A napjainkban Nyugat-Európában zajló, migránsgyedekben történő lázongások a 2005-ös franciaországi zavargásokhoz vezethetőek vissza. Az akkori erőszakhullámot az váltotta ki, hogy
rendőrségi igazoltatás közben meghalt egy tunéziai és egy mali bevándorló, ennek következtében a jelentős részben észak-afrikai migránsok lakta külvárosok lakói fellázadtak az államhatalom ellen.
A mostani zavargások ürügyét az amerikai George Floyd rendőri intézkedés közben bekövetkezett halálával párhuzamba állított, négy évvel ezelőtti haláleset adta. Ahogy arról már többször beszámoltunk, 2016. július 19-én, egy Adama Traoré nevű mali származású, sokszorosan büntetett (17-szer) férfi meghalt Párizs egyik elővárosának, Beaumont-sur-Oise-nak a rendőrőrsén.
A mali migráns hátterű, 24 éves férfi szívbeteg volt, és drogok hatása alatt állt a kihallgatáskor.
2020. június 2-án, a családja által rendelt nem hivatalos vizsgálat viszont azt állította, hogy a rendőri intézkedés miatt halt meg.
Még aznap a radikális baloldali Adama Bizottság az amerikai George Floyd ügyéhez hasonlította Adam Traoré halálát, és zavargásokat robbantott ki.
Dacára a járványhelyzetnek, akkor több mint 20 ezren vonultak utcára, a muszlim migránsok mellett francia radikális baloldaliak is.
A tömegben lehetett hallani fehér- és rendőrellenes, illetve antiszemita jellegű szólamokat is, például „koszos zsidók".
Az erőszakossá vált tüntetések Párizs mellett Bordeaux-ra, Lyon-ra, Marseille-re és Metz-re is átterjedtek.
A demonstrálok gyújtogattak, fosztogattak és rendőrökre támadtak. Manuel Valls volt francia szocialista kormányfő, egykori belügyminiszter a mostani franciaországi eseményeket
„faji háborúként" jellemezte.
Szerinte nem szabad az amerikai és a francia megmozdulásokat összehasonlítani, mivel a két országnak teljesen eltérő a történelme.
Nem igaz, hogy a rendőrök el akarják nyomni a kisebbségeket
- mondta a Valeurs actuelles-nek nyilatkozva.
Közben Párizsban élő palesztin migránsok például az ellen tiltakoztak, hogy Izrael kiterjessze a szuverenitását Palesztina egy részére.
Párizs szocialista polgármestere, Anne Hidalgo igyekezett nem tudomást venni a történtekről, és a radikális baloldallal, illetve a zöldekkel összeállva az újraválasztásán dolgozott.
Mivel a francia fővárosban nagyon sok migráns és migráns hátterű él, így érthető, hogy miért nem lépett fel ellenük, hiszen szüksége volt a szavazatukra.
Míg Párizs belvárosát feldúlták a randalírozók, Anne Hidalgo a közösségi oldalain ünnepeltette magát.
Baden-Württemberg tartomány fővárosában, Stuttgartban június 20-21-ének éjjelén voltak nagyszabású összecsapások a rendőrök és az ott élő, döntő részt közel-keleti származású migránsok között.
Az indulatok ezúttal egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt tartott igazoltatás után szabadultak el.
A csoportokba szerveződött, migráns hátterű támadók rendkívüli agresszivitással rontottak rá a német rendőrökre,
a burkolatból kiszakított utcakövekkel, építési területekről összeszedett rudakkal és egyéb tárgyakkal megrongáltak rendőrautókat is, és bezúztak kirakatokat.
A rendőrök nem bírtak a randalírozókkal, megfékezésükre több mint 200 rendőrt vontak össze Stuttgart környékéről. A művelethez egy helikoptert is bevetettek.
Az összecsapások során legkevesebb 12 rendőr sebesült meg, és 20 embert őrizetbe vettek.
Az utóbbi hetekben több összecsapás is volt a rendőrök és a migránsok között, de a múlt szombat éjjel történtek voltak a legsúlyosabbak.
A német nyelvterület más nagyvárosaihoz hasonlóan, Stuttgartban is sokrétűek a konfliktusok. Nem csupán a rendfenntartók és a migránsok közötti összetűzésekről beszélhetünk a jelentős részben külföldiek lakta külvárosokban, hanem az eltérő hátterű bevándorlók közötti háborúról is.
Baden-Württemberg közigazgatási központjában már a 60-as évek óta élnek törökök és nagyrészt Törökországból származó kurdok.
A törökök és a kurdok közötti összecsapások tehát több évtizedre tekintenek vissza,
a bevándorlók otthonról importálták a konfliktusaikat, amiket aztán az integrálódni nem hajlandók továbbadtak az utódaiknak. 2015 óta Stuttgartba is egyre több arab nemzetiségű szír és iraki állampolgárságú migráns érkezett.
A német nagyvárosokban tehát a migránsok között annak lehetünk tanúi, hogy mindenki mindenki ellen harcol.
Stuttgart lakosságának hozzávetőlegesen 40 százaléka külföldi származású, ami azt jelenti, hogy ők könnyedén eldönthetik egy-egy választás kimenetelét. A város radikális baloldali, zöldpárti polgármestere, Fritz Kuhn tehát már csak ezért sem fog határozottan fellépni velük szemben, hiszen a migránsok szinte egységesen rá szavaznak. Nem mellesleg, a német zöldek erősen bevándorláspártiak.
Szintén beszámoltunk róla, hogy június 24-28. között erőszakos jellegű összecsapásokra került sor Bécs X., Favoriten nevű, jelentős részben migránsok lakta kerületében
a törökök és a kurdok között, ez utóbbiak osztrák Antifa-csoportokkal is kiegészültek.
Az összetűzések apropóját az adta, hogy török szélsőségesek részéről erőszak érhetett kurd nőket. Ezért a kurdok és az osztrák antifák első alkalommal szerdán utcára vonultak, de rájuk támadt a Szürke Farkasok nevű török szélsőséges csoportosulás.
Egy nappal később megismétlődtek a zavargások;
több száz török migráns „Allahu Akbar"-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurdokra és az osztrák rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket.
Több rendőr és megsérült, sok demonstrálót pedig őrizetbe vettek.
Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták - köztük az Antifa -, valamint a YPJ szíriai kurd fegyveres női csoport tagjai csaptak össze a törökökkel.
Ezúttal is kövek, petárdák repültek a levegőben, rendőröket sebesítve meg.
Szombaton a kurdok és radikális baloldali aktivisták újabb felvonulást tartottak,
az utcákon török zászlókat égetve.
Sebastian Kurz osztrák kancellár az erőszakos akciók miatt vasárnap bekérette Ozan Ceyhun török nagykövetet.
Kurz arról beszélt a nagykövetnek, hogy
véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy Ankara befolyásolja az Ausztriában élő törököket, és felhasználja őket a saját politikai céljai érdekében.
A török-kurd konfliktus Európába exportálása ellen Kurz már többször tiltakozott, mindhiába. Napjainkra ugyanis Bécsben olyan jellegű konfliktusok alakultak ki a különböző hátterű migránsok között, mint a németországi városokban. Ez más nagyobb osztrák városokra is átterjedhet, mint például Linz, Salzburg.
2012-es adatok alapján, Bécs lakosságának a 39 százaléka külföldi születésű.
A főváros polgármestere, Michael Ludwig baloldali politikus, akire a bevándorlók, főleg a harmadik világbeliek döntő része szavaz. Emiatt Ludwig nem fog fellépni a migránsokkal szemben, és az Ankara jelentette befolyásszerzés ellen sem.