Traoré, akinek négy évvel ezelőtti halálát a francia baloldal most ürügyként használja, hogy Európába hozza az amerikai tüntetéseket, a halál pillanatában is kábítószer hatása alatt állt, szívbetegségével összefüggésben halt meg.
De nézzük a keddi párizsi tüntetést. A rendőrség szerint 23 ezren is részt vehettek, 18 óra felé kezdődött, folyamatosan egyre nagyobb lett, és az esti órákban, különösen azt követően, hogy a rendőrség kísérletet tett a tömeg feloszlatására, példátlanul agresszívvá vált. A tüntetést ellepő szélsőbaloldali militánsok barikádokat emeltek, és így szálltak szembe a munkájukat végző rendőrökkel. Két közterületi munkagépet is felgyújtottak, több üzlet kirakatára csillagot festettek, a külvárosok felé haladva a Clichy rendőrkapitányság épületét is megrongálták, benzines kannákból locsolták a benzint, gyújtogattak. A tüntetők a Le Figaro szerint döntő mértékben migráns hátterű külvárosi fiatalok és szélsőbaloldali militánsok (ún. black-blocks) voltak.
A francia médiumokban óriási visszhangot kapott tüntetés nyilvánvaló célja az amerikai utcai háborúk európai szintérre hozatala volt. Az Origo is sokat írt arról, hogy az Egyesült Államokban a 46 éves fekete-amerikai George Floyd halála miatt súlyos, országos szintű zavargások törtek ki, és a kialakult közhangulatot a szélsőbaloldali mozgalmak a rendőrség elleni fellépésre, céltalan rombolásra használták föl. És néhány hónappal az amerikai elnökválasztás előtt az esélyes és sikeres republikánus elnök, Donald Trump elleni akciókra. A június 2-i francia tüntetéssel a francia szélsőbaloldal és az „Adama Bizottság" célja az volt, hogy párhuzamot vonjon George Floyd és Adama Traoré halála között. Látni fogjuk, hogyan és milyen eszközökkel.
A Traoré-ügy újbóli előbukkanása azért is érdekes, mert Adama Traoré testvére, az „Adama Bizottság" vezetője, Assa Traoré a tüntetésen úgy nyilatkozott, hogy „ma, amikor George Floydért harcolunk, Adama Traoré-ért is harcolunk", miközben a tüntetők az amerikai tüntetésekről ismerős „Black Lives Matter" és „dekolonizáljuk a rendőrséget" feliratok mögött gyülekeztek.
Érdemes ismét megemlíteni, hogy az ügyben már számtalan szakértői véleményt készítettek, és ezek döntő többsége azt állította, hogy Adama Traoré halálát nem a csendőri beavatkozás, hanem egy szívbetegségre visszavezethető ödéma okozta. A Traoré család nem fogadta el az utolsó szakértői álláspontot, további vizsgálatot indítottak, amely azt állítja, hogy Traoré halálának a csendőri intézkedés volt az oka, egészen pontosan az, hogy intézkedés közben hasra fordították, és úgy bilincselték meg. Rodolphe Bosselut, az intézkedő csendőrök ügyvédje szerint „ez a vélemény, amelyet 3 nap alatt alakított ki egy orvos, szemben a korábbi 3 hónapot igénybe vevő szakértői véleménnyel, egy delírium". Annyit tett még hozzá, hogy „nem szeretném minősíteni a szakértői véleményt. Egy orvosi véleménnyel állunk szemben, amit egy olyan orvos adott ki, akiről nem tudok semmit, és még a vizsgálat célját sem lehet azonosítani". Úgy véli, hogy a Traoré-ügy „dossziéjában egyáltalán nem szerepel, hogy a csendőrök a hasára fordították volna Traorét." A Le Figaróban megjelent információk szerint a család ügyvédje úgy véli, hogy az általuk kért utolsó szakértői vélemény hiteles és megbízható, holott, ahogy azt a Le Figaro is megerősíti, mindösszesen 3 nap alatt készült el, és egyébként is, ebben az ügyben a szakértői vélemények körül valóságos háború alakult ki. Ami tény: a család orvosi szakvéleményét egy egyszerű kórházi orvos írta, és nem hivatalos, törvényszéki orvos. Szemben a korábbi szakvéleményekkel.
Az még teljesen természetes lenne, hogy a 2016 júliusában meghalt Adama Traoré emlékére a családja létrehoz egy emlékbizottságot. Az viszont már több mint furcsa, hogy ez az eredetileg emlékek ápolására létrehozott szervezet időközben militáns, veszélyesként nyilvántartott, a szélsőbaloldallal szoros kapcsolatot ápoló szervezetté alakult át. A Les Valeurs Actuelles konzervatív hetilap oknyomozó riportban mutatta be, hogyan került egy emlékbizottság és egy 2016-os tragikus esemény a forrongó állapotban levő, szegény francia külvárosok és a jómódú baloldali burzsoázia fogságába.
„A Belügyminisztérium épületének abban a szárnyában vagyunk, ahol a „sárgamellényes" mozgalom elemzésével foglalkozó egység dolgozik. A Belföldi Központi Hírszerzés (SCRT) szakértői azt a politikai utasítást kapták, hogy térkép alapján készítsenek profilképet a sárgamellényes tüntetőkről. Egy 2018. november 5-i hírszerzői jelentés meglehetősen súlyos megállapításokat tartalmaz a sárgamellényesek és a szélsőbaloldal összefonódásáról. „A radikális baloldal egyre inkább jelen van a (mozgalomban), és abban bízik, hogy a kialakult helyzetben megdöntheti a rendszert" – olvasható az egyik jelentésben. Egy másik, szintén 2018 decemberében keletkezett feljegyzésben a hírszerzők különösen egy szervezetre hívták fel a figyelmet, amely súlyos veszélyt jelenthet: „Az Adama Bizottság bejelentette, hogy részt vesznek a december 1-jei párizsi tüntetésen, arra hivatkozással, hogy a migráns származású franciák lakta külvárosok hasonló szociális problémákkal küzdenek, mint a francia elővárosok és a mezőgazdaságból élő területek lakói (azaz a sárgamellényesek). A felhívást támogatta a Párizsi Külvárosok Antifasiszta Akciócsoportja (AFA) is" – írja a Les Valeurs Actuelles.
„Az „Adama Bizottság" munkálkodása már régóta nyugtalanságot kelt az állam legmagasabb szintjén, különösen azóta, hogy a 2018. május 1-jei rendkívül erőszakos tüntetések egyik vezető csoportja volt", folytatja elemzését a francia konzervatív hetilap. A baloldali Le Monde akkori beszámolója szerint a szokatlanul erőszakos tüntetéseken az „Adama Bizottság" felhívására mintegy 1200 szélsőbaloldali, ún. radikális „black-blocks" csatlakozott és települt rá az egyébként szokásos, hagyományos május 1-jei felvonulásra. Ők kizárólag azért csatlakoztak a felvonuláshoz, hogy törjenek-zúzzanak, ez jól látható az akkor készült videókon is. A francia szélsőbal vezetői, akik szintén a felvonulók között voltak, felsorakoztak az „Igazságot Adamának" felirat mögé, és így vonultak. Az „Adama Bizottság" részvétele a felvonuláson azért is kulcsfontosságú, mert egyik militánsuk filmezte le és tette közzé a közösségi hálókon, amint Alexandre Benalla, Macron elnök testőrparancsnoka, Párizs belvárosában éppen egy ott levő pár egyik tagját teperi a földre, és brutális kegyetlenséggel veri össze. (Erről az Origo itt és itt is beszámolt.) Ahogy a Les Valeurs Actuelles fogalmaz, az „elkövetkező két évben az „Adama Bizottság" befolyása hatalmasra nőtt", többek között a szélsőbaloldal támogatásának köszönhetően.
Az Origo a V4NA nemzetközi hírügynökség segítségével utánajárt, hogy ki volt Adama Traoré (akiről a bizottságot elnevezték), és hogyan lehetséges az, hogy Adama Traoré 2016-os halála és a mostani minneapolisi események között a francia baloldal és a kezükben tartott médiumok és celebek párhuzamot akarnak vonni. Az ügynek azért is komoly jelentősége van, mert a túlnyomórészt migráns hátterű francia külvárosok amúgy is robbanásközeli állapotban vannak a rendőrségi jelentések szerint, és a minneapolisi események miatt nagyon érzékeny kérdésről van szó. Nem véletlen, hogy a francia csendőrséget vezető Christian Rodriguez tábornok teljes támogatásáról biztosította a mintegy 100 ezres csendőrséget, különös tekintettel a folyamatos fenyegetések alatt élő, Traoré kihallgatásában részt vevő kollégáira és azok családtagjaira, és felhívta a figyelmet arra, hogy a csendőrség a szabályoknak megfelelően járt el Traoré kihallgatásakor, amelyet vizsgálóbíró felügyelt. A tábornok azt is kifejtette, hogy Adama Taroré franciaországi halála és George Floyd amerikai halála között semmiféle párhuzam nincs. „Soha nem fogom elfogadni azt az ideológiát, amely szerint a csendőrség egy erőszakszervezet lenne, és a lakosságot, vagy ami még annál is rosszabb lenne, annak egy meghatározott részét támadja" - mondta a tábornok.
Azzal kapcsolatban, hogy a radikális amerikai események átterjedhetnek Franciaországra is, a Le Parisien értesülése szerint már Macron közvetlen környezetében is foglalkoznak. Az is biztos, hogy Christophe Castaner, Macron szocialista belügyminisztere, ahogy mondani szokás, már „fölszállt az új vonatra", és gyakorlatilag megfenyegette a rendőröket a francia nemzetgyűlésben tartott beszédében azzal, hogy minden egyes rendőrök által elkövetett hibát, minden egyes rasszista kijelentést szigorúan szankcionálni fognak, tehát mintha a francia rendőrség kizárólag hibázni tudna, és egyébként is rasszista. Vajon csak mellékes körülmény, vagy tudatosan felépített kormányzati kommunikációs trükk, hogy Castaner egy szót sem szólt arról, hogy június 2-án, rendőri tiltás és az érvényben levő járványügyi szabályok ellenére több mint 20 ezer ember tüntetett Párizsban, a rendőrökre támadt és súlyos károkat is okoztak a városban?
Az igazság teljes megértéséhez szükséges röviden áttekinteni, hogy mi is történt 2016. július 19-én, Traoré halála napján. A mali származású, migráns hátterű Traorét 2016. július 19-én hallgatták ki Beaumont-sur-Oise–ban (Val d'Oise megye), a párizsi agglomeráció egyik migránsok lakta negyedében. Traoré, aki éppen azokban a napokban szabadult a börtönből, egy banális igazoltatásba keveredett, de a testvérét igazoltatták, Traoré elszökött a helyszínről. A 24 éves mali származású férfit végül elfogták, a csendőrségre kísérték, és kihallgatása közben meghalt. A boncolás és a szakértői vélemények azt állapították meg, hogy külső beavatkozásnak nincs nyoma, halálát nem erőszakos cselekmény okozta, Traoré, aki szívbetegségben szenvedett, betegségével összefüggő ödémában halt meg. Családja ebbe nem nyugodott bele. (Természetesen, ha bebizonyosodna, hogy Traoré mégis a rendőrök miatt halt meg, akkor el kell ítélni a brutális rendőröket, ezt egyetlen épeszű ember sem vitatja - azonban mindezidáig éppen az ellenkezője bizonyosodott be, azaz, nem a rendőrök miatt halt meg.)
Traoré családja 17 fiú- és lánytestvérből áll, köztük a rendőrségi aktákból is jól ismert Bagui, aki magát szerényen „Val-d'Oise Nelson Mandelája"-ként aposztrofálta, vagy Assa, aki az „Adama Bizottság" vezetője. Apjuk poligámiában élt, gyerekei 4 feleségétől származnak, de a családot úgy is ismerték, mint „Val-d'Oise zsaroló és terrorista klánja". A Les Valeurs Actuelles információi szerint a negyedben élők azt mondták újságíróknak, hogy „itt mindenki fél a Traoré testvérektől". Adama Traoré 2007 óta összesen 17-szer került összeütközésbe a törvénnyel, legalábbis ennyiszer bukott le és indult ellene eljárás. Ezek mind olyan körülmények, amelyeket a baloldali sajtó eddig még nem hozott nyilvánosságra, mint ahogy azt sem, hogy Traoré halála után
a kihallgatásában közreműködő csendőrök valóságos „háborúban" találták magukat, és a migránspárti és a radikális baloldali szervezetek kereszttüzébe kerültek.
Hozzájuk, a már megszokott, a radikális baloldallal szimpatizáló művészek is csatlakoztak, mint például a politikai aktivista, komikus színész Omar Sy, akit a magyar nézők elsősorban az Életrevalók című francia filmből ismerhetnek, Black M rapper vagy a magyar származású, rendezőként és színészként is jelentős művész, Mathieu Kassovitz. A Les Valeurs Actuelles rendőrségi információkra hivatkozással arra is felhívja a figyelmet, hogy az „Adama Bizottság" gyakorlatilag bármilyen tüntetésen, harcban részt vesz, legyen szó a gyarmatosítással kapcsolatos tiltakozásról, antiszemita akcióról vagy épp afro-feminista tüntetésekről. A szervezet mozgalmárai között olyanok is vannak, akik az eljárásban részt vevő csendőröket - antiszemita utalással - „Tsahal katonáinak" nevezték. (Tsahal az Izraelt védő hadsereg héber elnevezése.) A rendőrségi vizsgálatok megállapították, hogy a szervezet egyik közeli barátja, egy szélsőbaloldali aktivista Párizs VIII. kerületében, az Avenue Marceau-on lakik. Az Avenue Marceau Franciaországban a példátlan gazdagság jelképe, a sugárút a Diadalívtől, azaz a Champs-Élysées elejétől indul, és a leggazdagabb kerületbe, a tizenhatodikba vezet.
Azon kívül, hogy Párizs egyik luxusnegyedének lakójáról van szó, azt is kiderítették, hogy a radikális baloldali aktivista apja egy olajkereskedő. Annyi biztos, hogy bármilyen tüntetést is szervez az „Adama Bizottság", a szélsőbaloldali „black-blocks", vagy ahogy a francia népnyelv mondja, „a hivatásos törők és zúzók" mindig jelen vannak. Fő feladatuk a rendőrség (és csendőrség) elleni küzdelem, módszerük közismert, 5-10 fős alakulataik csapdába csalják a rendőröket, és aztán lecsapnak rájuk. A két szervezet, tehát az „Adama Bizottság" és a szélsőbaloldali „black-blocks" illegális alapokon szerveződik, rejtjeles üzenetekkel tartják egymással a kapcsolatot.
De van egy másik szembetűnő jelenség is a Les Valeurs Actuelles szerint, ez pedig Assa Traoré személyéhez köthető. Assa Traoré a testvére 2016-os halálát követően szervezte meg az „Adama Bizottságot",
de ahhoz hathatós segítséget nyújtott egy, a radikális iszlámhoz köthető személy, Youcef Brakni.
Youcef Brakniról és az „Adama Bizottságról" egyébként a „Les Territoires conquis de l'Islamisme" („Az iszlám által meghódított területek") című nagy sikerű tanulmánykötet is megemlékezik, ebben egy tanúvallomás alapján
Youcef Brakni nemcsak a radikális iszlámhoz, hanem a kommunista ideológiához is kötődő személyként tűnik fel. A szélsőségesen antirasszista aktivistaként is nyilvántartott Assa aktívan szerepet vállalt a „sárgamellényesek" és a migráns lakta külvárosok aktivistáinak egymáshoz történő közelítésében, de ugyanígy komoly szerepet játszik a radikális baloldali-iszlám elitnek a fennálló intézmények elleni harcában is.
Ebben a hírhedt Almamy Kanouté van a segítségére, aki többek között a „Néger-fóbia elleni brigád" alapítójaként és az „Iszlám Nemzet" radikális csoport tagjaként vált ismertté. Kanouté az „Adama Bizottság" „szürke eminenciása" is, aki a tagok összehangolt médiaszerepléseit is irányítja, felügyeli.
Növeli tekintélyét a szervezetben, hogy már rendőrséggel szemben elkövetett erőszakos cselekmény miatt is elítélték, de Kanouté-t a szalafista, azaz a szélsőséges iszlamistákhoz is komoly szálak kötik.
Ő mutatta be egyébként Samir Elyes-t, a „Migránsok és Külvárosok Mozgalom" vezetőjét Assa Traoré-nak. Samir Elyes elsődleges feladata a rendőrség és a rendőrök ellen szervezett erőszakos cselekmények megszervezése. De felbukkan a Traoré-klán mellett Hocine Ras, az ismert Izrael-ellenes és Palesztina felszabadításért küzdő militáns is, de olyan szalafista szélsőségesek is, mint Abderaouf A., aki egy olyan szélsőséges csoport tagja, amelynek tagjai a nyomozók észrevételei alapján „gyűlölik a fehér embereket, hódítóknak tartják őket, saját magukat tekintik a „normának" és a fehéreket a perifériának".
A június 2-i illegális tüntetést szervező, egyszerű emlékbizottságként indult „Adama Bizottságban" tehát
együtt vannak a radikális külvárosi migráns szervezetek, a szélsőséges iszlám katonái, az antirasszista és szélsőséges feminista mozgalmak hívei, a szélsőbaloldali militánsok és a párizsi belvárosi szalonok vagyonos hobbi-baloldali burzsoái is,
akik a baloldali-liberális médiumok meglehetősen hathatós támogatását is élvezik.
Az „Adama Bizottság" a nagypolitika irányába is nyitott, többek között Olivier Besancenot-hoz és Jean-Luc Mélenchon-hoz is közel került. (Besancenot szélsőbaloldali, kommunista politikus, aki korábban a Forradalmi Kommunista Liga szóvivője is volt, Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali, kommunista politikus, az Engedetlen Franciaország (La France insoumise) elnöke, a Nemzetgyűlés tagja. Mindketten sikertelen elnökjelöltek is voltak.)
Az „Adama Bizottsághoz" olyan kifejezetten szélsőbaloldali értelmiségiek is csatlakoztak, mint az író Édouard Louis vagy Geoffroy de Lagasnerie szociológus, de mellette áll Camélia Jordana is, a közismert francia énekesnő, aki egy tehetségkutató versenyben tűnt fel és vált országszerte ismertté, és szintén részt vett a június 2-i tüntetésen is, ahol az amerikai radikális mozgalom, a Fekete Párducok (Black Panthers) dalát adta elő ökölbe szorított kézzel.
A meglehetősen radikális dalszöveg szerint „eljött a forradalom ideje, ideje elővenni a fegyvereket".
Az „Adama Bizottság" időközben még közelebb lépett a politikai színtérhez, vezetője, Assa Traoré a közelmúltban fogalmazott meg egy széleskörű stratégiát, amelyben szinte az összes szélsőbaloldali és iszlamista szervezet mellett a Soros-közeli, radikális baloldali SOS Racisme is részt venne.