Etiópia egyoldalúan továbblépett az új nílusi duzzasztógát feltöltésében

A Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát

Etiópia arról értesítette hétfő este Egyiptomot, hogy második szakaszba lépett a Kék-Níluson épülő duzzasztógát víztározójának feltöltése. Kairó határozottan elutasította az egyoldalú lépést, és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult.

Az egyiptomi vízgazdálkodási minisztérium hivatalos értesítést kapott Etiópiától arról, hogy megkezdődött a víztározó feltöltésének második szakasza. Abdel-Áti Szajed Mohamed Halil tárcavezető etiópiai kollégájának küldött válaszlevelében elutasította a lépést. Szerinte

a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógátat víztározójának feltöltése veszélybe sodorja a nemzetközi békét és biztonságot, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot.

A lépés arról tanúskodik, hogy Addisz-Abeba tisztességtelenül és állhatatosan megtett egyoldalú lépésekkel kész tények elé állítja Egyiptomot és Szudánt, és üzembe helyezi a nílusi vízi erőművet az érdekeiket szolgáló átfogó megállapodás nélkül, amely mérsékelné a folyó alsóbb szakaszán keletkező károkat - közölte a tárcavezető.

Tavaly az első szakaszban 4,9 milliárd köbméter víz került a víztározóba, az idén ennek a két-háromszorosát engedik bele.

A 4,6 milliárd dolláros költséggel épülő gátat - amely Afrika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása - a Kék-Nílus etiópiai szakaszán, Szudán határánál építik 2010 óta amerikai pénzügyi támogatással, de a vízhozamok csökkenése és az általában véve is szűkös vízforrások miatt vita robbant ki Kairó, Addisz-Abeba és Kartúm között.

A nézeteltéréseket évek óta nem sikerült megnyugtatóan rendezni.

Szudán az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Afrikai Unió közvetítését javasolta, amit Etiópia elutasított.

A Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát Forrás: AFP/Ebrahim Hamid

Nélkülözhetetlen a víz

Egyiptom és Szudán olyan egyezményt szeretne, amely szabályozná az Etiópia által továbbengedett vízmennyiséget, különösen szárazság idején. Etiópia a nílusi erőmű révén Afrika legjelentősebb energiaexportőrévé szeretne válni, míg Egyiptom számára a mezőgazdaságban, az iparban és a hazai édesvíz-szükséglet kielégítésében játszik nélkülözhetetlen szerepet a Nílus, amely a százmilliós ország ivóvízkészletének kilencven százalékát biztosítja.

Egyiptom és Szudán 1959-ben - még az asszuáni gát megépítése előtt - megállapodott a vízforrások megosztásáról, Etiópia azonban nem részese ennek a megállapodásnak.