Ottó császár-díjat kapott a magyarellenes román államfő Németországban

A magyarellenes kijelentéseiről ismert Klaus Iohannis német származású román államfő Magdeburgban Ottó császár-díjat vehetett át, anélkül, hogy korábbi, vállalhatatlan nyilatkozataiért bárki is számon kérte volna. Sőt mi több, Heiko Maas német baloldali külügyminiszter méltatta, a gyűlöletkeltésére pedig egyáltalán nem tért ki. Nemsokára a román államfő újabb német elismerést vehet át, mégpedig a Nagy Károly-díjat.

Az Agerpres román hírügynökség beszámolója alapján hivatalosan „az európai egyesítés folyamatában játszott szerepéért" Ottó császár-díjat kapott szerdán a németországi Magdeburgban Klaus Iohannis erdélyi szász hátterű román államfő.

Az ünnepélyes díjátadóra a magdeburgi dómban került sor, amelyen Iohannis egy hosszú és semmitmondó szöveget olvasott fel az európai egységről, illetve az európai szolidaritás fontosságáról.

Ezt követően a román államfőt Heiko Maas német külügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa hosszasan méltatta, kijelentve, hogy szerinte

Iohannis egy nagy európai és Németország barátja.

Hozzátette, hogy Iohannis erdélyi szász hátterű, a szászok pedig már több mint 800 éve a mai értelemben vett Románia területén élnek, hozzájárultak az ország fejlődéséhez, Románia pedig olyan, mint egy kis Európa a maga 20 nemzetiségével. Véleménye alapján ezért Iohannis tudja, hogy mit jelent a sokszínűség és a diverzitás.

Arról persze nem beszélt Heiko Maas, hogy a Királyföldnek (azaz a magyar király földjének) nevezett dél-erdélyi területekre (a későbbi Szászföldre) a magyar uralkodók hívták be a német telepeseket, akiknek széleskörű autonómiát biztosítottak évszázadokon át.

Azt sem említette meg, hogy

a román államfő több alkalommal is tett vállalhatatlan, magyarellenes kijelentéseket,

a személyisége a bukaresti politikában pedig végtelenül megosztó, hiszen Iohannis az ország összérdekei helyett csak a saját pártja, a hatalmon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) érdekeit képviseli, és a legkisebb mértékben sem testesít meg valamiféle nemzeti egységet, noha az alkotmány értelmében, köztársasági elnökként ez lenne a feladata.

Maas beszédét úgy folytatta, hogy szerinte Iohannis hozzájárul az európai gondolat és diverzitás megerősítéséhez, ezért megérdemli az Ottó császár-díjat. Röviden kiemelte a koronavírus-járvány okozta kihívásokat, majd a német egység létrejöttének a 30. évfordulóját.

Azt, hogy az elvileg szociáldemokrata külügyminiszter mennyire nem tud és nyilván nem is akar szabadulni a birodalmi, sőt ezen túlmenően a gyarmatosító mentalitásától, régi beidegződéseitől, jól jelzi, hogy

egy adott ponton elkezdte dicsérni a középkori, magdeburgi városjogot, amely a Német-Római Birodalom kelet felé való terjeszkedésének (Drang nach Osten) az alapja volt,

ami megillette az ilyen státuszú közép-kelet-európai városok német etnikumú lakosságát, függetlenül attól, hogy a birodalom részei voltak-e, vagy sem. Ez tehát egy olyan eszköz volt, amelyet a kolonizációhoz használtak fel. (A középkorban, Magyarország esetében a német birodalomépítési törekvések egyébként nem voltak sikeresek, Lengyelország, Csehország és a Baltikum tekintetében már annál inkább.)

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyébként október 12-én arról értekezett, hogy „jobb lenne, ha Heiko Maas mellőzné a birodalmi hangütést, mert ezzel fájdalmat okoz Magyarországnak és Lengyelországnak, nekünk pedig az elmúlt évszázadokból vannak ilyen 'élményeink', ezért nem kérünk belőle". Gulyás arra reagált, hogy a baloldali német külügyminiszter ismét a magyarok és a lengyelek ellen intézett támadást.

Később Maas a téma kontextusba helyezése nélkül

a migránsokért kezdett el aggódni, valamennyijüket „menekültnek" titulálva, hangsúlyozva, hogy ők világszinten 70 millióan vannak, és nagy részük Európában szeretne élni,

mivel itt van béke, szabadság, demokrácia és jogállamiság, ami véleménye alapján az Európai Uniónak köszönhető.

Majd ismét Iohannist dicsérte, kiemelve, hogy mennyire elkötelezett európai.

Végezetül a barátjának nevezte a román államfőt, de

annak az ellentmondásnak a feloldásával még csak nem is próbálkozott, hogyha Iohannis annyira elkötelezett európai, akinek fontos a sokszínűség, akkor miért ellenzi az erdélyi magyarság jogegyenlőségét,

és konkrétabban a magyar nyelv hivatalossá tételét Erdélyben, a kulturális és területi autonómia megadását, és egy toleráns, valóban európai szellemiségű légkör kialakítását.

A díjátadó ünnepségen részt vett Carmen Iohannis, az államfő román felesége, Lutz Trumper, Magdeburg szociáldemokrata polgármestere és Anne Marie Keding, Szász-Anhalt tartomány kereszténydemokrata (CDU) igazságügy-minisztere is. Az átadó előtt a román államfő megbeszélést folytatott a német külügyminiszterrel.

Átvette az Ottó császár-díjat Klaus Iohannis Magdeburgban Facebook/Ambasada Romniei în Republica Federală Germania

Iohannisnak szeptemberben ítélték oda az Ottó császár-díjat, amelynek átadójára azért a magdeburgi dómban került sor, mivel ott van eltemetve annak névadója, I. Ottó német-római császár, a Német-Római Birodalom létrehozója.

A díjat kétévente ítélik oda olyan személyiségeknek, akik sokat tettek az egységes Európáért, és kiemelkedő szerepet vállaltak az európai gondolkodás népszerűsítésében.

A kitüntetést először 2005-ben adományozták, Magdeburg város alapításának 1200. évfordulója alkalmából. Olyan személyiségek kapták meg, mint Angela Merkel német kancellár, Richard von Weizsäcker volt német államfő, illetve Federica Mogherini, az Európai Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Iohannis korábban több alkalommal is magyarellenes kijelentéseket tett

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én

magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata (PSD) politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérdést: „vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?"

Továbbá az RMDSZ-szel való együttműködéssel is megvádolta a PSD-t.

A román államfő – politikai haszonszerzés céljából – arra reagált, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetője által elnökölt Képviselőházban nem vitatták meg a határidő lejárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a Szenátusnak.

Akkori vádaskodását a magyarok elleni gyűlöletbeszédnek minősítette az RMDSZ-közeli Asztalos Csaba által irányított Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), a testület által kiszabott

5000 lejes (360 ezer forint) bírságot azonban IOHANNIS NEM FIZETTE KI, HANEM ÓVÁST EMELT ELLENE A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGON.

Július 21-én pedig kihirdette Iohannis államfő azokat a törvényeket, amelyek „a román nép mártírjaivá és hőseivé" nyilvánítottak magyarellenes történelmi személyiségeket, így Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi fejedelmet, illetve Horea, Cloșca és Crișan erdélyi parasztfelkelőket. Arról, hogy mi ezzel a probléma, itt írtunk részletesen.

Július 29-én Iohannis a szociáldemokratákat és a kisebbségi kormánnyal szemben álló parlamenti többséget – köztük

külön kiemelve az RMDSZ-t – tette felelőssé a rendkívül súlyos romániai járványhelyzetért.

Rá egy napra a román elnök megint a PSD-t támadta, hogy szerinte

„LEPAKTÁLT" AZ RMDSZ-SZEL, ISMÉT AZZAL VÁDOLVA A SZOCIÁLDEMOKRATÁKAT, HOGY „SUTTYOMBAN, LOPAKODVA" MEG AKARTÁK SZAVAZNI AZ „ÚGYNEVEZETT SZÉKELYSÉG" AUTONÓMIÁJÁT.

A vádjait ugyanakkor semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, csak úgy, mint azt megelőzően.

Ezeket a magyarellenes megnyilvánulásokat Heiko Maasék, illetve az Ottó császár-bizottság tagjai a legkisebb mértékben sem vették figyelembe. Sőt mi több,

Iohannis nemsokára újabb német díjat kaphat.

Szintén beszámoltunk róla, hogy a székelyföldi magyarság érdekeit megjelenítő, képviselő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még májusban küldött levelet a Nemzetközi Nagy Károly-díjat adományozó bizottság elnökének, Aachen volt szociáldemokrata polgármesterének, Jürgen Lindennek, amiben arra hívták fel a figyelmet, hogy

ROMÁNIA ELNÖKE A MAGYARELLENES KIJELENTÉSEI MIATT NEM MÉLTÓ A KITÜNTETÉSRE.

Jürgen Linden válaszlevelében azt írta, szerinte

nincs semmi probléma Klaus Iohannis kijelentéseivel, ő valódi européernek tartja, aki méltó a Nagy Károly-díjra.

Hozzátette, hogy még 2019 decemberében ítélték oda a díjat a román államfőnek, de a járvány miatt az átadót elhalasztották. A levél alapján ősszel kerülhet sor az átadóra, de konkrét dátumot azóta sem közöltek.