A Bloomberg beszámolója szerint egyre rosszabb helyzetben van a svéd egészségügy, amely nem tud mit kezdeni a koronavírus-járvány második hullámával.
Az egészségügy katasztrofális helyzetével kapcsolatosan a portál megkeresésére reagálva nyilatkozott a Svéd Egészségügyi Dolgozók Szövetségének elnöke, Sineva Ribeiro, aki szakápoló. Sineva Ribeiro
a kialakult állapotokat „kétségbeejtőnek" és „példanélkülinek" minősítette.
A szakember elmondása szerint már a koronavírus megjelenése előtt is hiány volt az egészségügyben szakképzett dolgozókból, különösen az ápolók hiánya volt feltűnő. Hozzátette:
a terápiás, úgynevezett intenzív ágyakból is kevés volt. A járvány kitörése óta azonban minden egyre rosszabb lett.
Ribeiro az interjúban kifejtette, hogy
az egészségügyi dolgozók nagyon ki vannak merülve, emiatt egyre gyakrabban sírógörcs kapja el őket, sokan az egyetlen megoldásnak az azonnali felmondás beadását gondolják.
Az általános fáradtság következtében pedig egyre gyakrabban hibáznak.
Ezek a hibák a betegek halálához vezethetnek
– mondta a szakápoló a Bloomberg munkatársainak.
Ráadásul kevés az intenzív ágy, és noha nőtt a számuk az utóbbi hónapban ez nem sokat jelent, mivel
nincs elég szakképzett dolgozó ezek működtetésére, sőt egyre kevesebb van belőlük.
Svédország legnépesebb régiójában, a fővárost is magában foglaló, 2,4 milliós Stockholm megyében az intenzív ágyak 99 százaléka már foglalt, ennek híre pánikhangulatot váltott ki a svéd fővárosban. Skane megye (itt található Malmö) után, lakosságarányosan Stockholmban van a legtöbb koronavírus-fertőzött.
A svéd TV4 nevű televízió által rendelt felmérés alapján az ország 21 megyéje közül 13-ban az utóbbi egy évben jelentősen megugrott a távozó egészségügyi dolgozók száma,
havonta, átlagosan 500-an adják be a felmondásukat, ami rendkívül aggasztó a járványhelyzet miatt.
Stockholm megye önkormányzatának jobbközép vezetője, Iréne Svenonius (az EPP-tag Mérsékelt Párt politikusa) pénteken a Dagens Nyheter című napilapnak adott interjút. Ebben kifejtette, hogy
a fővárosban és környékén kialakult helyzet <
Részleges megoldásképpen Iréne Svenonius azt javasolta, hogy
a hadsereg nyújtson segítséget, mégpedig úgy, hogy bocsásson Stockholm rendelkezésére katonákat, akik a koronavírusos betegeket ápoló kórházakban olyan feladatokat tudnak ellátni, amelyek nem igényelnek egészségügyi szakképesítést.
A politikus hozzáfűzte:
nem biztos benne, hogy a hadsereg rendelkezik ehhez elég kapacitással.
A hadsereg bevetését amúgy is csak a baloldali kormánykoalíció tudná lehetővé tenni, de egyelőre nem reagált a felvetésre. Mivel kormányzati segítség nem érkezett, Stockholm megye csak annyit tehetett, hogy a hétvége folyamán több mint 100, különböző gyermekkórházakban dolgozó orvost és ápolót csoportosított át olyan kórházak intenzív osztályaira, ahol koronavírusos betegeket kezelnek. Ez azonban azt jelenti, hogy
bizonytalan időre elhalasztják azon gyermekek műtéteit, akik nem számítanak sürgős eseteknek.
Szombaton a szomszédos Finnország jelezte, hogy amennyiben a svédek igénylik, akkor vállalják intenzív ágyakra szoruló koronavírusos betegek ápolását, de a stockholmi kormány hivatalosan még nem jelezte, hogy segítségre szorulna, dacára a kialakult, eléggé aggasztó helyzetnek.
A brit Financial Times szerint Norvégia is Svédország segítségére siethet.
Az egyre romló járványügyi adatok miatt a svéd kormány novemberben vezetett be bizonyos mértékű korlátozásokat, de
kötelező jellegű karantén és maszkviselés még mindig nincs előírva.
A szakemberek szigorúbb intézkedéseket követelnek, egyelőre nem sok sikerrel.
A skandináv államok közül egyértelműen Svédországban a legrosszabb a járványhelyzet.
A fertőzöttek összlétszáma hétfőn meghaladta a 341 ezret, az aktív esetekről a kormány nem közöl adatokat, de a Worldometer szerint ez a szám 311 ezer körül lehet. A halottak összlétszáma aznap 7667 volt, arról, hogy hányan gyógyultak meg, a kormány titkolózása miatt továbbra sem állnak rendelkezésre semmilyen adatok. A számok a keddi nap folyamán nem frissültek.
A regisztrált új esetek száma december első 14 napjában 3000 és 8400 között ingadozott.