A koronavírus-járvány második hullámának közepén Soros György újra elővette korábbi, örökkötvénnyel kapcsolatos felvetéseit. Kedden megjelent írásából kiderült, hogy a rendkívüli helyzet ellenére továbbra sem tett le tervéről, Európa örökös adósságba taszításáról. Az örökkötvény ötletét még a koronavírus-járvány első hulláma idején dobta be a köztudatba a tőzsdespekuláns.
Soros örökkötvénytervének ismertetéséhez érdemes visszamenni a történet legelejére. Az IMF áprilisban globális szinten 3 százalékos visszaesést jósolt, míg az Európai Bizottság (EB) akkori előrejelzése az EU szintjén 7,5, az euróövezet szintjén 7,75 százalékos zsugorodással számolt. Közgazdászok között konszenzus mutatkozott abban, hogy mivel a válságot egy külső hatás okozta, nem pedig a gazdaság belső problémái, ezért a megoldást a termelő, szolgáltató infrastruktúra és kapacitások megőrzése, valamint a beindulást, a keresletet ösztönző támogatások jelentik,
ez pedig nagyon sokba kerül. És ekkor jött Soros.
A javaslat – 1000-1500 milliárd euró hitel felvételéről és a kamat határozatlan ideig való fizetési kötelezettségéről volt szó – elfogadása örökre eladósítaná az uniós országokat.
Ennek az lenne a következménye, hogy az EU a nemzetállamok feletti „még több Európa" irányába indulna el.
Amennyiben az EU legmagasabb döntéshozatali szintjein sikerülne keresztülvinni az örökjáradék-kötvény döntést – ami ismerve az EU utóbbi években, több esetben is bemutatott „kreatív" döntéshozatali gyakorlatát, kiegészítve a mostani vészhelyzetre és döntéshozatali kényszerre való hivatkozással, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek –, azt követően még könnyebb lenne elutasítani, és ha kell, szankcionálni minden olyan törekvést, véleményt, amely eltér a brüsszeli bürokraták által képviselt irányvonaltól
- írta az Origónak elemzésében Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza.
Az örökkötvények révén gyakorlatilag megnyílna az út a korlátlan illegális migráció előtt. Egyrészt az EU képes lenne szankcionálni azon tagállamokat, amelyek ellenzik a migrációt, másrészt mindegyik ország belügyeibe bele tudna szólni Brüsszel.
Fontos megjegyezni Soros ötletével kapcsolatban, hogy annak lényege, hogy a tőkét – az eddigi hitelekkel szemben – nem kell visszafizetni, de a kamatot végtelenségig.
"Az ötlet azért veszélyes, mert a pandémia miatt fuldokló országokban sokan vannak, akik még egy szalmaszálba is belekapaszkodnának" - mondta erről Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere.
Soros György javaslata Európa pénzügyi gondjainak megoldására tehát a következő: bocsássanak ki lejárat, illetve tőke-visszafizetés nélküli kötvényt, vagyis örökjáradékot, mégpedig 1500 milliárd euró értékben, félszázalékos kamat mellett.
Az nem világos, hogy pontosan minek alapján döntenék el azt, hogy mely országok mennyit és mire kapnának a pénzből, továbbá mekkora részt vennének ki a kamatfizetésből.
Nem tudni azt sem, hogy mi történik, ha valaki nem fizet. Paolo Gentiloni gazdaságért felelős uniós biztos május elején mégis tényként nyilatkozta a Les Echos című francia lapnak, hogy az Európai Unió gazdaságélénkítő csomagjának elfogadásához, illetve a járvány okozta problémák csillapításához nagyon hosszú vagy örök lejáratú hitelek segítik majd a tagországokat.
Soros György annyira kitartott az örökkötvény ötlete mellett, hogy a Népszavának adott interjújában is kijelentette, hogy továbbra is hisz annak hatékonyságában, csak nem volt elég idő az elfogadtatásához.
Az örökkötvények elsődleges célja most már az, hogy ezzel is anyagilag segítsék a migránsok európai betelepítését, lakáshoz és segélyhez juttatását. Mindennek oka, hogy az Európai Bizottság a múlt héten állt elő a legújabb migrációs tervével. A tervezet kísérteties hasonlóságot mutat Soros terveivel is.
A harmincoldalas dokumentum célkitűzése szerint négy területen – az oktatás, a munkavállalás, az egészségügy, illetve a lakhatás kérdésében – próbálja előmozdítani a befogadó országok és az érkezők közötti együttműködést, ám jellemzően több lehetőséget adna a boldogulásra a migráns hátterű embereknek, mint az európaiaknak.
Ezeket az elképzeléseket pedig úgy fogadtatnák el a társadalmakkal, hogy kiterjesztenék és intézményesítenék a különböző érzékenyítő képzéseket, amelyek még a közoktatási rendszerbe is szervesen beépülnének.
A tervezet szerint önálló otthont adnának a migránsoknak, nem pedig szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolnák el őket.
Az Európai Bizottság a tagállamokat arra ösztönzi, hogy „a lehető legkorábban biztosítsanak önálló otthont a menekültek és a menedékkérők számára (...)".
A dokumentum nagyobb beleszólást biztosítana a migránsoknak a közügyekbe helyi, nemzeti és európai szinten is, és kvótaszerű rendszer bevezetését is említik több döntéshozó testület vonatkozásában. Mint fogalmaztak: az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy „több migráns és migráns háttérrel rendelkező uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten".
Mindezeket a programokat pedig értelemszerűen az örökkötvényekből is finanszíroznák.