Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
November 3-án elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, azonban a koronavírus miatt nem a szokványos módon zajlik majd a voksolás. A Joe Biden-pártiak nagyon szeretnék elérni, hogy ne személyesen kelljen az urnák elé járulni, a Donald Trump-szimpatizánsok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy így nagyobb az esélye a csalásnak.
Utóbbiak véleményét erősítheti az az atlantai példa is, amikor egy 12 éve elpusztult macska (!) kapott levélben regisztrációs lapot.
Ráadásul sokak szerint az amerikai posta sincs felkészülve arra, hogy kezelni tudja majd a helyzetet, a postások pedig közben sztrájkkal fenyegetőznek. A demokraták nagyon szeretnék, hogy megvalósuljon a levélszavazás, ugyanis a kutatások szerint ez nekik kedvezhet. Barack Obama volt elnök azzal vádolja Donald Trumpot, hogy megpróbálja ellehetetleníteni a postát, azonban korábban még arról beszélt, hogy állandóan csak a gond van vele.
Mint tudjuk, Soros György is abban érdekelt, hogy Trump ne tudjon nyerni még egy ciklust.
A multimilliárdos rengeteg pénzt ölt Biden kampányába, támogatásai pedig megjelentek olyan szervezeteknél is, amelyek a levélszavazás elősegítését tűzték ki célul.
Bob Barr volt republikánus képviselő szerint Soros és egy maroknyi radikális baloldali társa jó úton halad, hogy dollármilliárdok befektetésével elérjék, több tízmillió postázott szavazólap döntsön arról, ki legyen a következő elnök.
A postai úton történő szavazás maximalizálja a csalás esélyét
- állapította meg Barr.
A levélszavazás egyik élharcosa a Brennan Center for Justice nevű szervezet, amely a New York-i Egyetem jogi karához tartozik.
Az MRC nevű amerikai portál szerint 2000 és 2010 között a Brennan Center több mint 7,4 millió dollárt kapott a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól (OSF).
A milliárdos azóta sem állt le a szervezet támogatásával. A tavalyi pénzügyi beszámolójuk szerint az OSF 500 és 999 ezer dollár közötti összeggel támogatta őket. 2018-ban pedig több mint 1 millió dollárral finanszírozta Soros a Brennan Centert. „A nagyobb átláthatóság jegyében" pontos számokat persze nem közöltek.
A szervezet idén tavasszal hosszú elemzésben foglalkozott a szavazással a koronavírus árnyékában. Az írás középpontjában a levélszavazás állt. Az írást több baloldali sajtóorgánum is átvette, többek között a New York Times, a Washington Post és a Politico is. Továbbá demokrata szenátorok is hivatkoztak rá.
A Brennan Center terveit a Stand Up America nevű aktivistacsoport kezdte el agresszívan terjeszteni.
A csoport több mint 20 millió dollárból indított egy programot, amelynek célja az, hogy rávegyék a szavazókat, hogy a Kongresszusnál érjék el, hogy finanszírozzák a szavazási elképzeléseiket.
A Stand Up America támogatói között feltűnik a Sixteen Thirty Fund nevű szervezet. A Sixteen Thirty Fund csak 2018-ban több mint 4,2 millió dolláros támogatást kapott az OSF-től.
Továbbá az American Civil Liberties Union (ACLU) nevű szervezet is a levélszavazást támogatja. Az ACLU a saját hivatalos honlapján számolt be 2014-ben arról, hogy
50 millió dollárt kapott Soros György alapítványától.
A levélszavazást propagáló szervezetek között feltűnik még a Public Citizen és a Common Cause is. Előbbi 2018-ban 820 ezer dollárt nyert az OSF-től, utóbbi 2016-ban 25 ezer dollárral lett gazdagabb Soros György jóvoltából. A Center for Secure and Modern Elections nevű szervezet pedig a New Venture Fundhoz köthető, amely
csak 2018-ban több mint 4,5 millió dollárt szerzett a Soros-féle OSF-től.
Néhány napja az Origo felhívta rá a figyelmet, hogy a demokraták, illetve a republikánusok nem hagyományos módon megrendezett jelöltállító konvenciójának az lett az eredménye, hogy
Trump támogatottsága nőni kezdett, ezzel párhuzamosan pedig csökkent Biden népszerűsége.
A Rasmussen közvélemény-kutató intézet augusztus 20-án azt közölte, hogy
egyetlen nap alatt 4 százalékpontot emelkedett Trump támogatottsága.
Az elnököt szerdán reggel a megkérdezettek 47 százaléka támogatta, csütörtökön pedig már 51 százaléka.
A felmérést a kutatók azt követően készítették, hogy a demokraták virtuális elnökjelölt-állító konvencióján beszédet mondott Hillary Clinton bukott külügyminiszter és vesztes elnökjelölt, továbbá Barack Obama egykori államfő és Kamala Harris radikális baloldali alelnök-jelölt.
A Fox News elemzője, Dan Bongino úgy értékelte a Rasmussen-jelentést, hogy
a demokraták konvenciójának első három napja nem lelkesítette fel az amerikaiakat, illetve nem a demokraták és Biden iránti rokonszenvüket növelte.
Fontos kiemelni, hogy a közlemény-kutató intézetek mindig felülmérik a demokrata jelöltet, és alulmérik a republikánust. Ennek egyik oka, hogy a republikánus szavazók a radikális baloldal támadásaitól tartva sokszor rejtőzködnek.
A másik pedig az, hogy a kutatócégek is sokszor elfogultak a baloldal mellett.
Meg kell jegyezni azt is, hogy az amerikai választási rendszerben nem a szavazatok országos összesítése számít, hanem a megszerzett elektorok száma (ez minden állam esetében megegyezik a kongresszusi tagok számával, az állam összes elektorát pedig - két állam kivételével - az abban az államban győztes jelölt kapja).
Márpedig Trump az ingadozó államokban az utóbbi napokban megközelítette Bident, néhol át is vette a vezetést. A RealClearPolitics összesítése szerint ezekben jobban áll, mint négy éve ugyanekkor.
A fogadóirodák pedig már csak hajszállal adnak jobb esélyt Bidennek.
A demokraták az egyre szorosabb versenyt látva már a nyílt utcai erőszakot is bevetik a remélt választási győzelem érdekében, sőt a rasszizmus és a homofóbia eszközeihez is nyúlnak. Az erőszak alkalmazásának legnyilvánvalóbb jele a radikális baloldal utcai randalírozása a szinte kizárólag demokraták által irányított városokban.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, augusztus 28-án, Minneapolisban
egy ázsiai-amerikai újságírót „chink"-nek csúfoltak, ez egy kínaiakra használt rasszista, uszító jellegű szidalmazás.
Az egyébként utólag sem derült ki, hogy az újságíró kínai származású-e vagy sem, de a radikális baloldalnak ez teljesen mellékes.
Szintén aznap, Washingtonban
megtámadták Brandon Straka vállaltan meleg Trump-párti aktivistát és a párját.
Brandon Straka korábban demokrata és liberális volt, Trump hatására lett republikánus.
Számos jel utal arra, hogy
Bidenen egyre inkább eluralkodik a demencia, ezért hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb dolgokat produkál a nyilvánosság előtt.
Ez felveti annak a kérdését, hogy a demokrata jelölt egyáltalán alkalmas-e elnöknek.
Trump ennek kapcsán több alkalommal is
„Sleepy Joe"-nak (Álmos Joe-nak) nevezte a demokraták elnökjelöltjét.
Azt írja a Hetek a CBS-re hivatkozva, hogy Muriel Bowser, Washington demokrata polgármestere bizottságot hozott létre a közelmúltban, ami
a radikális baloldali „eltörlés kultúrájával" (cancel culture) összhangban iskolák, kormányzati épületek átnevezésére, illetve szövetségi emlékművek és szobrok „eltávolítására, áthelyezésére vagy kontextualizálására" tett javaslatot.
Egyik fő érvük, hogy a szövetségi főváros emlékműveinek 70 százalékát fehér embereknek állították, akik közül sokan nem is helyi lakosok voltak.
A bizottság vezetői a jelentés mellé levelet is csatoltak, melyben világossá tették, hogy a fővárosi emlékműveket és szobrokat öt szempontból vizsgálták meg:
az érintett személy részt vett-e a rabszolgatartásban, a rendszerszintű rasszizmusban, támogatta-e az elnyomást, részt vett-e felsőbbrendűség propagálásában, és főként, megsértette-e a város jelenlegi emberi jogi törvényeit.
Az érintett emlékművek közé tartozik a Kolumbusz Kristóf-szökőkút, a Benjamin Franklin-szobor, az Andrew Jackson-szobor, a Thomas Jefferson-emlékmű, a George Mason-emlékmű, az Albert Pike-szobor, a Francis G. Newlands-emlékszökőkút, a Washington-emlékmű (vagyis a híres obeliszk) és a George Washington-szobor.
A republikánusok reakciója azonban nem váratott sokat magára. Tom Cotton szenátor felhívta Washington radikális baloldali vezetésének figyelmét arra a tényre, hogy
az említett emlékművek nem az övék, hanem egész Amerikáé.
Szerinte
a demokrata polgármesternek az emlékművek eltávolítása helyett az állampolgárokat kellene megvédenie a liberálisok zaklatásaitól és fenyegetéseitől.
Alyssa Farah, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója Twitteren értetlenkedett, mondván,
el sem tudja képzelni, hogyan is képzelik az obeliszk áthelyezését.
David Bernhardt belügyminiszter leszögezte, hogy
semmilyen változás nem lesz, amíg ő a hivatalban van, ne is álmodjanak róla.
A tiltakozás jeléül Mike Pence alelnök kitette a Twitter-oldalára a Washington-obeliszket.
A Fehér Ház pedig hivatalos kommünikében válaszolt a bizottság jelentésére: „Egy olyan terv nyilvánosságra hozatalával, ami más nevetséges ajánlás mellett a Washington-emlékmű, Kolumbusz szobra, Jackson szobra és a Jefferson-emlékmű lehetséges eltávolítását javasolja, Washington demokrata polgármestere ugyanazt a radikális baloldali narratívát ismételgeti, amit veszélyes zavargások szítására is használtak: a történelem eltörlését és nagyszerű örökségünk elpusztítását" – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, Kayleigh McEnany nyilatkozatában, majd hozzátette,
Nemzetünk fővárosa jogosan van tele számtalan jelzéssel, emlékművel és szoborral, amik tisztelegnek azon férfiak és nők előtt, akik felépítették az országot. Donald Trump elnök abban hisz, hogy ezeket a helyeket meg kell őrizni, nem pedig lerombolni... amíg Trump elnök a Fehér Házban van, addig a polgármester »ajánlásai« semmit sem fognak elérni.
