A Donald Trump honlapján közzétett közleményben az áll:
A Biden-kormányzat az Egyesült Államok történelmének legerősebb, legbiztonságosabb és leginkább biztosított határát örökölte tőlem, és csupán hetek alatt ezt az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb határválságává változtatta. Ez egy valóságos katasztrófaövezet.
Az MTI beszámolójából kiderül, hogy az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) jelentése szerint
csak májusban több mint 180 ezer illegális migránst vettek őrizetbe az Egyesült Államok és Mexikó határán.
Ez újabb történelmi rekord. A 180 034 letartóztatás egyszázalékos növekedést jelent áprilishoz képest, amikor is 178 622 embert vettek őrizetbe, ami három százalékkal volt nagyobb a márciusi 173 348-hoz képest.
Texas állam republikánus kormányzója, Greg Abbott már április közepén felszólította Joe Biden demokrata párti elnököt, hogy
állítsa vissza elődje szigorú bevándorlásellenes intézkedéseit, ugyanis ez lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy megfékezzék az illegális migránsok beáramlását az Egyesült Államok déli határánál.
„Ez a probléma a Biden-kormányzat által elfogadott irányvonalak miatt csak tovább fog súlyosbodni" – fogalmazott akkor a republikánus politikus. Hozzátette:
Texas állam folytatja a falépítést a texasi-mexikói határon.
Múlt csütörtökön Greg Abbott hivatalosan is bejelentette, hogy folytatni fogják a fal megépítését. Az ezzel kapcsolatos konkrét terveket a napokban mutatják majd be.
Szakértők szerint Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte Donald Trump „Maradj Mexikóban" nevű programját, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérő migránsokat, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják bevándorlási kérelmüket.
Ezen menedékkérelmek elsöprő többsége végül elutasításra került, hiszen azon államokban (Honduras, Guatemala) ahonnan a migránsok jönnek nincs háború, sem más jellegű fegyveres konfliktus, következésképpen a közép-amerikai országok állampolgárai nem jogosultak védelemre a nemzetközi jog hatályos szabályai értelmében.
Biden ezenkívül leállította a – szintén Trump által prioritásként kezelt – mexikói határfal építését is.
Erről az Origo itt számolt be.
A demokrata párti elnök ráadásképpen újraindította az Obama-Biden-kormányzat 2012-es bevándorlási programját, melynek értelmében nem toloncolják ki azokat a fiatalokat, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.
A Biden-kormányzat úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat sem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba történt belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott migránsközpontokban helyezik el. Ezek a létesítmények azonban gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és a washingtoni kormányzat nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a migránsok érkeznek a déli határra.
Biden március végén megbízta alelnökét, Kamala Harrist az általa okozott migrációs válság megoldásával.
Harris sokáig azonban semmit sem csinált, példának okáért mind a mai napig nem volt hajlandó ellátogatni amerikai-mexikói határon kialakult válságövezetbe.
Trump kedden a következőképpen kommentálta a történteket a texasi vizitje bejelentésekor:
Amit Biden és Harris tett és jelenleg is tesz a határainkon, az súlyos és szándékos kötelességszegés.
„Látogatásom remélhetőleg reflektorfénybe helyezi ezeket a nemzetünk elleni bűncselekményeket, és megmutathatjuk az ICE (amerikai bevándorlási hivatal) és a határőrség bámulatos munkatársainak, hogy továbbra is élvezik megingathatatlan támogatásunkat" – tette hozzá a volt elnök.
Szakértők szerint Trump határlátogatása azt példázza, hogy a volt elnök fokozza nyilvános szerepléseinek számát, amely arra is utalhat, hogy versenybe száll a 2024-es elnökválasztáson. A volt elnök a hónap elején egy észak-karolinai republikánus rendezvényen beszélt, és előreláthatólag június 26-án Ohióban, valamint július 3-án Floridában tart gyűlést.
Trump jelenleg a 2022 novemberében esedékes félidős választásokra készíti fel a pártját, az a fő célkitűzése, hogy a republikánusok visszaszerezzék a Kongresszus mindkét házát.
Más források azonban tudni vélik, hogy indulni szándékozik a 2024-es elnökválasztáson.
A félidős választáson biztosan nem fogja megmérettetni magát Trump, de annak az eredménye nyilván befolyásolja majd a volt elnök végleges döntését 2024-et illetően.