Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Október 16-án egy több mint 4 órás válságértekezletet követően drasztikus intézkedéseket hoztak, erről az Origo itt írt. Egyelőre nem tudni, hogy ezek az intézkedések (például az éjfél és reggel 5 közötti kijárási tilalom vagy az éttermek, bárok bezárása, a távmunka általánossá tétele, stb.) hatásosak lesznek-e egy olyan országban, ahol a járvány korábbi szakaszában súlyos gondok voltak az önkéntes szabály követéssel. Az emberek nem akarták betartani a szabályokat, Brüsszel és más nagyvárosok nehéz, bevándorlók lakta negyedeiben pedig a rendőrség nem is merte betartatni az előírásokat.
A francia és holland példára megalakuló maszkellenes „polgári jogi" csoportok hatása a társdalom minden szegmensében és korosztályában súlyos károkat okozott a járványügyi védekezés szempontjából. A Dernière Heure napilap szerint a „lakosság egy része, fiatalok, ötvenesek, de még az idősebbek is, szándékosan hagyták figyelmen kívül a járványügyi szabályokat. A veszélyes óvatlanság, az ostobaság és az egoizmus vezették őket". A lakosság tudatlanságára utal Céline Nieuwenhuis, a Szociális Szolgáltatások Szövetségének elnöke is, aki a Le Soir napilapnak azt mondta, hogy „a lakosság egy része alig tud valamit a vírusról... nem követik a napi eseményeket, nem tudják, mit kell tenni... és többen úgy kerülnek kórházba, hogy fogalmuk sincs a koronavírusról."
A helyzetet nem könnyítette meg az sem, hogy Belgiumban október 1-ig ideiglenes kormány volt, amelyik már nem, az újonnan alakult, 6 párti liberális kormány pedig még nem koncentrált a járványügyi védekezésre. A bonyolult, állandóan (még akkor is, ha emberi életeket veszélyeztető egészségügyi vészhelyzetben gyakran azonnali döntésekre van szükség) kompromisszumot kereső belga politika egyik alapvonása, hogy nagyon lassan hoznak döntéseket. Jó példa erre a „csodaeszközként" beharangozott „barométer", amelyről több mint egy hónapig vitatkoztak a politikusok, és a pénteki válságértekezletre sem tudták véglegesíteni.
Azt már tudni lehet, hogy a barométer négy szinten definiálja a járványügyi helyzetet: az első szinten nem beszélhetünk a vírus terjedésről, a második közepes szinten a vírus még gyengén, de már terjed, a harmadik a súlyos riasztási szint, amikor a vírus erőteljesen terjed, felgyorsul és a kórházakra nehezedő teher egyre nő. Az ország a szakértők szerint október 6-án lépett át ebbe a fázisba és mára már a 4. fázisban, a rendkívül súlyos riasztási szinten áll, amelyben az egészségügyi szolgálatra rendkívüli nyomás és teher nehezedik, betelnek a kórházak, és egy olyan spirál indul be, amelynek beláthatatlan gazdasági és társadalmi konzekvenciái lesznek.
Belgium tehát ebben a fázisban van, járványügyi szakemberek szerint a katasztrófahelyzettől már csak napokra van, de sokan feltették a kérdést, hogy vajon mit csinált a kormány október elején? A belga helyzet elemzésekor feltétlenül meg kell említeni, hogy a világon egyedüli módon Belgium ideiglenes ügyvivő kormánnyal fordult rá a koronavírus-járvány kezelésére, és a belga politikai rendszer összetettségének köszönhetően (az országban 9 egészségügyi miniszter van!) hosszú ideig döntések sem születtek. A járvány első hulláma során a kormány döntéseit késedelmesen hozta meg, de ha döntött is, ezek többsége rossz volt. Az első koronavírusos beteg és az első érdemi intézkedés között 40 nap telt el (Magyarországon erre 7 napot kellett várni), de szeptembertől október 16-ig sem történt semmi. A járvány első szakaszában folyamatosan hiánycikk volt a maszk, amelyből a járvány legsúlyosabb időszakában 5 milliót egy flamand ultraliberális politikus-üzletember cégén keresztül még el is loptak. (Az ügyben természetesen feljelentés is történt, vizsgálat folyik, de eredmény még nincs.) Óriási hiba volt Maggie de Block miniszter asszonynak az a teljesen irracionális döntése is, amely „raktárfelszabadítás" és „költségmegtakarítás" címen először 5 millió FFP2 maszkot, majd további 22 millió sebészeti maszkot semmisített meg.
A másik nagyon fontos hiba szintén a baloldali, ultraliberális kormányzatokra jellemző megszorításokhoz kapcsolódik: a kórházakat több éven keresztül elvonásokkal sújtották, átszervezték, az ápolók és orvosok létszámát csökkentették. A helyzet egészen odáig fajult, hogy Belgium történetében először 2019 júniusában általános kórházi sztrájkot szerveztek.
A nyáron, mint Európában mindenütt, a belga járványgörbe is ellaposodott, és az iskolakezdést követően úgy tűnt, hogy minden adott a járvány féken tartásához, nem is vezettek be új intézkedéseket annak ellenére, hogy a járványügyi szakemberek az első hullámnál is erősebb második hullámot vetítettek előre, és a megbetegedések száma folyamatosan növekedett. Sőt, legnagyobb megdöbbenésre Sophie Wilmès ideiglenes kormányfő lazított a szabályokon, és október 1-i hatállyal eltörölte a kötelező utcai maszkhasználatot. (Ne felejtsük el: mindezt egy olyan országban, ahol a világon Peru után arányosan a legtöbb ember halt meg tavasszal koronavírusban.)
Közben 494 napot követően véget ért az ideiglenes kormányzás időszaka, és a flamand liberális politikus, Alexander de Croo vezetésével október 1-én megalakult a már említett, hatpárti balliberális kormánykoalíció. (A miniszterelnököt ugyanaz az Open VLD adja, amelynek legbefolyásosabb személyisége még mindig a szélsőséges magyarellenességéről is ismert Guy Verhofstadt, de ennek a pártnak a tagja a bukott egészségügyi miniszter, Maggie de Block is.) Az új kormány azonban két hétig passzívan figyelte a járvány súlyosbodását, amely mára már katasztrófahelyzettel fenyeget.
Ha közelebbről vizsgáljuk meg a belga helyzetet, akkor érdemes a számokból kiindulni.
Szeptember végére a halottak száma átlépte a 10 ezer főt, és Európában a lakosságszámhoz viszonyítva (11,5 millió) itt a legrosszabb a helyzet, egymillió lakosra 870 halott jutott. A Sciensano szövetségi kutatóközpont október 14-i elemzése szerint a helyzet komoly aggodalomra ad okot, a számok folyamatosan emelkednek, 7 nap alatt megduplázódott a koronavírusos betegek száma, október 6. és 12. között napi 5976 új esetet rögzítettek. Az előző 7 napos időszakhoz képest 96%-os a növekedés. Ugyanígy növekedést mutat a kórházban kezeltek száma, amely lassan eléri a 2000-et (1949). Október 9-én Belgium átlépte a 7000-es megbetegedési számot, ez a szám október 12-én már 8582 volt, és Yves Van Laethem, az egyik legismertebb belga virológus október 16-i sajtótájékoztatóján drámai hangnemben bejelentette, hogy jövő hétre, október 20-ra várják azt, hogy a napi megbetegedések száma átlépi a lélektani 10 ezres határt. A 30-80 év közötti megbetegedések száma megduplázódott, de ami különös aggodalomra ad okot, hogy a megbetegedések egynegyede a 20-30 éves korosztályból kerül ki.
Érdekes a megbetegedések számának területenkénti megoszlása is, ugyanis a növekedés jóval nagyobb az ország francia lakta részében (Vallon régió), mint a flamand régióban. A legnagyobb növekedést Brüsszel és a brüsszeli régió mutatja napi 881 esetszámmal, ebbe természetesen az EU-intézményekben dolgozók megbetegedése is benne van (információink szerint egyébként az EU intézményeiben egyre több a koronavírusos eset, emiatt szinte naponta kell átprogramozni az ülések rendjét, folyamatosan csökkentik a fizikai jelenlétet).
Aggodalomra ad okot az is, hogy a Brüsszelben elvégzett koronavírustesztek 20%-a pozitív, erre sem volt még példa korábban. Az Origo brüsszeli forrásai alapján elmondható, hogy van olyan háziorvosi rendelő, amelyben naponta átlag 100 tesztet végeznek, ezeknek a fele pozitív.
A L'Echo gazdasági napilap egyenesen arról ír, hogy Brüsszelben elszabadult a koronavírus. A napilapnak nyilatkozó Emmanuel André mikrobiológus, labor-specialista szerint a helyzet folyamatosan romlik, és ez már érezhető a kórházakban is. A koronavírus miatt elkülönített ágyak foglaltsága mindenütt átlépte a 15%-ot, egyes helyeken már 25% fölött jár, könnyen előfordulhat, hogy megismétlődik a március-áprilisi dráma, amikor a kórházakban csak koronavírusos betegeket tudtak ápolni.
Marius Gilbert, az ULB egyetem járványügyi laboratóriumának vezetője szerint a nagyvárosokkal (Párizs, Madrid, Brüsszel) és agglomerációjukkal van a legnagyobb gond, itt a legnagyobb az utazások és a kapcsolatok száma, ami a vidéki településekre kevésbé jellemző. „Ráadásul egy nagyváros soha nem egységes, akár kerületeken belül is óriási különbségek lehetnek" - tette hozzá.
Külön kiemelte Brüsszel migránsnegyedét, Molenbeek-et, amely ezúttal azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy még az egyébként magas fertőzési szintet elérő Brüsszelben is kimagasló számú koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. 14 napos periódust alapul véve Molenbeek-ben 945 a 100 ezer főre vetített koronavírus-fertőzöttek száma, míg a belga átlag 281 volt az elmúlt napokban. Emmanuel André szerint a szegénység is szerepet játszik ebben a folyamatban, minél sűrűbben lakott egy település és szegényebb, annál több a koronavírus-fertőzöttek száma. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Molenbeek-ben gyakori, hogy 3 generáció is együtt él, így az iskolás gyerekek, akik tünetet sem mutatnak, adják át a vírust a nagyszülőknek, szülőknek, akik viszont megbetegednek (Molenbeek pontos lakosságszáma nem ismert. Amikor a 2016-os terrortámadás szálai Brüsszelnek ebbe a főként migránsok lakta negyedébe vezettek, a hatóságok döbbenten konstatálták, hogy vannak olyan lakások, amelyekben 8-10 ember él, anélkül, hogy bármiféle papírjuk lenne vagy bárhová be lennének jelentve. A szocialista városvezetés képtelen volt összeírni, hogy pontosan mennyien élnek a kerületben.)
Részletesen beszámoltunk arról is, hogy a járványügyi védekezés első szakaszában Brüsszel főpolgármestere, a magát marxistának valló szocialista Philippe Close mennyire passzív volt és milyen hibás döntéseket hozott. (Azon kívül, hogy vidám szelfiket készített magáról.) A járvány mostani fázisában annyiban változott a helyzet, hogy Philippe Close ezúttal teljesen eltűnt a színről, és semmilyen védőintézkedést nem hozott. Legutóbb október 15-én a COVID-19 speciális brüsszeli parlamenti bizottság meghallgatásán lehetett hallani felőle, ahol elismerte, hogy a brüsszeli kórházak súlyos helyzetben vannak, és nem működik közöttük az átcsoportosítás, ez pedig gyorsan oda vezethet, hogy egyes kórházakban már nem lesz szabad kapacitás, vagy egyszerűen összeomlik az ellátás.
Október 14-i adatok szerint a belga kormányzatban rekordszámú a megbetegedések száma. 8 regionális miniszternél és egy államtitkárnál mutatták ki eddig a koronavírust, ahogy az RTBF közszolgálati rádió fogalmazott „ez a lista folyamatosan bővül...". Köztük van többek között Pierre-Yves Jeholet, Vallónia-Brüsszel minisztere, Rudi Vervoort, Brüsszel elnök-minisztere, Valérie de Bue turizmusért felelős miniszter a vallon kormányból. A koronavírus nem kíméli a föderális kormányt sem, legfrissebb hírek szerint a korábbi ideiglenes miniszterelnök asszony, Sophie Wilmès külügyminiszter mellett Mathieu Michel (Charles Michel korábbi miniszterelnöknek, az Európai Tanács elnökének a testvére) digitális ügyekért felelős államtitkár is koronavírusos lett.
Az RTBF azt a kérdést feszegette, hogy az érintett politikusok vajon betartották-e a járványügyi szabályokat (távolságtartás, maszkhasználat, karanténba vonulás), a fertőzésekre ugyanis láncszerűen került sor, a miniszterek közös sajtótájékoztatók vagy együttes üléseket követően betegedtek meg. Döbbenetes képet közölt a Le Soir napilap, ahol a zöldpárti Georges Gilkinet miniszterelnök-helyettes látható, amint a szigorításokat magyarázza a tőle 1 méteren belül álló újságírónak. Egyikükön sem volt maszk. Elio de Rupo egykori szocialista miniszterelnök is megszólalt a pénteki válságértekezlet után, ő sem viselt maszkot úgy, hogy körülötte szintén maszk nélküli újságírók tolongtak.
A belga helyzet eszkalálódásában óriási szerepet játszott az a körülmény is, hogy az önkéntes jogkövetés megbukott. A maszkviselési szabályokat alig tartják be, sőt, Brüsszelben és más városban is gyakran előfordul, hogy az orvosi rendelőkben sem használnak maszkot.
A Le Soir napilap október 17-i számában jelent meg ezzel kapcsolatban egy írás, Flandria Kruisem nevű településén rendkívül súlyos, szerteágazó járványügyi gócpontot fedeztek fel, a kapcsolati háló pedig egészen a körzet háziorvosához vezetett, aki a tanúvallomások alapján nem viselt maszkot a rendelés közben. Nem volt hajlandó. A település polgármestere, Joop Verzele elismerte a sajtóértesüléseket, az ügyben vizsgálat indult.
Mivel a szigorító intézkedéseket csak hétfőn vezetik be, sokan arra számítanak, hogy megismétlődik az, ami a márciusi kijárási tilalom előtti napokban volt, és a nagyobb városok szórakozóhelyeit ismét óriási tömegek keresik fel még egy „utolsó" pohár italra, vagy zsúfolt, ún. korona-partikat tartanak (hétfőtől nemcsak a bárok és éttermek lesznek zárva, hanem szeszesitalt sem lehet este 8 után árusítani).
Nem véletlenül kérte az ország egyik vezető virológusa, Yves Van Laethem október 16-i sajtótájékoztatóján a fiatalokat, hogy tartózkodjanak ettől, hiszen az ilyen bulizások most óriási veszéllyel járnak. Ahogy a L'Echo napilap fogalmazott, Belgium valójában „karanténba került, csak ezt nem mondják meg a politikusok".
