Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kovács RichárdDósa DánielMárton Anna | Pusztai LizaSzűcs LucaMagyarországMagyarország
Tekintettel a járvány terjedésének felgyorsulására, Emmanuel Macron köztársasági elnök október 16-án újra elrendelte a járványügyi vészhelyzetet, és múlt péntektől az ország karanténba került. Maga a köztársasági elnök, Macron ismerte el, hogy a tesztelés tekintetében hibákat követtek el, ugyanis nemcsak a várakozási idő hosszú (gyakran 10 napot is várni kell egy koronavírustesztre), hanem maga a rendszer is rossz. Egyetlen nagy laboratóriumi központ helyett több, kis kapacitású labort hoztak létre, és ahogy az Origo részletesen megírta, ezek képtelenek a megfelelő számú teszt elvégzésére.
A járványügyi helyzet további romlását követően október 27-én Macron televíziós nyilatkozatban rendelte el Franciaország újabb, majdnem teljes lezárását.
Elborított bennünket a második hullám, ami kétségtelenül több halált okoz majd, mint az első ... november közepére 9000 ember lesz az intenzív osztályokon, ezzel gyakorlatilag ki is merülnek a francia kapacitások
- mondta a köztársasági elnök.
Az adatok ezt igazolják. A koronavírusban megbetegedettek száma október 23-án lépte át az egymilliós küszöböt, a kórházakra nehezedő terhelés folyamatosan nő, több városban nincs elegendő szabad hely a koronavírusos betegeknek.
A Le Monde arról számolt be, hogy az egyik legsúlyosabban fertőzött észak-francia régió két városából, Roubaix-ből és Tourcoing-ből már a múlt héten át kellett szállítani a koronavírusos betegeket a lille-i egyetemi kórházba, de ugyanez volt a helyzet Boulogne-sur-Mer-ben, Montreuil-sur-Mer-ben és Amiens-ben is, ahonnan szintén Lille-be kellett szállítani a betegeket, mondta el Julien Poissy, a lille-i egyetemi kórház (CHU) intenzív osztályának orvosa.
Roubaix-ban (az ország leginkább eliszlámosodott, migránsokkal zsúfolt, legszegényebb városában) annyira súlyos a helyzet, hogy további 20 beteget kellett más kórházakba szállítani. A lille-i kórház intenzív osztályának vezetője szerint a jelenlegi tendencia mellett a kórház két hétig tudja tartani magát. Döbbenetes mértékben nőtt a családi gócpontok száma is a térségben.
A súlyos helyzetre válaszul az országban szinte mindenütt aktiválták az ún. „Fehér Terv"-et , ami finomabb megfogalmazása az egészségügyi katasztrófahelyzetre kidolgozott utasítássorozatnak, és célja a kórházakra nehezedő extrém magas nyomás enyhítése. A rendkívüli állapotban az egészségügyi intézményeket átprogramozhatják, korábban tervezett beavatkozásaikat, a nem sürgős műtéteket, kezeléseket elhalaszthatják, az egészségügyi állományt adott kórházon belül vagy kórházak között szükség szerint átcsoportosíthatják, és ha egy kórházban már nincs szabad férőhely, akkor a régió intézményeiben lehet szétosztani a koronavírusos betegeket. Berendelhetnek, átcsoportosíthatnak orvosokat, ápolókat.
A kórházak egyébként már korábban megkezdték a betegek „osztályozását", azaz az orvosoknak választaniuk kell, hogy kit kezelnek és kit nem. Michaël Peyromaure, a párizsi CHU Cochin kórház urológiai osztályának vezetője, az egyik legismertebb francia urológus professzor azon orvosok közé tartozik, akik még 3 hete is optimisták voltak a járvány második hullámát illetően, mára azonban teljesen megváltozott a helyzet, és a véleménye is.
Azt hittem, hogy a műtétek elhalasztása ezúttal csak kismértékben érint bennünket, és a nem koronavírusos betegekre is lesz időnk. Most viszont már nincsenek orvosaink, ápolóink
- nyilatkozta az ismert orvos a „Le Journal du Dimanche" hetilapnak. Peyromaure professzornak holnaptól minden nem életmentő beavatkozást fel kell függesztenie,
kénytelen leszek szelektálni az egyes rákbetegek között, egy prosztatarákosnak most várnia kell, mert kevésbé tűnik sürgősnek, mint a hólyagrákban szenvedő. Ráadásul még ezek közül is lesz, akinek tovább várnia kell, hiába lenne sürgős a beavatkozás. El kellene valahogy kerülni, hogy az intenzív osztályok újra telítődjenek
- tette hozzá. Több orvos szerint rendkívül nehéz kérdés az is, hogy mi lesz azokkal a beavatkozásokkal, amelyeket még a járvány első hullámakor programoztak át őszre, és amelyeket mindenképpen, sürgősen el kellene végezni.
Azaz, Peyromaure professzor szerint lesznek olyan rákbetegek, amelyeket a drámai szelektálás után érdemben nem is tudnak kezelni.
A helyzet valóban katasztrofális. Ahogy a „Le Journal du Dimanche" fogalmazott, „Párizsban és a környező megyékben (kb. 13 millió ember), Auvergne-Rhône-Alpes régióban (kb. 8 millió ember), vagy Hauts-de-France régióban (8 millió ember) „az emelkedő ár cunamivá változott, a sürgősségi osztályok COVID-osztályokká alakulnak át, a szakképzett ápolók hiánya fenyeget, és a kórházak betelnek". De még ennél is rosszabb a helyzet a nyugdíjasotthonokban, ahol az elmúlt héten 84%-kal nőtt a halottak száma, és a tendencia meredeken ível felfelé.
A legfrissebb adatok szerint már a 4 ezerhez közelít a koronavírusos betegek száma a francia kórházak intenzív osztályain, és ez is növekvő tendenciát mutat, a szakértők és a politikusok szerint a helyzet folyamatosan romlik, most úgy becsülik, hogy a járvány november közepén ér el a csúcsra, de mivel a második hullámban a vírus jóval fertőzőbbnek mutatkozik, senki nem tudja, hogy valójában meddig emelkedik a járványgörbe.
Olivier Véran egészségügyi miniszter drámai Twitter-üzenetet küldött a franciáknak, amelyben így ír: „A kijárási tilalom minden franciának megpróbáltatást jelent. Emlékeztetnék arra, hogy a #COVID19 két másodpercenként 1 beteget, fél percenként egy kórházba kerülést és minden negyedik percben egy halottat jelent. Tartsuk be tehát a kijárási tilalmat, és legyünk szolidárisak."
