Ahogy arról az Origo már számos alkalommal beszámolt, a Facebook, a Twitter és a YouTube a Capitoliumnál 2021. január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy – egyelőre ideiglenesen – eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Önkényes döntéseiket – amelyek szembemennek a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal – elsősorban azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületein megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.
A Twitter februárban véglegesítette Trump letiltását, a techóriás akkor kiemelte, hogy
„abban az esetben sem engedik vissza a felületükre a volt államfőt, ha az indul a 2024-es elnökválasztáson".
Erről az Origo itt írt.
A Facebook pénteki közleménye alapján pedig Trump letiltásának a lejártát követően, tehát 2023 elején, ismét fogják értékelni, hogy a volt elnök jelenléte a felületükön szerintük még mindig „veszélyt" jelent-e a közbiztonságra – adta hírül az MTI.
A techóriás belső szabályzata egyébként nem teszi lehetővé a fiókok határozatlan idejű felfüggesztését, így emiatt dönthettek a kétéves eltiltási periódusról.
Ez azonban jelentősen befolyásolhatja a jövő évi, úgynevezett félidős választások kimenetelét.
2022. november 8-án ugyanis a képviselőház mind a 435 tagját újraválasztják, a szenátus 100 tagja közül pedig 34-et. A félidős választáson a republikánusoknak az a céljuk, hogy a washingtoni kongresszus mindkét házában visszaszerezzék a többségüket, Trump pedig már több alkalommal is kijelentette, hogy ebben aktívan kívánja segíteni a pártját.
A Facebook mostani döntése ennek tükrében tehát a választási kampányba való beavatkozásként is értékelhető a demokraták mellett, a republikánusok ellenében,
ugyanúgy, amint ahogy ez megtörtént a tavalyi elnökválasztási kampány idején. A Facebook és a Twitter napokon át nem engedte megosztani a Biden család külföldi korrupciógyanús ügyeiről szóló információkat, sőt emiatt egy időre letiltották Trump újraválasztási csapatának a Twitter-fiókját is.