Mario Draghi a bergamói temetőben koszorút helyezett el, majd fát ültetett el abban a parkban, amelyet a koronavírus-járvány halottainak emlékére létesítettek.
Mario Draghi a századik fát, egy bükköt ültetett el, hiszen
a halottak száma a héten túllépte a százezret.
A minden ezer halott után elültetett egy-egy fa az ország különböző térségeiből érkezett. A megemlékezés teljes csendben és nagyon kevés résztvevővel zajlott.
Bergamo volt a központi helyszíne a Sars-CoV-2 vírus halottainak szentelt emléknapnak, amelyet a római parlament tavaly nyáron vezetett be. Bergamóból tavaly március 18-án indultak el a fegyveres erők koporsókkal teli kamionsorai más tartományok felé, miután a lombardiai város krematóriumai nem bizonyultak elegendőek. A hosszú járműkonvojról készült felvételek az egész világot bejárták.
Bergamo az egész ország fájdalmának szimbóluma,
de ez a nap ne csak a gyász, hanem a remény napja is legyen – hangoztatta Mario Draghi beszédében. A kormányfő emlékeztetett a tavaly ilyenkor tapasztalt nemzeti összefogásra: a Bergamo utcáin felállított tábori kórházakra, ahol a nyugdíjas orvosok álltak be dolgozni, valamint arra az ezer fiatalra, aki az egész országból Bergamóba sietett segíteni a járványveszély ellenére. Draghi többeket megnevezett a járványban meghalt bergamói polgármesterek, idősotthonok lakói, papok, orvosok, ápolók, rendfenntartó erők tagjai közül, akik között nyolcvan- és negyvenévesek is voltak.
Mario Draghi kijelentette,
a kormány elsőrendű céljának továbbra is a lehető leggyorsabb vakcinázás számít.
Megjegyezte, hogy az AstraZeneca-védőoltás felfüggesztése "ideiglenes és elővigyázatossági" döntés volt.
– Akármilyen döntés is szülessen a gyógyszerhatóságok részéről, a vakcinázást hasonló intenzitással folytatjuk, csakis az oltással indulhat újra Olaszország – mondta Draghi. A miniszterelnök ígéretet tett az időseknek és a gyengébbeknek, hogy az állam nem hagyja őket magára. Mario Draghi arra utalt, hogy Bergamo lakossága hónapokkal ezelőtt az ügyészséghez fordult a szerintük tavaly késői zárlat miatt, ami az idősotthonokban rendkívül magas halálozási hullámhoz vezetett.
Giorgio Gori bergamói polgármester adatai szerint a 120 ezres városban tavaly tavasszal 670-en haltak meg Covid-19 betegségben, a város tágabb térségében több mint háromezren. Úgy vélte, hogy "a halottak valós száma a kétszerese lehet a hivatalos jegyzékekben szereplőnek".
Bergamói orvosok is felszólaltak a megemlékezésen, felidézve a járvány legelső hetében érkezett betegek látványát: "rendkívül súlyos állapotban voltak, és mi, akiknek feladata a gyógyítás volt, tehetetlenül álltunk az ismeretlen betegséggel szemben,
betegeink elvesztését soha nem felejtjük
- mondta egy orvosnő.
A halottak emléknapjáról az ország több részén megemlékeztek: a római Capitolium-dombon található városháza előtt Virgina Raggi főpolgármester tartott egyperces néma megemlékezést.
Olaszországot tavaly március 10-én helyezték először zárlat alá.
Március 18-án az észak-olaszországi intenzív osztályokon már kritikus volt a helyzet,
a koporsókat a kórházak kápolnáiban és a templomokban helyezték el. Tavaly március 18-án 35 ezer volt az aktív betegek száma, kórházban 14 ezren voltak, lélegeztetőgépen 2257-en, a halottak száma már majdnem háromezer volt. A legtöbb beteg március 27-én halt meg, 969-en.
Egy év elteltével a halottak száma meghaladja a 103 ezret, kórházban több mint 26 ezer beteg van, intenzíven 3317-en. Az aktív betegek száma több mint másfél millió. A tavalyi és mostani járványhelyzet között különbség, hogy egy évvel ezelőtt a betegség majdnem kizárólag az ország északi régióit érintette, most viszont a vírusmutánsok országosan terjednek.