Túl drága lett az áram Németországban, újraindíthatják az atomerőműveket

Február elején újabb, átlagosan 8,1 százalékos áremelést hajtottak végre a nagy német áramszolgáltatók, ami 3,9 millió háztartást érint. A német kormány a villamos energia drágulását egy újabb szénerőmű beindításával kompenzálná, ez azonban ellentmond saját vállalásának, miszerint 2038-ig felszámolná a környezetszennyező szénégetőket. A nukleáris leszerelés kezdete után közel egy évtizeddel úgy tűnik, a CDU politikusai hajlandóak felülvizsgálni és átértékelni az atomenergia szerepét – számolt be a Der Spiegel a párt gazdasági bizottságának állásfoglalásra hivatkozva.

A V4NA nemzetközi hírügynökség értesülése szerint újabb 86 áramszolgáltató jelentette be, hogy februártól átlagosan 8,1 százalékkal emeli árait Németországban. A drágulás mintegy 3,9 millió háztartást érint Észak-Rajna-Vesztfália, Alsó-Szászország és Baden-Württemberg tartományban, valamint Hamburgban. Az áremelés egy átlagos – évi 4000 kilowattórát fogyasztó – német család számára évente körülbelül 100 euró többletköltséget jelent.

Januárban 543 közműszolgáltató emelte a villamos energia árát Schleswig-Holsteinben, Bajorországban, a Saar-vidéken, Hessenben és Brémában.

A két legnagyobb szolgáltató, az E-on és az Innogy februári bejelentése azt jelenti, hogy 2020-ban az áramszolgáltatók háromnegyede emelte az árait.

Germany's newest coal-fired power plant, Datteln 4, was occupied by over 100 activists on Sunday#Datteln4https://t.co/zJoR86Sn4S

— DW Business (@dw_business) February 3, 2020

Az elektromos áram Németországban az egyik legdrágább egész Európában, ami Angela Merkel kormányának elhibázott energiapolitikájára vezethető vissza.

A német kancellár a 2011-es fukusimai katasztrófa után személyes ügynek tekintette az atomleszerelést, és felgyorsította a németországi atomerőművek korábban elhatározott leállítását. Ezt akkor a németek 80 százaléka helyesnek tartotta, és csak 8 százalékuk volt ellene. Miközben a szomszédos

Franciaország környezetkímélő atomenergiából állítja elő szükségletének több mint 70 százalékát,

Németország 2012 óta kénytelen francia importból beszerezni az elektromos áram egy részét, amit atomerőművekben állítanak elő.

"Ki termeli az áramellátása legnagyobb százalékát atomerőművekkel?" című grafikon. Forrás: --

Ahogy a szénerőművekből származó elektromos áram egyre drágul (és egyre nő az ilyen erőművek karbonlábnyoma), a német politikusok kezdenek ráébredni, hogy mégis érdemes lehet visszatérni az atomenergiához. Erre utal a kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Szövetségi Gazdasági Bizottságának állásfoglalása, amelyet a Der Spiegel hírmagazin hozott nyilvánosságra.

"Elkötelezettek vagyunk, hogy Németországot jobban bevonjuk az atomenergia jövőjével kapcsolatos, az Euratom által megvalósított Horizont programba"

- olvashatjuk CDU Gazdasági Bizottságának állásfoglalásában. Majd hozzátették a bizalmas belső dokumentumban, hogy ezért a magfúziós projekteket és a kis moduláris reaktorok építését "legalábbis tanácsos megvizsgálni a szén-dioxid-mentes energiatermelés lehetséges alternatívájaként".

Die Strompreise in #Deutschland werden weiterhin teurer. Im Januar hatten bereits 543 Grundversorger ihren #Strom verteuert. Nun ziehen auch die großen Stromversorger nach. https://t.co/KaEkTqzQFC

— BR24 (@BR24) February 2, 2020

Amíg eldől, hogy lesz-e fordulat Németországban atomenergia-ügyben,

a kormány áthidaló megoldásként újabb szénerőmű indítását engedélyezte a Ruhr-vidéken. Vasárnap a Dortmund közelében található Dattelnben mintegy 120 környezetvédő tiltakozott

Peter Altmeier energetikáért is felelős gazdasági miniszter döntése ellen. Az 1100 megawatt teljesítményű Datteln-4 erőmű a tervek szerint nyáron kezdi meg a termelést, jelenleg a próbaüzem zajlik. Az új szénerőmű beindítása ellentmond a német kormány ígéretének, miszerint 2038-ig bezárják a füstokádó áramgyárakat, amelyek az összes károsanyag-kibocsátás 80 százalékát okozzák Németországban.