Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kubai kormány az évtizedek óta a felszín alatt levő feszültségek miatt elsősorban az Egyesült Államokat teszi felelőssé.
Az Egyesült Államok az első embargót a szigetország ellen 1958-ban vezette be. Ezt követően folyamatosan különböző gazdasági intézkedésekkel szankcionálja az amerikai kormányzat a kubai kommunista rezsimet. A mostani megmozdulások rendkívülinek mondhatóak, mivel közel 3 évtizede nem voltak ilyen példátlan tüntetések a karibi országban. A demonstrációk mögött Miguel Díaz-Canel kubai elnök állásfoglalása szerint az Egyesült Államok áll, mivel véleménye szerint így akarják megdönteni a kommunista rezsimet.
Emiatt egyre csak feszültebb a két ország közötti amúgy sem jó viszony.
A kubai elnök kedden a megmozdulásokról egyeztetett elődjével, Raúl Castróval, valamint a kommunista párt több vezetőjével - számolt be erről a Granma című kubai pártlap. A pártlap azt írta:
a politikusok elemezték az ellenforradalmi elemek által szervezett provokációkat, amelyeket az Egyesült Államok pénzelt Kuba destabilizálásának céljából.
Erre egyelőre nincs semmilyen bizonyíték, és valószínűleg a megmozdulások hátterében valójában a mélyszegénység, a szocialista hiánygazdaság és a kommunista rendszer elleni indulatok állhatnak. Időközben a kubai kormány próbál lazító intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy enyhítsék az emberekre nehezedő gazdasági nyomást, valamint kísérletet tesznek a társadalmi elégedetlenség csökkentésére a szigetországban.
Ennek eredményeként szerdán a kormány bejelentette, hogy ideiglenesen feloldja az utazók által bevihető élelmiszerek és gyógyszerek mennyiségére vonatkozó korlátozásokat. Ezzel a kormányzat a tüntetők azon követelését teljesíti részben, mely eltörölné a vámkorlátozásokat az alapvető árucikkekre, amelyekből súlyos hiány alakult ki az országban.
Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja nagyon sokáig csak általánosságban nyilatkozott a Kubában kialakult feszült helyzetről,
kerülve a nyílt, konfrontatív állásfoglalást.
Idővel közben óriási tüntetések szerveződtek a kubai rezsim ellen Floridában is, ahol a legtöbb kubai származású él az Egyesült Államokban.
Az olyan kubai származású republikánus politikusok, mint Ted Cruz és Marco Rubio, politikai nyomásgyakorlásának köszönhetően csütörtökön már úgy nyilatkozott az ide-oda kapkodó amerikai elnök, hogy Kuba egy olyan "bukott állam", amely elnyomja az állampolgárait. Ezt követően az elnök (nem túlságosan nagy meggyőződéssel) elítélte a kommunizmust, mely szerinte egy "egyetemesen megbukott rendszer".
Joe Biden számára valójában problematikus az, hogy az Egyesült Államok partjaihoz közel fekvő két államban is politikai válság uralkodik jelenleg.
Az, hogy az elnök hogyan kezeli a kubai megmozdulásokat, illetve a Haitiben kialakult krízist, nagyban befolyásolhatja a 2022-ben esedékes kongresszusi időközi választás eredményeit is, mivel a republikánus párt számtalan prominens tagja is kubai származású.
Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere, Alejandro Mayorkas azt nyilatkozta még egy kedden megtartott sajtótájékoztatón, hogy a tengeren feltartóztatott menekültek állampolgárságuktól függetlenül nem léphetnek be az Egyesült Államok területére.
Mayorkas figyelmeztette a kubai és a haiti állampolgárokat, hogy akik a kialakult politikai helyzet elől menekülnek az Egyesült Államokba, azokat más országokba fogják elhelyezni, mivel az országa nem fogadja az ezekből az országokból érkező menekülteket.
Ez a döntés azonban teljes mértékben ellentétes a nemzetközi joggal, mivel főként Kuba esetében az Egyesült Államok számít az első biztonságos országnak az onnan menekülő emberek számára. Florida déli partvidéke mintegy 145 kilométer távolságra fekszik Kubától. Ezt a távolságot a disszidensek és a menekültek lélekvesztőkön szokták megtenni az Egyesült Államokig.
Az amerikai kormányzat által alkalmazott, a nemzetközi jognak ellentmondó döntés azért is érthetetlen, mert az Európai Unió, az amerikai kormányzat és számos nagy befolyással bíró civil szervezet (NGO) rendszeresen nyomást gyakorolnak európai országokra annak érdekében, hogy ezek az országok illegális migránsokat fogadjanak be. Így az országokba beengedett illegális migránsok olyan helyeken nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol már nem lennének jogosultak rá, mivel gyakran tucatnyi biztonságos országon keresztül vándoroltak már.
Ebben az esetben fel kell idézni azt a Magyarországra helyezett folyamatos nyomást is, miszerint országunk köteles lenne például szír, afgán vagy egyéb más származási országból érkező illegális (muszlim) migránst befogadni, miközben számukra nem országunk jelenti az első biztonságos országot.
Különös adalék a történethez az a tény, hogy Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter családja Kubából a Fidel Castro-féle kommunista hatalomátvétel elől menekült az Egyesült Államokba, majd futott be sikeres karriert kubai leszármazottként.
A Biden-kormány állásfoglalása azért is tipikus baloldali kettős mérce, mert az Egyesült Államok déli határát sújtó válság esetében a washingtoni adminisztráció nem tett hasonló magabiztos elutasító nyilatkozatokat.
Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy
Greg Abbott texasi republikánus kormányzó júniusban katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította Texas államot,
mivel a Joe Biden-kormány nyitott határ politikájának köszönhetően gyakorlatilag ellenőrizetlenül özönlenek az illegális migránsok az Egyesült Államokba. Biden a beiktatása után azonnal elnöki rendelettel leállítatta a határvédelmi rendszer további építését. Mivel a szövetségi kormányzat teljesen magára hagyta a határ menti tagállamokat, így azok saját forrásokat felhasználva próbálják folytatni a határvédelem megerősítését.
A Joe Biden által alkalmazott kettős mérce elsősorban azzal magyarázható, hogy míg a déli határon beözönlő illegális migránsok a sorozatos amnesztiáknak köszönhetően idővel demokrata szavazókká válnak, addig a tapasztalat azt mutatja, hogy az országba csónakokban érkező kubaiak a republikánus, konzervatív szavazóbázist erősítik.
A Pew Research Center független kutatóközpont közvélemény-kutatása alapján elmondható, hogy
az egész Egyesült Államok területén regisztrált kubai szavazók 58%-a a republikánus párt biztos szavazója.
Ez a felettébb érdekes eredmény magyarázatot ad arra, hogy Donald Trumpnak hogyan sikerült az erősen demokraták és republikánusok között billegő Floridát elmozdítania egy inkább a republikánusoknak kedvező irányba. Donald Trump republikánus elnökjelöltnek a legutóbbi választáson 371 686 szavazattal sikerült nyernie Floridában, javarészt a konzervatív kubaiaknak köszönhetően. A déli tagállamban él több mint 1,5 millió kubai, amely populáció valószínűsíthetően a mérleg nyelvét fogja képezni a soron következő elnökválasztásokon is.
Ha tömegesen, az 1980-as évben futó Mariel hajóhídhoz hasonlóan, beengednék a kubai menekülteket, akkor a most konzervatív tagállam még inkább a republikánusok javára változna.
Kijelenthető tehát, hogy
valószínűleg a demokrata kormányzat elsődlegesen ezt szeretné megakadályozni a kedden bejelentett kubai menekültek ellen hozott intézkedéssel.
Elmondható az, hogy a demokrata párt a saját érdekeit tartja szem előtt az illegális migráció kérdésében. Ezért is értelmezik saját nézőpontjuknak megfelelően az illegális migráció problematikáját. A hosszú távú politikai érdekeik felülírják a valódi politikai menekültek jogait.
A demokrata pártot gyakran azzal vádolják, tegyük hozzá, jogosan, hogy meg kívánják változtatni az Egyesült Államok demográfiai összetételét, mivel a bevándorlás főként az ő baloldali szavazótáborukat erősíti. Erre jó példa az egykori döntően republikánus Kalifornia esete, ahol az illegális bevándorlásnak és az illegális bevándorlókkal szembeni engedékeny politikáknak köszönhetően az idő folyamán drámaian megváltozott az egykori konzervatív állam etnikai és politikai összetétele.
Utoljára 1988-ban sikerült a republikánusoknak nyerni az elnökválasztáson, azóta pedig a tagállam az ultraliberális demokraták fellegvára lett.
Kritikusok szerint a demokraták nyitott határok politikájának a végső célja az illegális migrációval a ma még republikánus bástyáknak számító tagállamok demokratává változtatása. Hivatalosan most több mint 10,5 millió illegális migráns van az Egyesült Államokban, de a számuk folyamatosan drasztikus emelkedést mutat a délen nyitott határok miatt. A folyó pénzügyi évben eddig 1 119 204 illegális migráns lépte át a határt. Eközben Biden elnökké választása óta folyamatosan napirenden van a kongresszusban az illegális migránsok amnesztiájának a kérdése. Ennek érdekében már számos tervezetet nyújtottak be demokrata törvényhozók.
Az illegális migránsok amnesztiájával gyakorlatilag a demokraták örökre átrajzolnák az ország politikai térképét a számukra kedvezőbb pártpreferenciák miatt.
Az illegális migránsok számának az alakulása Egyesült Államokban 1990 és 2017 között (millióban):
A déli határon tapasztalható migrációs válságnak leginkább kitett Texas állam az Egyesült Államok elektori kollégiumában 38 elektori szavazattal rendelkezik, amivel a második az elektorok számát tekintve Kalifornia után. Ha a demokratáknak sikerülne a tagállamot átbillenteniük republikánusból demokratává, akkor szinte már elképzelhetetlen lesz az, hogy valaha is a jövőben konzervatív, republikánus elnök legyen az Egyesült Államokban. Ez azonban nem lehetetlen, mivel az elnökválasztásokon évről évre egyre csak csökken a republikánus jelölt előnye a demokrata jelölttel szemben Texas államában.
Az egymásnak ellentmondó intézkedések és a szándékosan megnyitott határok következtében az Egyesült Államok déli határánál egyre csak súlyosbodik a migrációs válság, amit a demokrata politikai osztály figyelmen kívül próbál hagyni, és nem kíván foglalkozni vele a hosszú távú vélt érdekeik miatt.
Míg a Texasban a Rio Grande folyón keresztül özönlő migránsok számára a Joe Biden nevével fémjelzett adminisztráció jogi segélyt, ingyen busz- és repülőjegyet kínál, addig a valódi menekültek kérdését a washingtoni adminisztráció egyszerűen lesöpri az asztalról, mert azok valójában nem a demokratákra szavaznának.
Gyakorlatilag egy az üzenete a washingtoni kettős mércének:
Hogyha nekünk megfelelően szavazol, akkor jöhetsz illegálisan, de hogyha republikánus lesz a várható pártpreferenciád, akkor nem vagy szívesen látott az országban.
