Beiktatták Joe Bident: mire számíthat tőle a világ és Magyarország a következő években?

A botrányos amerikai választások után ma iktatják be Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét. A ceremóniát példátlan módon a Nemzeti Gárda 25 ezer tagja biztosítja, miután a baloldali vezetésű főváros irányítása alatt álló rendőrség a Capitolium ostromakor feltűnően tehetetlen volt. Biden hivatalba lépését egy 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomaggal kezdi, amely sok szakértő szerint az évek óta szárnyaló tőzsdék összeomlását eredményezheti, és veszélybe sodorhatja azokat a kiemelkedő gazdasági eredményeket, amelyeket Donald Trump alatt lehetett látni az Egyesült Államokban. Mindemellett számítani kell az egyébként is komoly gondokat okozó illegális migráció felgyorsulására, az olajvállalatok elleni küzdelemre, az Iránnal szembeni szigor enyhülésére és a közel-keleti békefolyamat elakadására, valamint az európai radikális baloldal látványos támogatására. Megmutatjuk, hogy mit jelent Joe Biden elnöksége.

Tőzsdei összeomlást, az olajvállalatok elleni harcot és magas inflációt hozhat Biden elnöksége

Joe Biden alig egy hete mutatta be azt az 1,9 ezer milliárd dolláros koronavírus-csomagot, amellyel mérsékelni kívánja a járvány negatív gazdasági hatásait. Az összeg egy részét közvetlenül folyósított gazdaságélénkítő csekkekre szánja, amely a korábban elfogadott 600 dollár mellé további 1400 dollárt biztosítana az amerikaiak számára. A tervében 160 milliárd dollárt különít el az oltási programra, ebből 20 milliárdot a vakcinák elosztására és a logisztikai hálózat fejlesztésére, 50 milliárdot pedig a tesztelésre szán.

Biden a tervek szerint a szövetségi minimálbért 15 dollárra emelné óránként, míg a munkanélküliek heti 600 dollárt kapnának a korábbi 300 helyett.

A mentőcsomagból jut a kisvállalkozásoknak, 30 milliárd dollár a Small Business Opportinity Fund révén, a diákhitelekre pedig meghosszabbítják a törlesztési moratóriumot.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke Forrás: AFP/Jim Watson

Ezenfelül Biden azt is javasolta, hogy minden amerikainak engedjenek el 10 ezer dollárt a meglévő diákhiteléből, ami azt jelentené, hogy az amerikaiak jelentős részének többet már nem kell törlesztenie. Ez csak azokra a diákhitelekre vonatkozik, amit az amerikai államnak kell törleszteni, de mivel az 1,6 ezer milliárd dolláros diákhitel-állomány jelentős részét a kormány birtokolja, ezért Biden szerint jogukban áll elengedni azokat.

A republikánusok többsége biztosan a javaslatcsomag elfogadása ellen fog szavazni,

azonban egyre több forrás is arról beszél, hogy a demokraták egy része sem ért egyet a terv különböző pontjaival. A legnagyobb vita jelenleg a 2000 dolláros gazdaságélénkítő csekkek és a minimálbér 15 dollárra való megemelése körül zajlik.

David Neuhauser, a Livermore Partners befektetési alapkezelő üzletvezetője szerint Biden terve nagyon hasonlít az 1920-as években az Egyesült Államokra jellemző gazdaságpolitikára, amely következtében 1929-re történelmi mélypontra zuhantak a tőzsdék. Neuhauser szintén figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a gazdaságélénkítő csomagot megszavazzák, az ezermilliárd dolláros hiányt eredményezne az államkasszában. Ekkora mennyiségű pénz belepumpálása a gazdaságba szintén komoly inflációt eredményezhet, ennek veszélyeire pedig már több szakértő is figyelmeztetett.

Illusztráció Forrás: Image Source via AFP/Image Source/Dan Bannister/Dan Bannister

Biden egyik fő célja elnöksége alatt a zöld energiák előtérbe helyezése, az olaj és gázipar visszaszorítása.

Az Egyesült Államok új elnöke megígérte, hogy már beiktatása első napján leállítja annak az 1900 kilométer hosszú vezetéknek az építését, amely a kanadai Albertát kötné össze az amerikai Nebraska állammal. Mindez közvetve vagy közvetlenül 9,8 millió amerikai (a teljes amerikai munkaerőpiac 5,6 százaléka) állását sodorná veszélybe (ennyien dolgoznak az olajiparban), de konfliktust eredményezhet Kanadával, ami még nagyobb gazdasági károkat okozhat.

Jason Kenney, Kanada Alberta tartományának miniszterelnöke ugyanis nemrég arról beszélt, hogy amennyiben Biden valóban leállítja a projektet, kártérítést fog kérni. Az újonnan épülő vezeték egy nagyobb hálózat része lenne, amely lehetővé tenné, hogy napi 800 ezer hordó olajat szállítsanak Albertából egészen Texasig, Montana, Dél-Dakota, Nebraska, Kansas és Oklahoma államokon át.

Biden a mostani intézkedéseivel veszélybe sodorná a sok szempontból Trump alatt rekord eredményeket elérő amerikai gazdaságot. Trump elnöksége során, a világjárványig folyamatosan esett vissza a munkanélküliek száma, a tőzsdék történelmi csúcsra jutottak, átlagosan 4 dollárral emelkedtek az óránkénti fizetések, a 20 százalék fölötti számról 10,5 százalékra esett vissza a szegénységben élők aránya.

A migrációs nyomás megnövekedése: már elindult az első migránskaraván

A Breitbart már december végén arról írt, hogy Biden a tervek szerint lebontja az Egyesült Államok és Mexikó határán fekvő falat, amelyet még Donald Trump elnöksége alatt építettek ki. Biden és stábja a kampány alatt már többször hangoztatta, hogy tárt karokkal szeretnék várni azokat, akik az Egyesült Államokba érkeznek, ráadásul megszüntetik azt a Trump által kötött közép-amerikai megállapodást is, amely észszerűsítette a menekültügyi folyamatot és visszaszorította az illegális bevándorlást.

Nemcsak konzervatív jobboldali hangok szólalnak fel az elnök tervezett intézkedése ellen, hanem liberálisok is.

A New York Times például arról írt, hogy jelentősen meg fog emelkedni a migránsok száma Amerikában, és komoly nyomás alá kerül az ország déli határa. Még inkább erősíti a folyamatot, hogy Biden folyamatosan azt hangoztatta, hogy az ő elnöksége alatt befogadóbbak lesznek, ezt pedig sokan meghívóként értelmezték.

Hey @JoeBiden, we found your inaugural parade. They've departed Honduras and are in Guatemala now. pic.twitter.com/Q7XTlzDAek

— HARLAN Z. HILL (@Harlan) January 18, 2021

Dora Rodriguez, a Salvavision nevű, migránsokat támogató nonprofit szervezet alapítója is arról beszélt, hogy

Biden győzelme sokak számára egyet jelent a határok megnyitásával és a migránsok befogadásával, így embertömegek indulnak el az Egyesült Államok irányába.

Ennek pedig az első jelei már decemberben látszottak, amikor a Miami Herald arról számolt be, hogy több ezer fős, főleg férfiakból és fiatalokból álló migránskaraván indult el Amerika irányába.

A migránsok befogadását ráadásul azzal próbálja megmagyarázni Biden, hogy ezáltal nőni fog az amerikai munkások fizetése, ez viszont nyilvánvaló képtelenség. Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a migráció éppen az amerikaiak zsebéből veszi ki a pénzt. Ezt erősítik meg a Trump elnöksége alatt tapasztaltak is, hiszen az alacsony képzettségű migránsok számának visszaesése miatt az amerikai munkásosztály pénzügyi értelemben megerősödött.

A Breitbart egy 2016-os tanulmányra hivatkozva arról számolt be, hogy a migránsok az összes munkaóra 16,5 százalékát adták, összességében pedig 5,2 százalékkal csökkentették az amerikai béreket.

CARAVAN CLASHES: Thousands of migrants have clashed with authorities in Guatemala while attempting to reach the U.S. border, with Mexico deploying National Guard troops in an effort to stop them. @TomLlamasABC reports. https://t.co/YgNs20sUWzpic.twitter.com/qe9USBziTA

— World News Tonight (@ABCWorldNews) January 18, 2021

Néhány napja újabb migránskaraván indult újtára az Egyesült Államok irányába, ezúttal Hondurasból. A hétezres, főleg fiatal férfiakból álló tömegnek erőszakkal sikerült áttörnie Guatemalába, ott viszont egyelőre könnygázt és barikádokat bevetve sikerült feltartóztatni őket, azonban csak idő kérdése, hogy mikor törnek át a rendőrök és katonák sorain.

Biden külpolitikája: Irán, Kína és Oroszország

Ugyan Oroszország (illetve a Szovjetunió) az elmúlt 70 évben mindig fontos szerepet foglalt el az amerikai elnökök külpolitikájában, az utóbbi évtizedekben már Kína is megjelent a térképen mint komoly fenyegetés az Egyesült Államokra nézve. Biden első feladata azonban nem a kínai és az orosz, hanem az iráni helyzet rendezése lesz.

Irán 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodást, ebből lépett ki Donald Trump 2018-ban, mivel Irán többször megsértette az egyezményt.

Az amerikai légicsapásban meghalt Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége terroristának tartott parancsnokát gyászolók amerikai zászlót tépnek darabokra Teheránban, 2020. január 3-án, a pénteki ima után. Forrás: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Biden jelezte, hogy új megállapodást szeretne Iránnal, amit azzal indokol, hogy Oroszország és Kína túl nagy befolyást szerzett a perzsa államban a gazdasági szankciók miatt.

Kína valóban 25 éves partneri megállapodást kötött az országgal, amelynek keretében 400 milliárd dollárral támogatnak infrastrukturális, kiberbiztonsági, gazdasági, telekommunikációs és katonai beruházásokat Iránban. Cserébe Kína korlátlan olaj- és gázszállítmányra számíthat Irántól.

Oroszország 1,6 milliárd dollárért akar kikötőt építeni Lagan városában, ezzel felpörgetve a két ország, valamint India közötti kereskedelmet. Emellett szeptemberben állandó hajózási útvonalat is indítottak, amely tovább erősíti a gazdasági köteléket Oroszország és Irán között. Ugyanakkor meglehetősen naiv és illuzórikus feltételezés lenne, hogy az Egyesült Államokkal a vallási forradalom óta nagyon rossz viszonyban lévő iráni vezetők egy új szerződés esetén az amerikaiak felé fordulnának.

Közel 6 hónapja zajlanak a tüntetések Fehéroroszországban Lukasenko ellen. Forrás: MTI/EPA/Jauhen Jercsak

Ráadásul az, ha az Egyesült Államok ismét megpróbál Biden alatt visszalépni az iráni-atomszerződésbe, Donald Trump egyik legnagyobb külpolitikai eredményét is veszélybe sodorná, vagyis a történelmi megállapodást Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Egyiptom között, hiszen Irán Izrael egyik legnagyobb ellenfele a Közel-Keleten.

Az Egyesült Államok és Oroszország nemcsak Iránban, hanem két másik fontos fronton is összecsap az elkövetkező hónapokban, méghozzá Ukrajnában és Fehéroroszországban.

Donald Trump felismerte, hogy nem szabad a 2014-es ukrán helyzethez hasonlóan átláthatatlan, polgárháborús helyzetet előidézni. Biden viszont, úgy tűnik, hogy teljes mértékben támogatja Alekszandr Lukasenko elmozdítását. Oroszország számára viszont Minszk stratégiai partner, az egyik legfontosabb szövetséges, ha pedig az amerikaiak beleszólnak a helyzetbe, az felér egy hadüzenettel Moszkva számára.

Hasonló a helyzet Ukrajnában, amely már régóta billeg kelet és nyugat között, és kulcsfontosságú területnek számít Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió számára is.

Bident személyes kötelékek is fűzik Ukrajnához, hiszen fia, Hunter Biden az ukrán Burisma nevű energetikai vállalat igazgatótanácsának tagja volt havi 50 ezer dolláros fizetésért, ami akkoriban az ukrán átlagkereset 354-szeresének felelt meg.

A 2014 Euromaidanhoz hasonló eseményekre is sor kerülhet. Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Andrey Stenin

Ezt a pénz a Burisma feltehetőleg azért fizette Bidennek, hogy apján keresztül növelni tudják befolyásukat az akkori Obama-kormányzatban, és elkerüljék a cég ellen zajló vizsgálatokat. A vizsgálatot végül sikerült leállítani, hiszen Joe Biden megfenyegette Ukrajna akkori miniszterelnökét, Petro Porosenkót, hogy ha nem menesztik Viktor Sokin főügyészt, akkor nem kapják meg a korábban beígért 1 milliárd dolláros kölcsönt.

Joe Biden később maga is eldicsekedett azzal, hogy zsarolással érte el a többek között a Burisma ellen is vizsgálatot folytató Sokin menesztését.

Biden elnöksége alatt minden bizonnyal ismét terítékre kerül Ukrajna NATO-csatlakozása, mivel ezzel egy újabb fontos csapást mérhetnének Oroszországra, Fehéroroszország "megszerzésével" pedig lényegesen csökkentenék az orosz befolyást Európában. Biden már megígérte, hogy növelni fogja az Egyesült Államokból érkező támogatást Ukrajna számára, beleértve a harcászati eszközöket is.

Magyarország számára is fontos az ukrán helyzet, mivel 150 ezres magyar közösség él Kárpátalján, akik az elmúlt időben számos támadásnak voltak kitéve, elég, ha a nyelvtörvényre, a magyarokat célzó házkutatásokra, vagy az egyetemen megjelent fegyveresekre emlékszünk vissza.

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke. Forrás: AFP/Sputnik/Mikhail Klimentyev

Magyarország jelenleg is vétózza a NATO és Ukrajna közeledését, ezzel próbáljuk meg elérni, hogy az ukránok tiszteletben tartsák a magyar kisebbség jogait. Biden viszont komoly politikai támadásokat indíthat, mivel minden eszközzel el akarja érni, hogy az ukránok csatlakozzanak az NATO-hoz.

Az Egyesült Államok befolyása, és az új irányvonal az Európai Unión belül is erősen érezhető lesz.

A radikális baloldalt, a BLM mozgalmat és a szélsőséges liberális gondolatokat ezentúl már amerikai hátszéllel tudják terjeszteni, és az európai baloldal migrációs kérdésekben is partnerre talál Bidenben. Vagyis mostantól az, aki nem áll be a baloldal által megálmodott ideológiai sorba, már nemcsak Brüsszelből, hanem az Egyesült Államok felől is támadásra számíthat.