Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Botrányokkal teli elnökválasztáson van túl az Egyesült Államok, még napokkal az elnökválasztás után sem tudták összeszámolni a szavazatokat több csatatérállamban sem. Ezek alapján ugyanakkor Donald Trump hiába cáfolt rá a közvélemény-kutatásokra és ért el sokkal jobb eredményt a várakozásoknál, ez nem volt elég, nagyon szoros küzdelemben – a minden bizonnyal hosszú ideig elhúzódó jogi csatározások ellenére – jó eséllyel Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Donald Trump ugyanakkor még több államban is kezdeményezni fogja az újraszámlálást, így minimális esélye még maradt a fordításra.
A magyar-amerikai kapcsolatok Donald Trump 2016-os megválasztása óta jelentősen javultak, hosszú idő után az amerikai külügyminiszter Magyarországra látogatott, a magyar miniszterelnököt pedig hivatalos látogatáson fogadták a Fehér Házban, amelyet követően baráti hangnemben tartottak közös sajtótájékoztatót az elnökkel. Donald Trump és Orbán Viktor között több baráti telefonbeszélgetésre is sor került. Magyarországra 2016 óta ismét partnerként tekintett az Egyesült Államok vezetése, s nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni. Emellett Közép-Európa kiemelt szerepet kapott az amerikai külpolitikában.
A partnerkapcsolatokat a közös világnézeti elkötelezettség is jelentősen javította.
A bevándorláspárti Joe Biden várható győzelmével ez a Közép-Európa, így Magyarország számára is rendkívül kedvező helyzet negatív irányba változhat, hiszen amellett, hogy ismét leértékelődhet az amerikai vezetés szemében a közép-európai térség, ideológiai okokból ismét a 2016 előtti éles politikai támadásokra lehet számítani.
A puha demokráciaexport keretében a demokrata külügyi irányítás igyekezett akaratát érvényesíteni Magyarországon is, elég csak a Goodfriend-misszióra és a 2014-es kitiltási botrányra gondolni.
Ezek az események nyílt politikai nyomásgyakorlási eszközök voltak az Obama-adminisztráció részéről, miután a konzervatív magyar kormány több olyan intézkedést is hozott, amely ideológiai okokból nem tetszett a liberális demokrácia élharcosainak. Ennek várható visszatérésére utal, hogy Joe Biden nemrég Fehéroroszországhoz hasonlította Lengyelországot és Magyarországot, Orbán Viktort pedig lényegében lebanditázta.
Nem véletlenek ezek a nyilatkozatok, hiszen Biden mögött áll Soros György. A milliárdos tőzsdespekuláns az idei elnökválasztás kimenetelét nem bízta a véletlenre, eddig már több mint hetvenmillió dollárt költött el, ami majdnem a háromszorosa annak az összegnek, amit 2016-ban erre a célra fordított.
Így nem meglepő, hogyha Bidennek elnökként véleményt kell majd alkotnia Magyarország és a közép-európai régió kapcsán, akkor a Soros-féle NGO-k jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni.
Ez volt a gyakorlat az Obama-adminisztráció időszakában is, amikor a Wikileaks által kiszivárogtatott levelezések szerint Hillary Clinton külügyminiszterként olyan politikai döntéseket hozott és kényszerített rá az Európai Unióra, amelyeket Soros György vagy valamelyik szervezete javasolt. Biden alelnökként Ukrajna belügyeibe avatkozott bele (főügyészjelölés, energiapolitika), amely szintén egybevágott a „Soros-birodalom" céljaival.
Magyarországon ennél sokkal kedvezőtlenebb nemzetközi helyzetben is kétszer tudott kétharmados győzelmet aratni a nemzeti oldal, sőt a liberálisok nyomása ellenére is szembe tudott szállni az illegális bevándorlással.
Így 2022-ben is jó esély van arra, hogy ismét sikert érjen el az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány. Az Amerikai Egyesült Államokkal pedig az elnök színezetétől függetlenül jó kapcsolatokra törekszik hazánk, annak erőssége sokkal inkább az új demokrata vezetés hozzáállásától függ majd.
