Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kovács RichárdDósa DánielMárton Anna | Pusztai LizaSzűcs LucaMagyarországMagyarország
Megállapítható, hogy az európai lakosság – a vírusszkeptikus, illetve a járvány jelentőségét bagatellizáló csoportok tevékenysége ellenére – reálisan ítéli meg a koronavírus által jelentett fenyegetést. A kutatás alapján kijelenthető, hogy az európai megkérdezettek 84 százaléka véli aggasztónak a járvány terjedésének problémáját, és mindössze a 15 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt. Fokozottan aggasztónak ítélik a járványhelyzetet – többek között – Spanyolország (94 százalék), illetve Svédország (89 százalék) és Franciaország (86 százalék) polgárai, amely elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a szóban forgó államok Európa legfertőzöttebb országai közé tartoznak. Mérsékeltebb, ugyanakkor nem elhanyagolható aggodalom figyelhető meg a közép-európai államok esetében. Bulgáriában a válaszadók 71 százaléka, míg Szlovákiában és Szlovéniában a 70, illetve 67 százalékuk fejezte ki aggodalmát a járvány terjedésével összefüggésben. Ehhez hasonlóan Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka gondolja aggasztónak a koronavírus által előidézett helyzetet, ezzel szemben a 24 százalékuk eltérő álláspontra helyezkedett.
A koronavírus térhódításával az európai országok különböző biztonsági, egészségügyi, valamint a gazdaság talpra állítását szolgáló intézkedéseket vezettek be, amelyek a járvány kordában tartását, továbbá a negatív következményeinek mérséklését célozzák. Összességében megállapítható, hogy az európai válaszadók többsége (51 százaléka) elégedett országának válságkezelő teljesítményével, míg a 47 százalékuk elégedetlenségét fejezte ki. A felmérés rávilágít arra, hogy 21 európai ország polgárai megfelelőnek vélik kormányaik munkáját a koronavírus-járvány kezelése kapcsán, ezzel szemben 9 ország megkérdezettjeinek többsége nincs megelégedve ezzel. Megállapítható, hogy a kedvezőbb lakossági álláspontok többnyire azon európai országokhoz köthetők, ahol sikerült kontroll alatt tartani a járvány terjedését. Ennek megfelelően míg a spanyol válaszadók 66, a franciák 65, továbbá a belgák 56 százaléka kifogásolja a meghozott kormányzati intézkedések hatékonyságát, addig ez az arány Finnország és Dánia esetében pusztán 22, illetve 20 százalék. Hazánkban a megkérdezettek 61 százaléka elégedett azzal, ahogyan a kormány kezeli a koronavírus-járvány okozta helyzetet, ezzel szemben a 38 százalékuk eltérően vélekedett.
A felmérés kitért az Európai Unió járványkezeléssel kapcsolatos tevékenységének megítélésére is. Az európai válaszadók 48 százaléka megfelelőnek ítéli az Európai Unió járványkezelés körében kifejtett munkáját, ezzel szemben a 44 százalékuk gyengének gondolja ezt. A kutatás alapján megállapítható, hogy minél magasabb a regisztrált fertőzöttek száma egy országban, annál negatívabban ítélik meg a válaszadók Brüsszel válságkezelését a pandémia kapcsán. Látható, hogy az Európai Unió öt legmagasabb fertőzésszámmal rendelkező országában (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Belgium) a megkérdezettek mindössze 39 százaléka elégedett Brüsszel járványügyi teljesítményével. Érdekesség, hogy a francia válaszadók 55, valamint a spanyolok 61 százaléka elégedetlen az Európai Unió járványkezelésével, ennek tükrében kijelenthető, hogy azok a tagállamok, ahol válságos állapotok alakultak ki a járványhelyzet következtében, eredményesebb fellépést várnak Brüsszeltől. A magyar megkérdezettek 52 százaléka nyilatkozott pozitívan az Európai Unió tevékenységéről a koronavírus-járvánnyal összefüggésben, míg a 40 százalékuk eltérő véleményt fogalmazott meg.
Ehhez hasonló képet láthatunk a koronavírus által okozott gazdasági nehézségek leküzdéséhez nyújtott európai uniós segítséggel kapcsolatban. E kérdés jelentőségét az adja, hogy egyes tagállamok a saját erőforrásaik felhasználásával nem tudták eredményesen felvenni a harcot a koronavírus terjedésével, így számukra kulcsfontosságú lenne a védekezés megfelelő pénzügyi támogatása az Európai Unió részéről. A felmérés szerint az európai polgárok 51 százaléka elégedett azzal, ahogyan Brüsszel a járvány okozta gazdasági problémák leküzdéséhez segítséget nyújt, ugyanakkor a 47 százalékuk elégedetlen ezzel. Elmondható továbbá, hogy az elégedettségi mutató és a járványhelyzet súlyossága között összefüggés figyelhető meg, ugyanis az öt legfertőzöttebb európai ország polgárainak mindössze 39 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt az uniós gazdasági segítséggel kapcsolatban. Kijelenthető, hogy a brüsszeli gazdasági segítségnyújtással az olaszok pusztán 40 százaléka elégedett, míg ugyanez az arány Franciaország és Belgium esetében 36, illetve 34 százalék. A magyar válaszadók fele (50 százaléka) tekinti megfelelőnek a pandémia által okozott gazdasági nehézségek leküzdését célzó uniós segítséget, ezzel szemben a 38 százalékuk nincs megelégedve Brüsszel szóban forgó intézkedéseivel. Mindezek tükrében megállapítható, hogy a magyarok az európai átlaghoz képest kevésbé elégedettek az Európai Unió gazdasági segítségnyújtásával.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
2020-ban immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.
