Tizenhárom bosszúforgatókönyvvel készül Irán

A handout picture provided by the office of Iran's Supreme Leader Ayatollah Ali Khamenei on January 6, 2020 shows Iranian mourners taking part in a funeral procession in Tehran for slain Iranian general Qasem Soleimani. - Downtown Tehran was brought to a standstill as mourners flooded the Iranian capital to pay an emotional homage to Soleimani, the "heroic" general who spearheaded Iran's Middle East operations as commander of the Revolutionary Guards' Quds Force and was killed in a US drone strike on January 3 near Baghdad airport. (Photo by - / KHAMENEI.IR / AFP) / === RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / HO / KHAMENEI.IR" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS ===

Iránban bosszúval fenyegették meg az Egyesült Államokat. Irakban pedig az amerikai csapatok kivonásával kapcsolatos intézkedéseket gyorsították fel az után, hogy múlt pénteken amerikai légicsapásban megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornok. Sárközy Miklós Irán-szakértő szerint Teherán bár megtorlással fenyegetőzik, de nem teheti; Amerika pedig erőt mutat. Szulejmáni likvidálásának a hátterében nagyrészt az állhatott, hogy az elmúlt évtizedekben aktív szerepet vállalt Irán regionális megerősödésében, valamint több amerikai érdekeltség ellen szervezett támadást.

Bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat az iráni állami televíziónak adott interjújában Iszmáil Gáni, aki a múlt héten az amerikaiak által meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok után került az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének élére.

Isten segítségével továbbmegyünk a mártír Szulejmáni tábornok által megkezdett úton, ugyanazzal az elszántsággal, mint korábban

- jelentette ki Gáni. Szulejmáni és többek között Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milíciavezér péntekre virradóra halt meg amerikai katonai akcióban Bagdad közelében. Az amerikai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el.

A veszélyesnek tartott tábornok volt a Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A dróntámadás után Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért.

Tizenhárom bosszúforgatókönyv

Tizenhárom "bosszúforgatókönyvet" jelentett be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára.

"Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébben is egyezünk meg, az is történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára" - idézi Samháni szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség. A politikus azt mondta, e forgatókönyvekről több részletet még nem árulhat el, de leszögezte azt is: az iráni vezetésnek pontos információi vannak a térségben állomásozó amerikai haderőről. Szerinte az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként.

"Az Iszlám Köztársaság üzenete világos:

Amerika megölte Irán nemzeti hősét, a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk!

Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan" - jelentette ki Samháni.

Iránban óriási felzúdulást okozott Kászim Szulejmáni meggyilkolása Forrás: AFP/-

Folytatódik az iráni atomprogram

A múlt pénteki csapásra válaszul Irán vasárnap bejelentette, hogy nem korlátozza többé atomprogramját,

nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Az iraki parlament pedig vasárnap

megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot.

A nem kötelező erejű döntés azt követően született, hogy az iraki politikusokat, köztük Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt is felháborította a Szulejmáni elleni amerikai dróntámadás.

A bagdadi amerikai nagykövetség megtámadása az utolsó csepp volt a pohárban Forrás: AFP/Ahmad Al-Rubaye

London több diplomatát hazahívott

Nagy-Britannia a minimumra csökkentette iráni és iraki nagykövetségének létszámát. A diplomaták kivonása inkább elővigyázatossági lépés, s nem valamilyen fenyegetésre utaló hírszerzési értesülésen alapszik. Rob Macaire teheráni és Stephen Hickey bagdadi nagykövet ugyanakkor a helyükön maradnak. A brit külügyminisztérium közölte, hogy

a két képviselet továbbra is nyitva tart, működésük részleteire azonban nem tért ki.

"Munkatársaink biztonsága minden másnál fontosabb, a biztonsági intézkedésinket pedig időről időre felülvizsgáljuk" - mondta egy külügyi szóvivő.

Időközben Németország a 120 fős iraki kontingensének egy részét ideiglenesen a szomszédos Kuvaitba és Jordániába vezényelné át. Heiko Maas német külügyminiszter és Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a csapatmozgás a kontingensnek a Bagdadban és a fővárostól északra található at-Tádzsiban állomásozó katonáit érintené.

Szulejmáni újabb támadásra készült

Donald Trump azért rendelte el Szulejmáni likvidálását, mert az akcióra készült amerikai célpontok ellen, és itt elsősorban a bagdadi amerikai nagykövetség vegzálása jöhet szóba, az amerikai érdekek piszkálása - minderről már Sárközy Miklós iranista beszélt a Mandinernek. A szakértő szerint nem lesz Irán ellen háború, az amerikaiak Iránt csak vissza akarják zárni a saját területére.

Ki akarják szorítani Iránt Libanonból, Szíriából, Irakból. Ha valaki figyeli a katonai híreket, az láthatja, hogy az elmúlt hetekben nagyon komoly katonai csapások érték az irániak szíriai állásait.

Különösen súlyos volt az Abu Kamál környékére mért amerikai csapás, ez az iraki-szíriai határon fekvő stratégiai iráni bázis. Tehát én azt látom, hogy fel akarják számolni Irán közel-keleti „gyarmatbirodalmát", érdekszféráját, ezt pedig Irán nem akarja engedni - tette hozzá.

Sárközy arról is beszélt, hogy az iráni Forradalmi Gárda maximum 20 ezer fős elitalakulata, amely leginkább külföldi diverzáns akciókkal, Irán közel-keleti politikájának határon túli alakításával, kiberhadműveletekkel, titkosszolgálati kommandós akciókkal foglalkozik. Információi szerint

Szulejmáni 1998 eleje óta áll ennek az egységnek az élén. Az elmúlt 21 évben sikerült megerősítenie, kiépítenie egy mintegy tucatnyi milíciából, politikai formációból álló hálózatot, mely Afganisztántól kezdve Libanonon át Jemenig tart.

Ezen helyi szervezetek Irán-barátok, iráni politikai érdekeket szolgálnak, és ennek a hálózatnak a koordinálását végezte Szulejmáni nagyon nagy ügyességgel - mondta a szakértő. Minden bizonnyal az ellene végrehajtott akció is a korábban felsorolt lépései miatt történt.

Kászim Szulejmáni az iráni politika egyik kulcsszereplője volt Forrás: Anadolu Agency/2020 Anadolu Agency/Mohammed Hamoud

Kulcsszereplő volt Szulejmáni

Szulejmáni tevékenysége az amerikaiak 2003-as iraki inváziója után vált igazán láthatóvá. Ha nem is egyszemélyes megálmodója, de legalábbis

fontos végrehajtója és nyilvános arca lett az iráni befolyás terjesztésének a térségben.

Szaddám Huszein bukása után részt vett kisebb-nagyobb Amerika-ellenes támadások megszervezésében.

Ő vezényelte le a sikeres beavatkozást Bassár al-Aszad szíriai elnök mellett; e nélkül alighanem megbukott volna a damaszkuszi rezsim. Irakban mostanáig befolyásos volt a különféle síita milíciák és politikai erők révén. Keze ugyanakkor távolabbra, akár Gázáig és Afganisztánig is elért. Stratégiája az előretolt védelem volt: Irán konfliktusait az ország határaitól minél távolabb igyekezett rendezni. Az évtizedek során komoly nemzetközi kapcsolati hálót épített ki, de személye hazájában is megkerülhetetlen volt.

Nem csupán a háttérből, Teherán biztonságos távolából vezényelte a harcokat, hanem az a fajta tábornok volt, aki a csatatéren, az első vonalból irányította a hadműveleteket.

Az elmúlt húsz évben állítólag több merényletkísérletet is túlélt, amelyet nyugatiak, ellenséges arab államok vagy Izrael szervezett ellene.

Ennek ellenére nem bujkált, folyamatosan utazott, nyíltan fényképezkedett, saját Instagram-profilja is volt.