Nyolcszáznál is több migráns kelt át szombaton a La Manche csatornán, ami napi rekord

Bitlis, 2021. július 5. Afgán férfiak a kelet-törökországi Van városának közelében fekvő Bitlisben 2021. június 2-án, miután átszöktek a török-iráni határon. Az illegális bevándorlókat török területen először Vanba küldik az embercsempészek, akik fejenként 600-1000 dollárt kérnek a migránsoktól a határhelyzettől függően. A török belügyminisztérium június 16-án közzétett adatai szerint 2021-ben addig 53 176 illegális bevándorlót fogtak el. Az ENSZ statisztikái szerint 2019-ben 5 678 800 menekült vagy illegális bevándorló tartózkodott Törökországban. MTI/EPA/Sedat Suna

Legalább 828 migráns kelt át múlt szombaton a La Manche csatornán Franciaországból Nagy-Britanniába, ami napi rekordnak számít - közölte hétfő este a brit belügyminisztérium.

Az előző, ugyancsak ebben a hónapban mért napi átkelési rekord 592 fő volt, vagyis a mostani csúcs messze meghaladja az előzőt.

A belügyminisztérium nem közölt ugyan éves adatokat, de a PA brit hírügynökség összegzése szerint

az idén már több mint 12 400-an keltek át kis csónakokon a világ egyik legforgalmasabb csatornáján, jóval többen, mint tavaly egész évben, amikor is több mint nyolcszáz ilyen eset történt.

A brit belügyminisztérium közölte, hogy a francia hatóságokkal együttműködve az idén több mint tízezer átkelést akadályoztak meg, és mintegy háromszáz őrizetbe vétel történt tavaly július óta. Az ominózus szombati napon 193 embert tartóztattak fel, még mielőtt útnak indult. A francia hatóságok közlése szerint azon a napon 102 migránst mentettek ki a tengerből.

Afgán férfiak a kelet-törökországi Van városának közelében fekvő Bitlisben 2021. június 2-án, miután átszöktek a török-iráni határon Forrás: MTI/EPA/Sedat Suna

A csatornaátkelések gyakran súrlódásokat okoznak London és Párizs kapcsolataiban. Nagy-Britannia július végén vállalta, hogy 62,7 millió eurót (mintegy 220 milliárd forint) utal át Franciaországnak az idei és a jövő évben a francia rendőri erők megerősítéséhez a part menti térségben. A brit parlament még a nyári szünet előtt vitára tűzte a menedékjogi rendszer reformjáról szóló törvényt, amelyet Priti Patel belügyminiszter terjesztette elő.

A szigorításokat a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerében vállalta London. Az emberi jogi szervezetek által bírált tervezet például négytől hat évre emelné az illegális bevándorlókra kiszabható legsúlyosabb börtönbüntetést, az embercsempészet pedig akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújtható a mostani tizennégy év szabadságvesztés helyett.