Ismét Magyarországról posztolt Twitter-oldalán Sophie in 't Veld: szerinte a vita Magyarországgal és Lengyelországgal nem jogi, hanem politikai természetű, és ezért „politikai választ is igényel" – jelentette ki a napokban a holland szociálliberális D66 párt EP-képviselője, mely párt eddig is Mark Rutte (VVD) koalíciós kormányának tagja, a márciusi országgyűlési választásoknak pedig nagy nyertese volt.
Posztjára Varga Judit igazságügyi miniszter úgy reagált, hogy
jól ismerjük már Sophie in 't Veld képviselő asszonyt, a jogállamiság »hősét« és a hazug Sargentini-jelentés egyik legnagyobb támogatóját.
Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, milyen álláspontot foglal el a holland politikusnő és pártja, a D66 néhány kényes kérdésben. In 't Veld a múltban több alkalommal is támadta a magyar kormányt: 2019-ben is Varga Judit válaszolt neki, aki megjegyezte, hogy
sok képviselő el sem olvasta a Sargentini-jelentést.
In 't Veld ekkor úgy érvelt, hogy „alaposan megvitatták a jelentést, és a benne lévő állításokat".
A képviselőnő ezután sem feledkezett el Magyarországról, 2020 januárjában ismét a fenti vonalak mentén szólalt fel az EP-ben, majd az év májusában a magyar „felhatalmazási" törvény vitájában nevezte „halottnak" a magyar demokráciát.
In 't Veld pártja, a D66 sem mentes azonban a botrányoktól.
A párt elnökének, Sigrid Kaagnak férje a palesztin Anis al-Qaq, aki korábban Jasszer Arafat (1929-2004) kormányában volt tisztviselő,
és akire a Times of Israel még 2017-ben is a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) „vezető tisztviselőjeként" utalt.
A PLO-t terrorszervezetként tartja számon az Egyesült Államok és Izrael is.
Sigrid Kaagnak, Anis al-Qaqnak és Jasszer Arafatnak még közös fényképe is készült.
A Times of Israel cikke szerint maga Kaag 1996-os interjújában
az izraeli telepeseket „illegális gyarmatosítóknak" nevezte, akik „elrabolt földön" élnek.
Kaag ugyanezen cikk szerint azt is állította, hogy
1995-ben apósát egy arab sálat (keffiját) viselő zsidó késelte meg Jeruzsálemben, azonban állítását vitatták, mivel az izraeli hatóságok nem találták nyomát hasonló incidensnek.
Egy másik cikk szerint Kaag a kilencvenes években az UNRWA ENSZ-szervezetnek is dolgozott, mely a palesztin menekültek segítéséért felel. Egyébként ez ugyanaz a szervezet, mely tavaly azzal került az izraeli lapok címoldalaira, hogy kiderült: olyan tankönyveket használtak az általa fenntartott iskolákban, ahol
Jeruzsálemre egyszerűen „arab városként", a zsidókat „cionista ellenségként" mutatták be.
A szervezettől Donald Trump kormánya egyébként 2018-ban megvonta a pénzügyi támogatást, Joe Biden viszont idén januárban jelentette be, hogy helyreállítja a szponzorációt.
Kaag 2017 óta külkereskedelmi és fejlesztési együttműködési miniszter a Rutte-kormányban, ilyen értelemben pedig ő felel a nemzetközi holland segélyezi programért is. (Az angol sajtó tárcájára egyszerűen „segélyminisztériumként" utal).
A Times of Israel 2018 áprilisi cikke szerint az egyébként a D66-tal koalícióban lévő VVD politikusa, Bente Becker nyújtott be írásbeli kérdést Kaagnak, miután Abu Amin Rashed hollandiai palesztin aktivista, akit a holland és az izraeli kormány is a Hamász egyik európai ügynökének tart, arról posztolt a Facebookon, hogy az Oxfam nemzetközi segélycsoport holland ágával tárgyalt, ahol a holland kormány tisztviselői is jelen voltak.
Az nem világos, hogy Kaag minisztériumának alkalmazottjai jelen voltak-e a tárgyaláson.
2018 novemberében kiderült, hogy Kaag minisztériuma 218 ezer dollárnak megfelelő összeggel támogatta a Breaking the Silence nevű izraeli álcivil szervezetet, mely anonim vallomásokat közöl állítólagos izraeli katonáktól, melyekben általában háborús bűnöket ismernek be. A szervezetet sokat kritizálta például az NGO Monitor nevű izraeli civil szervezet, mondván:
a Breaking the Silence „vallomásai" manipuláltak és egyoldalúan kerülnek bemutatásra.
A Kaag minisztériuma által adott támogatás többek között tartalmazta a célt, miszerint biztatni kell a „diaszpóra zsidó közösségeit az (izraeli) megszállással szembeni tiltakozásra". A Zsidó Távirati Iroda (JTA) az üggyel kapcsolatban kereste Kaag minisztériumát, mely akkor nem felelt a kérdéseikre.
2019 júliusában Hollandia felfüggesztette addigi támogatását az UNRWA irányába, igaz, elsősorban az egyesületben kirobbant zaklatási botrányok kapcsán – ekkorra Kaag minisztériuma már közel 2 éve támogatta a szervezetet, melynél Kaag korábban maga is dolgozott.
Ugyanezen év novemberében Kaag minisztériuma a Palesztin Hatóság (PA) irányába folyósított éves, több millió dolláros támogatását függesztette fel, mert két év után gyanú merült fel, hogy
abból terroristákat vagy lelőtt terroristák családtagjait támogatták.
A PA nem tudta megnyugtató módon tisztázni a vádakat. Két évig azonban zavartalanul ment a Palesztin Hatósághoz a holland adófizetők pénze.
2020 júliusában Kaag a nemzetközi sajtó címlapjaira került, amikor bejelentette: minisztériuma elvágja a támogatást a Mezőgazdasági Közösségek Egyesületétől (UAWC), miután kiderült, hogy
a palesztin csoport olyan tagoknak folyósított fizetést, akik felelősek lehetnek Rina Shnerb, egy 19 éves izraeli civil 2019 augusztusi felrobbantásáért.
Az erről szóló cikk szerint az UAWC 2010 óta 23 millió dollárt kapott a holland kormánytól, ebből három év alatt Kaag volt a támogató minisztérium feje.
Ezt követően, 2020 októberében a már említett izraeli NGO Monitor szervezet hívta fel a holland kormány figyelmét a tényre, miszerint
a Kaag minisztériuma által támogatott Al Mezan nevű álcivil szervezet több gázai területi vezetője is nyilvánosan kiállt az izraeli civileket gyilkoló palesztin terroristák mellett.
Az NGO Monitor azt is kiemelte, hogy az Al Mezan bizottságának elnökhelyettese, Talal Awkal 2000-ig bizonyítottan az Európai Unió által terrorszervezetnek tartott Palesztina Felszabadításáért Népfront tagja (PFLP) volt, de a PFLP weboldalán 2013-ig szerepelt munkássága, továbbá
2015-ben büszkén beszélt PFLP-s éveiről.
Az ügyben írásbeli kérdést adott be Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke, melyre Stef Blok VVD-s külügyminiszter és maga Kaag felelt. A válaszban megköszönte, hogy felhívták figyelmüket a kérdésre, de tisztázták, hogy „a holland kormány 20 éve dolgozik az Al Mezannal, mert az Al Mezan munkája egybevág a holland kormány elköteleződésével a közel-keleti békefolyamat iránt".
Válaszuk szerint 2019 és 2022 között a holland kormány 420 ezer dollárnyi összeget ad az Al Mezannak a palesztin „civilek" védelmére, nyilván a holland adófizetők pénzéből.
Az NGO Monitor okkal jegyezte meg, hogy az Al Mezannak nem akkor kellett volna utána járnia a holland kormánynak, miután már több százezer dollárral támogatta azt, hanem még előtte.
A fentiek tükrében nem lehet meglepő, hogy
a balliberális D66 megítélése a holland zsidóság körében kimondottan negatív.
Manfred Gerstenfeld, a hollandiai antiszemitizmus nemrég meghalt kutatója 2017-ben úgy jellemezte a D66-ot, mint
olyan párt, melynek alsóházi képviselői között Izrael-ellenes gyűlöletszítók ülnek.
A párt álláspontja az Izrael-ellenes bojkottálási, szankcionálási és kivonási mozgalommal (BDS) szemben ellentmondásosnak tűnik. A BDS honlapja szerint a párt 2016-os határozatában támogatta az ügyet, azonban az erre mutató link már nem él, és a párt honlapján sem találni ilyen állásfoglalást – ha volt is ilyen, már eltávolították azt. Egy tavaly júniusi cikk szerint maga Kaag nemtetszését fejezte ki a BDS-sel kapcsolatban.
A CIDI holland-zsidó jogvédő szervezet szerint azonban egy éve a párt külügy szóvivője, Sjoerd Sjoerdsma írásbeli parlamenti kérdést tett fel, melyben
elítélte a legújabb izraeli építkezéseket Jeruzsálem és Ma'ale Adumim között, és azt követelte, hogy Hollandia tegyen „lépéseket" Izrael ellen.
Ha tehát a párt a bojkottot expliciten nem is támogatja, az egyoldalú Izrael-kritika igenis megjelent a párt parlamenti tevékenységében.
Visszakanyarodva Sophia in 't Veldhez, a fentiek után nem lehet meglepő, hogy
ő maga is támogatott a múltban Izrael-ellenes interpellációkat az EP-ben.
2017. január 27-én In 't Veld nevét adta egy Federica Mogherininek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, egyben a Bizottság akkori alelnökének benyújtott írásbeli választ igénylő interpellációhoz. (Képviselőcsoportok képesek egységesen kérdést benyújtani).
A kérdés többek között úgy szólt, hogy „2017. január 24-én az izraeli kormány bejelentette, hogy jóváhagyja 2500 új lakás megépítését Ciszjordániában. A nemzetközi jog értelmében az ilyen építkezések jogellenesnek minősülnek. Továbbá múlt héten bejelentették, hogy (a megszállás alatt álló) Kelet-Jeruzsálemben jóváhagyták több száz új ház megépítését is. Mindkét hír az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jelenlegi izraeli rendezési politikát elítélő, 2016. december 23-i 2334. számú határozatát követően került bejelentésre. [...] A főképviselő/alelnök el fogja-e ítélni ezeket és az ilyen jellegű, az izraeli kormány által kezdeményezett jövőbeli építkezéseket, amelyek a nemzetközi jog értelmében jogellenesnek minősülnek, és amelyek jelentősen megnehezítik egy kétállami megoldás létrejöttét?"
Itt érdemes megjegyezni, hogy a szöveg szerint
„megszállás alatt álló" Kelet-Jeruzsálemben van többek között a Siratófal is, melyet a kérdés nyelvezete egyértelműen nem tekint Izrael részének.
A cikk teljes terjedelmében a Mandineren olvasható el.