A vírustagadók legismertebb hazai képviselője a magát folyamatosan doktorként emlegető gyógyszerész végzettségű testépítő-fitneszedző Gődény György, aki YouTube-csatornáján hol a maszkviselés ellen lázított, hol a teszteredményeket vonta kétségbe, hol a COVID-19 veszélyességét. Gődény szeptember 11-re szervezett demonstrációt - nem véletlenül, szeptember 11-e (és az amerikai terrortámadások) az összeesküvés-hívők egyik kedvenc témája. Nagy érdeklődést Magyarországon - szerencsére - a vírustagadás nem vált ki.
Számos országból érkeztek hírek, miszerint az ottani "covidellenesek" is tüntetést szerveztek, így volt például Horvátországban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban is. Mindegyikben az volt a közös, hogy a résztvevők a kormányzati (korlátozónak alig nevezhető) intézkedések ellen gyűltek össze, szerintük ezek "sértik az emberi jogaikat és a szabadságukat".
Az óvintézkedések nélkül megtartott tüntetések után mindegyik országban jelentősen nőtt a fertőzöttek száma is.
Rómában például kétezren gyűltek össze az egyik hétvégén, hogy a maszkviselés, a távolságtartási előírások és lehetséges védőoltások ellen tiltakozzanak, miközben többen is "egészségügyi diktatúráról" beszéltek a tömegben. Olaszországban ráadásul már júniusban elkezdett kibontakozni egy úgynevezett "narancsmellényes mozgalom" a francia sárgamellényesek elnevezése nyomán. Ennek a vezetője egy Antonio Pappalardo nevű korábbi rendőr, aki úgy nyilatkozott a járványról, hogy szerinte a járvány nem létezik, totális baromság az egész.
Az olasz ANSA hírügynökségnek azt is fejtegette, hogy szerinte a COVID-19 nem is halálos, csupán a 80 év felettiekre veszélyes. Ezt
minden tudományos adat és tapasztalat cáfolja.
Zágrábban szintén ezrek verődtek össze, hogy a szigorítások ellen, különösen a július közepe óta érvényben lévő kötelező maszkhordás ellen demonstráljanak, hangoztatva, hogy szerintük ezek a jogaikat és a szabadságukat veszélyeztetik. Egyes tüntetők olyan kijelentéseket is tettek, miszerint a "covid egy hazugság, nem vagyunk covidióták".
Párizsban rendszeresek a tüntetések és zavargások, de a nyáron itt is felerősödtek a vírustagadók. Augusztus 29-én például a kötelező maszkviselés ellen tüntettek több százan, akikhez később csatlakoztak a más miatt egyébként is tiltakozó szélsőbaloldaliak.
Ez idáig a legnagyobb, 38 ezresre becsült tüntetést Berlinben tartották, aminek a végén a hatóságok több mint 300 embert vette őrizetbe.
Egy idő után erőszakossá vált az esemény,
miután pár száz szélsőséges megpróbált például erőszakkal bejutni a Reichstagba, a német szövetségi parlament épületébe.
Hasonló koronavírus- és korlátozásellenes tüntetések zajlottak le korábban Londonban, Zürichben és Bécsben is. Előbbiben augusztus végén nemcsak a vírustagadók, de az 5G- és oltásellenesek is felvonultak többezres létszámban. Béccsel kapcsolatban pedig külön ki kell emelni, hogy nemcsak az utóbbi hetekben jelentek meg az összeesküvés-hívők, hanem már április végén is több százan szegték meg a rendőrségi utasítást, és tiltakozást szerveztek az óvintézkedések ellen.
Meg kell jegyezni, hogy
mindegyik tüntetés után nőtt az adott országban vagy városban a fertőzöttek száma.
Berlinben például az augusztus eleji demonstráció után a tízszeresére.