A fehérorosz elnök szerint külföldről szítanak forradalmat Fehéroroszországban

Minszk, 2020. augusztus 22. Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök a hadsereg és a rendvédelmi erők parancsnokaival találkozik Minszkben 2020. augusztus 21-én. Az augustus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött. MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Külföldről próbálnak forradalmat szítani Fehéroroszországban - jelentette ki Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szombaton egy katonai támaszponton.

A 65 éves államfő katonai egyenruhában mondott beszédet egy gyakorlóterepen Grodno mellett, Fehéroroszország nyugati csücskében, néhány kilométerre a lengyel és a litván határtól. A minszki vezetés a legkeményebb intézkedésektől sem riad vissza, hogy megőrizze Fehéroroszország egységét - fenyegetőzött. Kijelentette, hogy nyugatról, az EU-tag Lengyelország és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek Fehéroroszország nyugati régióját, amelynek székhelye Grodno. Lukasenko nem tért ki arra, mire alapozza ezt az állítását.

Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök a hadsereg és a rendvédelmi erők parancsnokaival találkozik Minszkben 2020. augusztus 21-én. Forrás: MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Megfigyelők szerint

a fehérorosz vezető kijátssza a "katonai kártyát", hogy elterelje a figyelmet arról a súlyos belpolitikai válságról, amely az augusztus 9-i elnökválasztás után alakult ki.

Az ellenzék és számos nyugati ország, többek között az Európai Unió szerint elcsalták a választásokat, amelyeken hivatalos közlés szerint 80 százalékot szerzett a 26 éve hatalmon lévő Lukasenko. A választási eredmények kihirdetése után tiltakozó megmozdulások - tüntetések, sztrájkok - sorozata indult Fehéroroszországban. Múlt vasárnap több százezer tiltakozó vonult az utcára, követelve Lukasenko lemondását.

Szombatra és vasárnapra újabb nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat hirdettek meg.
A fehérorosz újságírószövetség szombati közlése szerint eddig legalább húsz ellenzéki és független hírportál vált teljesen elérhetetlenné az interneten vagy nehezen letölthetővé az országban. Az érintett médiumok között van az amerikai támogatásból működő Szabadság Rádió és a lengyel támogatásból működő Belsat műholdas tévécsatorna. Pénteken az állami kiadó üzemzavarra hivatkozva nem nyomtatta ki két népszerű független napilap, a Narodnaja Volja és a Komszomolszkaja Pravda aznapi számait. Az újságírók szövetsége a kormányhoz intézett felhívásban követelte, hogy ne gyakoroljanak nyomást a médiára, "vessenek véget a cenzúrának".