Az Európai Tanács elnöke sem bízik Brüsszel ígéretében

Nádasdi Zsófia gyógyszerész mutatja oltási lapját, miután megkapta a Pfizer-BioNTech vakcinából készült koronavírus elleni védőoltást a Szent László Kórházban 2021. január 5-én.

Egyre több tagállam bírálja élesen Brüsszelt a vakcinabeszerzéssel kapcsolatos sorozatos kudarcok miatt. A Pfizer és a Moderna szállítmányai folyamatosan akadoznak, az Európai Unió viszont ennek ellenére sem hajlandó engedélyeztetni más oltóanyagot, pedig már Angela Merkel német kancellár is ezt szorgalmazza, míg Sebastian Kurz osztrák kancellár felszólította az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy a lehető leggyorsabban és a Brüsszeli bürokrácia nélkül engedélyezzék az AstraZeneca hatékony és biztonságos vakcináját. Egyre több döntéshozó és politikus ismeri fel, hogy több vakcinára van szükség, a Pfizer és a Moderna önmagában nem lesz képes a közeljövőben áttörést hozni.

Folyamatosan akadozik az Európai Unió által lekötött vakcinák kiszállítása a tagországok számára. Mindez elsősorban annak tudható be, hogy Izrael, Kanada, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hamarabb kapják meg a szállítmányokat, mivel sokkal jobb szerződéseket kötöttek, mint tette azt Brüsszel.

Brüsszel olcsón, takarékosan szerette volna beszerezni a vakcinákat, a többi ország viszont jócskán túllicitálta, így most hozzájuk szállítanak először a gyártók.

Nemcsak akadozik, hanem úgy tűnik, hogy kevés is lesz az a mennyiség, amelyet az EU lekötött. A Pfizerrel még az emelt mennyiségről szóló szerződés is csupán 125 millió adag vakcináról szól az idei év első felében, ez pedig mindössze 62,5 millió ember számára elegendő, vagyis az uniós lakosság 14 százalékának.

Ezért kiemelten fontos lenne az unió számára, hogy minél több forrásból érkezzen oltóanyag, ráadásul több olyan gyártmány is létezik, amelyeket már számos országban használnak és biztonságosak. Továbbra se érthető, hogy az unióban miért nem engedélyezték még például a brit AstraZeneca vakcináját, amellyel már több millió embert beoltottak a szigetországban.

Hasonló a helyzet az orosz Szputnyik V vakcinával, amelyet Angela Merkel német kancellár is támogat.

Merkel nemrég tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és arra kérte, hogy Oroszország nyújtsa be az engedélyezéshez szükséges papírokat az Európai Gyógyszerügynökség számára. Ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy a Brüsszeli vakcinastratégiában nem lehet bízni, és szükség van Oroszország segítségére is a járvány leküzdéséhez.

Nádasdi Zsófia gyógyszerész mutatja oltási lapját, miután megkapta a Pfizer-BioNTech vakcinából készült koronavírus elleni védőoltást a Szent László Kórházban Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az Európai Unió ráadásul azt ígérte, hogy nyárig a lakosság 70 százalékát be fogják oltani. Ez viszont meglehetősen kockázatos vállalás annak tudatában, hogy a Pfizer a következő hetekben még a megszokottnál is kevesebb adag vakcinát fog szállítani az uniós országok részére, a Moderna pedig más országokat, köztük az Egyesült Államokat részesíti előnyben.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a napokban egy interjú során beszélt az unió tervéről, és ezzel kapcsolatba elmondta, hogy nagyon nehéz lesz a lakosság 70 százalékát beoltani.

Kiemelte, hogy az elkövetkező hetekben a Pfizernél lassulni fog a gyártás, ez pedig az egész oltási kampányt visszaveti.

A Politico az elemzésben rámutat, a jelenlegi oltási ütemmel csak 2024 márciusára érné el célját az unió. Michel elmondta, hogy reményei szerint a vakcinákkal kapcsolatos folyamatok fel fognak gyorsulni a következő hetekben, és úgy gondolja, hogy hamarosan egy harmadik is elérhető lesz a Pfizer és a Moderna mellett az unióban. Azonban még ha engedélyezik is az AstraZenecát, a cég már jelezte, hogy a korábbi tervekhez képest sokkal kevesebb adagot fognak szállítani az EU-országok számára.

Az interjúban az Európai Tanács elnökét arról is kérdezték, hogy mikorra várható az úgynevezett vakcinaútlevél, amiről már több országban, köztük Olaszországban és Görögországban is beszélnek a döntéshozók. Michael szerint erről még nagyon korai lenne megbeszéléseket folyatni, jelenleg a cél egy olyan nemzetközileg elfogadott igazolás megalkotása, amellyel az állampolgárok bebizonyíthatják, hogy megkapták a védőoltást.

Brüsszel lassú és körülményes oltási kampánya miatt továbbra is fent kell tartani a korlátozó intézkedéseket, amelyeket csak akkor lehet feloldani, ha a lakosság átoltottsága megközelíti a 60-70 százalékot.

Magyarországon már december vége óta zajlik a lakosság beoltása, azonban a vakcinahiány miatt ezzel csak lassan tudnak haladni a szakemberek, pedig egy hétvége alatt több millió embert is be tudnának oltani, ha ehhez meglenne az elegendő mennyiségű oltóanyag.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Moszkvában megállapodott egymillió ember beoltására elegendő Szputnyik V vakcina beszerzéséről.

A magyar kormány az elsők között látta meg, hogy nem lehet csak Brüsszelre számítani, máshonnan is szerezni kell vakcinákat. Oroszországból a következő egy hónapban meg is érkezik az első, félmillió ember beoltására elegendő vakcina, de emellett Kínából is érkezhet majd szállítmány a Sinopharmtól, ha megkapja a magyar hatóságtól az engedélyt.

Magyarország ráadásul az első uniós ország, ahol engedélyezték a Szputnyik V használatát.

Az olasz sajtó szerint ez a magyar kormánytól bátor és előremutató lépés volt, amivel komoly versenyelőnyre tett szert a többi európai államhoz képest. A magyar hatóságok hamarosan az AstraZeneca brit gyártó oltóanyagát is engedélyezhetik majd, így újabb forrásból érkezik az országba vakcina.