Elhúzódó jogi viták és megismételt szavazatszámlálások, illetve a két kampánystáb által indított jogi eljárások: a rendkívül szoros eredmények alapján most úgy tűnik, erre lehet számítani az Egyesült Államokban a következő hetekben, illetve hónapokban.
Hivatalosan ugyan még nem hirdették ki az elnökválasztás győztesét, de Joe Biden demokrata elnökjelölt több kulcsfontosságú államban is hirtelen nagyot fordított, a levélszavazatoknak köszönhetően. Volt olyan állam is, ahol hirtelen több mint 120 ezer szavazat érkezett Bidenre, miközben Trumpra állítólag egy se.
Egyelőre az elnökválasztás nem dőlt el, mivel öt kulcsfontosságú államban (Arizona, Észak-Karolina, Nevada, Pennsylvania és Georgia) nincs végeredmény. Ezen államok közül kettőben Biden, háromban pedig Trump áll nyerésre.
Ha az öt állam közül kettőben megőrzi az előnyét Biden, akkor ő az új elnök. Ha egyben tud fordítani Trump, akkor marad a jelenlegi elnök a Fehér Házban.
Ahhoz, hogy pontosan érteni lehessen a mostani helyzetet, megmutatjuk, hogyan is lehet csalni a választásokon az Egyesült Államokban. Az egyik fő terület a választói névsorok felpumpálása. A 3243 amerikai megyéből (és annak megfelelő közigazgatási egységből) 244-ben több regisztrált szavazó van, mint ahányan legálisan szavazhatnak. (Amerikában kötelező előre regisztrálni a szavazáshoz.) Az ötvenből 29 tagállamban több regisztrált szavazó van, mint legálisan ott élő helyi lakos, nyolc államban pedig több regisztrált szavazó van, mint választókorú lakos.
24 millió választói regisztráció érvénytelen vagy elégtelen az Egyesült Államokban. Emellett 3 millió emberről feltételezik, hogy egynél több államban regisztrált.
New York városában a rendőrség 63-szor nyomozott választási csalások ügyében, és 61-szer valóban csalásra bukkantak. Más városokban és tagállamokban hasonló arányú eredményeket produkáltak a nyomozások.
A második csalási módszer a „szavazatszüret". Floridában – mely az egyik állam, ahol több a regisztrált szavazó, mint a legális lakó – 2016-ban engedélyezték a szavazólap-igénylést, azaz azt, hogy harmadik fél gyűjthesse össze a szavazólapokat. Ez úgy működik, hogy egy aktivistaszervezet bemegy egy intézménybe – például öregotthonba –, összegyűjti a szavazatokat, mondván, eljuttatja a szavazatszámláló bizottsághoz őket, majd utána kidobja vagy megváltoztatja őket.
A választási csalás harmadik módja az, hogy állampolgársággal nem rendelkező egyének szavaznak. Ugyan a szövetségi jog tiltja, hogy aki nem amerikai állampolgár, az szavazzon szövetségi választáson (mint ami kedden volt), de 11 demokraták által vezetett tagállam valamiképp mégis engedélyezi ezt. Az olyan menedékvárosok (az illegális bevándorlókat deklaráltan védelmező városok), mint Chicago és San Francisco, például engedélyezi, hogy bizonyos városi választásokon szavazzanak olyanok, akiknek nincs állampolgársága. A demokratáknak ugyanis nagy szüksége van a biztosan rájuk szavazó illegálisok voksaira – olvasható a Mandiner összeállításában.
Most azonban mindhárom csalási módszer összegződött, és ki is egészült azzal, hogy az egyes tagállamok teljesen különféle módon szabályozták a levélszavazási rendszert.
Amit most bevezettek egyes államokban, az az volt, hogy minden választónak, aki a névjegyzékben szerepelt, válogatás nélkül kiküldték a szavazólapot, és aki akart, az levélben szavazhatott.
A szavazólapokat kiküldték minden előzetesen megalkotott névjegyzékben szereplő személynek, így olyanoknak is, akik például már nem élnek, vagy akik hajléktalanok, és már nem tartózkodnak a megadott címeken. A szavazólapot bárki át is vehette. A republikánusok szerint akik akadályoztatottak, azok számára továbbra is fenn kell tartani a lehetőséget, de például azoknak, akik nem igénylik, azoknak eleve nem lett volna szabad kiküldeni üres szavazólapot – foglalta össze a történteket Hack Péter alkotmányjogász a Hit Rádió műsorában.
A jogász szerint ezen túl problematikus, hogy vannak államok, amelyek csak azokat a levélszavazatokat számolják meg, amelyek a választás napjáig megérkeznek.
Néhány államban azonban – és itt a leglényegesebb, hogy Pennsylvaniában is, ahol 20 elektor van és billegő állam – a választásokat követő három napig az utólag beérkező szavazatokat is beszámítják.
Egymillió levélszavazatot is meg kell még számolni, ez pedig megfordíthatja az eredményt. „Joggal hivatkozhatnak arra ezek után, hogy gyanús körülmények között győztek" – állította a jogászprofesszor.
Donald Trump egyébként többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a levélszavazás csalásra adhat alkalmat. Az első elnökjelölti vitán például azt hangsúlyozta, hogy
a levélszavazást szerinte manipulálhatják. Azt az esetet is megemlítette, hogy New Yorkban százezer szavazócédulát hibásan küldtek ki, és ezeket most újakkal helyettesítették, de nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk a már postázott szavazócéduláknak.
Donald Trump a valóban több államban tapasztalt, meglehetősen gyanús események miatt - váratlan Biden-fordítás, letakart ablakok a szavazatszámláló-terem előtt, és persze a furcsa levélszavazások - bírósághoz fordult.
Pennsylvania, Michigan és Wisconsin mellett Georgiában is pert indítottak a republikánusok, miután szerintük választási visszaélésekre kerülhetett sor.
A vita Michiganhez és Pennsylvaniához hasonlóan Georgiában is a levélszavazatok körül zajlik. A beadványban többek között az szerepel, hogy egy republikánus szemtanú szerint 53, határidő után beérkező levélszavazatot hozzáadtak egy csomag időben beérkezett levélszavazathoz.
Csütörtökön látott napvilágot az a hír, miszerint nagyon súlyos visszaélések voltak Detroitban is. A Trump-stáb szerint több ezren kétszer regisztráltak, valamint több mint 2500 halott ember szavazott.
Ric Grenell, a Nemzeti Hírszerzés volt megbízott igazgatója várhatóan arról beszél majd Las Vegasban, hogy a republikánusok pert indítanak azért, mert illegális szavazatokat adtak le sokan. A Trump-stáb azt állítja, hogy legalább 10 000 ember szavazott az államban, annak ellenére, hogy már nem él ott.
Ami biztosnak tűnik, hogy még sokáig nem lehet biztosan tudni, ki lesz az amerikai elnök, akkor sem, ha Joe Biden csütörtökön eléri a 270 elektort.
Az Egyesült Államokban öt hétig minden államnak úgynevezett biztonsági időszakot kell tartania
("safe harbor period") az esetleges jogviták miatt. Az elektori kollégium december 14-én fog összeülni, hogy hivatalosan is megszavazza az Egyesült Államok jövő januárban hivatalba lépő (vagy hivatalban maradó) elnökét.