Így zajlik a koronavírus elleni oltás a világon

A koronavírus elleni oltás ingyenes, és a vakcinát az is megkapja, akinek nagyobb járuléktartozás miatt pénteken, vagy később érvénytelenítik a tajszámát (illusztráció).

2020 utolsó napjaiban a világ nagy részén megkezdődött a lakosság beoltása a koronavírus ellen. Az Európai Unióban december 26-27-én kezdődött el a vakcináció. Az Origo megmutatja, hol tart a világ a járvány elleni küzdelemben, az egyes helyeken milyen vakcinákat használnak, és azokból mekkora mennyiséget kötöttek le.

A Pfizer-BioNTech vakcinája

Az egyik legelterjedtebb a Pfizer-BioNTech-vakcina, amelyet decemberben engedélyezett az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA), Mexikó kormánya, valamint az uniós gyógyszerügynökség is. Sőt, az év utolsó napján érkezett a hír, miszerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyta a szer vészhelyzeti alkalmazását. Ezzel a Pfizer-BioNTech-vakcina lett az első, amely megkapta a WHO jóváhagyását.

Egyúttal azt is érdemes tudni róla, hogy a tárolása nehézséget jelent, hiszen nagyon alacsony (-70 Celsius-fok körüli) hőmérsékletet igényel a stabilitás megőrzéséhez, továbbá a felhasználás előtt pár napig lehet csak alacsonyabb hőmérsékleten tárolni. A vakcina felolvasztás után 120 órát bír ki. Mint kiderült, a szer a második oltástól számítva egy hét után fejti ki hatását, tehát összességében egy hónap után nyújt védettséget a koronavírus ellen. Fontos, hogy a két oltás között három hétnek, azaz huszonegy napnak kell eltelnie.

A koronavírussal kapcsolatos kormányzati portálon nemrég adtak közre egy részletes tájékoztatást a Pfizer-BioNTech közös fejlesztéséről. Ebből többek között kiderült, hogy az csak a 16 évnél idősebbeknél alkalmazható, továbbá azok is olthatók a vakcinával, akiknél három hónapon túli igazolt fertőzés szerepel, és korábban krónikus betegséget állapítottak meg az orvosok. Ugyanakkor az oltás nem ajánlott a várandósság alatt.

Arra ugyanakkor még nincs válasz, hogy meddig tart a védettség. "A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során" - olvasható a koronavirus.gov.hu-n.

Egy egészségügyi dolgozó a Pfizer-BioNTech vakcinájával

Forrás: AFP/Str

A legfrissebb információk szerint a brit kormány eddig 50 millió adagot kötött le belőle. Mint ismert, Nagy-Britanniában december 8-án kezdődött a tömeges oltás, amelyet azért tudtak hamarabb megkezdeni, mert az ország már nem tagja az Európai Uniónak, és hamarabb engedélyezték a vakcina használatát, mint az uniós gyógyszerügynökség. A brit egészségügyi miniszter az új év első napján közölte, hogy a beadott oltások száma elérte az egymilliót.

Lengyelországban december végétől az úgynevezett "zéró csoport" - az egészségügyi dolgozók, illetve családtagjaik, valamint a kórházban kezelt koraszülött csecsemők szülei - oltása zajlik, hétfőig több mint 50 ezren kapták meg a Pfizer-BioNTech-vakcina első adagját. A lengyel kormány az európai uniós programon belül összesen hatvanmillió adagra kötött szerződést, amellyel harmincmillió embert - vagyis gyakorlatilag az ország felnőtt lakosságát - lehet beoltatni. Január végéig 1,5 millió adag szállítását várják.

Horvátországba eddig 17 550 adag érkezett a Pfizer amerikai és a BioNTech német gyógyszeripari vállalat közös fejlesztésű vakcinájából. Januárban további 125 ezret várnak. Közel tízezer embert oltottak be eddig, zömében idősotthonok lakóit, valamint egészségügyi dolgozókat.

Szlovéniába ugyanebből az oltóanyagból 16,5 ezer dózis érkezett, és ebben a hónapban még 66 300-at várnak. Itt is először az idősotthonok lakóit és dolgozóit oltották be, közel tízezer embert. Január 1-jétől az egészségügyi dolgozók kaphatják meg a védőoltást.

A BioNTech-Pfizer vakcinájából több mint 12 millió dózisra van szerződése Romániának. Ausztria az első negyedévre egymillió adagot kötött le a BioNTech-Pfizer-oltóanyagból. Aleksandar Vucic szerb államfő három nappal azután, hogy Szerbiába megérkezett az első adag a Pfizer és a BioNTech vállalatok oltóanyagából, kijelentette, hogy megkezdték a koszovói szerb lakosság oltását is.

Dániában ezzel az oltóanyaggal oltották be II. Margit dán uralkodót. Eddig a lakosság mintegy 0,5 százalékát, nagyjából 30 ezer embert oltottak be koronavírus ellen.

Szputnyik V vakcina

Az adenovírus alapú oltóanyag a BioNTech-Pfizer által kifejlesztetthez hasonlóan szintén két alkalommal beadott védőoltást igényel. A harmadik fázisban lévő vizsgálatok jelenleg zajlanak, nem teljes még minden információ az oltóanyaggal kapcsolatban. Egyelőre Magyarországon klinikai vizsgálat keretein belül lehetne beadatni a vakcinát, mivel engedélyeztetése nincsen. Ahogy Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján elmondta, 6000 orosz vakcinát tárolnak itthon, egyelőre a szakemberek vizsgálják, hiszen alapos vizsgálat nélkül Magyarországon semmilyen vakcinát nem lehet engedélyezni.

Mindenesetre a világon több helyen is használják már az orosz vakcinát. A szerbiai gyógyszerügynökség (ALIMS) a napokban engedélyezte 2400 ampullányi Szputynik V koronavírus elleni orosz vakcina behozatalát Szerbiába. Ezt azzal indokolták, hogy az megfelel a törvényben előírt feltételeknek, minőségben, hatékonyságban és biztonságosságban is. A szervezet kiemelte, hogy a vakcina átesett minden szükséges ellenőrzésen, amelyet a jogszabályoknak megfelelően végeztek el, és eleget tesz a magas szintű követelményeknek.

Venezuela megállapodást írt alá tízmillió ember immunizálásához elegendő Szputnyik V vakcina beszerzéséről Oroszországgal. A latin-amerikai ország októberben kétezer dózist kapott az orosz oltóanyagból klinikai vizsgálatok elvégzéséhez. A vizsgálatokból az derült ki, hogy az orosz vakcina biztonságos.

Erre azt követően került sor, hogy Argentínában megkezdődött az oltás a Szputnyik V vakcinával, amelyből december végén háromszázezer adag érkezett a dél-amerikai országba.

Miután Oroszországban tesztelték a vakcinát, megkezdődött a 60 évnél idősebb emberek beoltása.

Az orosz vakcina egyébként kifejezetten hatékony: amíg a Pfizer-BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinái 95 százalék körüli hatékonyságot mutattak, az AstraZeneca vektoralapú fejlesztése összességében 70 százalékos, addig ez az oltóanyag 92 százalékos hatékonyságot produkált.

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vakcinája

Miután a brit gyógyszerfelügyelet december végén jóváhagyta az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár vakcináját, ma Nagy-Britanniában megkezdték annak alkalmazását. Komoly előnye, hogy szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható. Ahogy korábban szó volt róla, ezzel szemben a Pfizer-BioNTech-vakcinát mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben (bár a kiszállítás után öt napig ez a vakcina is normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon tárolható). A vakcinát - a nyugati és az orosz oltóanyagokhoz hasonlóan - szintén két alkalommal kell beadni.

A brit kormány egyébként a legfrissebb sajtóértesülések szerint százmillió adagot kötött le az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból.

Egy 82 éves férfit oltanak be az Oxford Egyetem-AstraZeneca vakcinájával Forrás: AFP/Steve Parsons

Indiában szombaton jelentették be, hogy jóváhagyták a vakcina használatát. Így a keleti ország lehet az első, ahol legalább négy vakcinával indul majd meg az oltás.

Kínai vakcina

Sokat még nem lehet tudni a kínai vakcináról, az viszont biztos, hogy már többféle fejlesztésről is lehetett hallani. A dél-kínai Kunming városban székelő Walvax Biotechnology nevű gyógyszergyártónak a pekingi Tsinghua Egyetem, valamint a tiencsini orvostudományi egyetem kutatóival közösen kifejlesztett oltóanyaga adenovírus-vektor alapú, és csimpánzvért felhasználva állították elő.

A Walwax-fle vakcinán kívül jelenleg öt kínai fejlesztésű koronavírus elleni oltóanyag áll a klinikai tesztek harmadik fázisában. Közülük a kínai Hadtudományi Akadémia és a CanSino Biologics kínai gyógyszergyártó közös vakcinája is adenovírus-vektor alapú.

A Sinopharm kínai gyógyszeripari vállalat által készített oltóanyag tavaly december közepén érkezett meg Egyiptomba. A cég ezt követően közölte, hogy a klinikai tesztek eredményeinek időközi elemzése alapján a vakcina 79,34 százalékos védelmet nyújt a koronavírus-fertőzéssel szemben. Ez a hatásosság megfelel a WHO, valamint a kínai gyógyszeripari felügyelet követelményeinek, így a gyártó benyújtotta kérelmét a piacra bocsátáshoz. Az engedélyt a kínai gyógyszeripari felügyelet nem sokkal ezután megadta.

Kiemelten fontos az oltás

Abban az egész világon egyetértés van, hogy a vakcinák elengedhetetlenek a vírus elleni sikeres védekezésben. Ennek fontosságát hangsúlyozta hétfőn Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki egész pontosan azt mondta,

fontos, hogy felismerjük a védőoltások jelentőségét, mert ezzel a közösségünket, a környezetünket is védjük.

Ennek megfelelően a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar emberek minél előbb hozzáférjenek a vakcinákhoz. December 26-án pedig megkezdődött a vakcináció Magyarországon. A Nemzeti Egészségügyi Központ (NNK) honlapján ismertette az oltási tervet, aminek értelmében

• első körben az egészségügyi dolgozókat,
• másodjára a szociális ellátásban dolgozókat és a szociális ellátásban részesülő személyeket
• harmadjára a 60 évesnél idősebbeket,
• ezt követően a lakosokkal közvetlen kapcsolatba kerülő rendvédelmi dolgozókat,
• majd azokat a 18-59 éveseket oltják be, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
• őket követik a kritikus infrastruktúrában dolgozók, majd végül
• a 18-59 éveseket oltják be.

Müller Cecília ezt úgy fogalmazta meg, hogy az oltási rend dinamikusan bővül, annak függvényében, hogyan érkeznek be a vakcinaszállítmányok Magyarországra.

Mint az a hivatalos tájékoztatásból kiderült, eddig összesen 80 ezer adag Pfizer-vakcina érkezett hazánkba, ami 40 ezer egészségügyi dolgozó oltását teszi lehetővé.