 299 volt a regisztrált esetszám, július 17-re 392-re nőtt, július 31-én pedig 339 volt. A negatív csúcs július 26-án volt, 467 esettel. A fertőzöttek összlétszáma július 7-től napjainkig 16 700-ról 25 500 fölé emelkedett. Míg az aktív fertőzöttek száma a tüntetések kezdetén, július 7-én 2942 volt, ez július 31-re 10 932-re emelkedett, ami drámai növekedést jelent.
Románia
Romániában a járványügyi helyzet sokrétű és kissé nehezen értelmezhető, az ugyanakkor elmondható, hogy más európai államokkal összehasonlítva, jelenleg nagyon súlyos a helyzet.
A koronavírus-járvány terjedésének európai térképe, 2020. július 29-30. Forrás: European Centre for Disease Prevention and Control
Már kezdetektől az okozta a legfőbb gondot, hogy a járvány első szakaszában a leginkább fertőzött Olaszországban dolgozott 1,2 millió román állampolgár, köztük 200 ezer Lombardiában, ami akkor a vírus epicentruma volt. A vendégmunkások jelentős része ingázott a két állam között. Februárban és márciusban ráadásul
kormányválság volt Romániában, részben emiatt megkéstek a szükséges intézkedések meghozatalával.
Ráadásul kezdetben az egészségügyi minisztérium azt tanácsolta az Olaszországban dolgozó románoknak, hogy jöjjenek haza, a belügyminisztérium viszont azt, hogy ne tegyék ezt, mert fennáll a veszélye, hogy megfertőzhetik az otthonmaradottakat is. Később kiderült, hogy az utóbbinak volt igaza. Az első fertőzéses esetet az országban február 25-én regisztrálták, nem meglepő módon egy Olaszországból érkezett férfi volt, de a két ország között a légi közlekedést csak március 9-én függesztették fel.
Addigra bejött Romániába 40 ezer ember Olaszországból.
Március 27-én Traian Băsescu volt államfő, jelenlegi EP-képviselő katasztrofálisnak minősítette a kormány járványügyi kommunikációját,
és hozzátette, hogy szerinte a kormány átlagosan másfél hónappal van lemaradva a szükséges védelmi intézkedések meghozatalával. Összességében véve populizmussal és hozzá nem értéssel vádolja a román vezetést.
a kormány többszörös áron, 1,75 millió maszkot vásárolt egy kis faluban bejegyzett italforgalmazó cégtől, amelynek vezetője egy helyi szakácsnő.
A cég mögött egy, a titkosszolgálattal kapcsolatban álló, ciprusi offshore-vállalatáról ismert üzletember állhat.
Romániában június elején megszüntettek több járványügyi intézkedést, ezzel párhuzamosan pedig elkezdett nőni az aktív fertőzöttek száma. A politikai csatározások viszont ellehetetlenítették a későbbiekben a hatékony védekezést.
A liberális kormány és a baloldal befolyása alatt lévő alkotmánybíróság harcának például az lett az eredménye, hogy
július 3-21. között nem lehetett hatósági karantént elrendelni.
Közben az emberek fegyelme is lazult, ami részben összefügghet a döntéshozók felelőtlenségével. A karanténtörvény ellen július 12-én tüntettek Bukarestben, maszk és más védőfelszerelés nélkül, a társadalmi távolságtartási szabályokat teljes mértékben mellőzve. A tüntetés főszervezője egy médiaceleb volt, aki „Egészségügyi Diktatúra Törvényének" nevezte a kormány tervezetét, amelyet utóbb felpuhítva bár, de mégis elfogadott a parlament.
A PNL vezette kormánynak a katasztrofális válságkezeléséről Klaus Iohannis – aki a PNL éléről lett államfő – úgy próbálta meg elterelni a figyelmet, hogy több alkalommal is a magyar kisebbség ellen uszított, április 29-én és július 30-án például
az RMDSZ-t, illetve a PSD-t tette felelőssé a kialakult helyzetért, hamisan azzal vádolva őket, hogy akadályozzák a járványügyi védekezést, mégpedig a székely autonómia kikényszerítése céljából,
ami nyilván nonszensz és abszurd vádaskodás.
Romániában a fertőzöttek száma 51 ezerhez közelít, a legtöbb új esetet idáig július 30-án regisztrálták, akkor 1536 főnél mutatták ki a koronavírust. Az aktív esetek száma július 3-21. között – tehát abban az időszakban, amikor nem lehetett az állampolgárokat karanténra kötelezni – 6913-ról 12 615-re emelkedett. Július 31-én ez a szám már 21 536 volt. A növekvő tendenciák komoly aggodalomra adnak okot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
