Joe Biden drámai kudarca, Afganisztánból kivonult Amerika, jön a teljes káosz

Kabul, 2021. augusztus 31.
Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból sz
Kabul, 2021. augusztus 31. Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót. MTI/AP/Kathy Gannon
Vágólapra másolva!
Két évtized elteltével az amerikaiak kivonultak Afganisztánból, felszámolták a kabuli nagykövetségüket is. Percekkel azt követően, hogy az amerikai katonák elhagyták a kabuli repülőteret, megjelentek ott a tálibok elitegységei, a szóvivőjük pedig a helyszínen bejelentette a Joe Biden vezette Egyesült Államok vereségét, egyúttal pedig a saját győzelmüket. Az iszlamisták jelentős mértékű fegyver és egyéb hadászati eszköz birtokába jutottak, de ezek egy részét nem fogják tudni majd használni, mivel az amerikaiak szétszerelték azokat. Az utóbbi hetekben konszenzus alakult ki abban a tekintetében, hogy az afganisztáni kudrac első számú amerikai felelőse Joe Biden, aki nem volt képes megfelelően levezényelni a kivonulást. Emiatt Biden beiktatása óta most először többségbe kerültek azok, akik elégedetlenek az elnök teljesítményével (ehhez a választás után alig fél év is elég volt). Az afgán káosz miatt újabb migrációs hullám fenyegeti Európát, különböző becslések alapján akár 5 millióan is útra kelhetnek.
Vágólapra másolva!

2021. augusztus 31-én véget ért a George Bush akkori republikánus elnök által 2001. október 7-én megindított amerikai hadművelet-sorozat, a Tartós Szabadság nevet viselő afganisztáni háború.

Ahogy az köztudott, az Egyesült Államok és NATO szövetségesei a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat követően avatkoztak be Afganisztánban, amelyet akkor az iszlamista tálibok irányítottak, akik menedéket nyújtottak az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének, a szaúdi születésű Oszama bin Ladennek, akit végül 2011-ben – pakisztáni területen – sikerült likvidálni.

Az afgán és az iszlám világ sajtójában megjelentek olyan elemzések, amelyek a szovjetek 1989-ben történt kivonulásával állítják párhuzamba az amerikaiak kivonulását.

A mérleg abban a tekintetben a szovjetek javára billen, hogy miután azok elhagyták a közép-ázsiai országot,

a Moszkva-barát Muhammad Nadzsibullah pártfőtitkár vezette Afgán Népköztársaság még 3 évig fennállt, csak 1992-ben omlott össze, mivel a régi szovjet helyébe lépő új orosz vezetés beszüntette a kabuli szövetségese anyagi támogatását.

Összehasonlításképpen: az utolsó amerikai katona csak augusztus 30-án hagyta el Kabult, de a tálibok már augusztus 15-én, harc nélkül elfoglalták Afganisztán fővárosát, Asraf Gáni afgán elnök és több minisztere pedig még aznap elhagyták az országot.

A külföldre sugárzó, TRT World török állami csatorna azt, hogy hétfőn Chris Donahue dandártábornok személyében az utolsó amerikai katona is elhagyta Kabult, ahhoz hasonítja, amikor 1989. február 15-én Boris Gromov altábornagy – utolsó szovjet katonaként – távozott Afganisztánból.

A párhuzam lényege:

a muszlim országok örülnek az amerikaiak távozásának, ahogy ezelőtt 32 évvel örültek a szovjetek kivonulásának is.

Miután az amerikaiak elmentek, a tálibok Badri 313 nevű elitegysége elfoglalta a kabuli repülőteret. A helyszínen a tálibok egyik szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid

bejelentette az Egyesült Államok vereségét, egyúttal pedig a saját győzelmüket.

Az iszlamisták az amerikaiak távozását díszlövések leadásával és tűzijátékokkal ünnepelték.

Az amerikai evakuáció részletei

Az MTI beszámolója szerint Frank McKenzie amerikai tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője a kivonulással kapcsolatosan a következő részleteket osztotta meg:

A tábornok kiemelte: a katonák evakuálása befejeződött, de továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak az amerikai állampolgároknak, akik távozni akarnak, illetve afgánoknak, akik erre jogosultak.

McKenzie azt mondta:

A NATO honlapja szerint 2021. februári adatok alapján közel 10 ezer szövetséges katona esett el Afganisztánban, köztük 8 magyar.

A NATO-szövetségesek veszteségei Forrás: nato.int

Az afgán áldozatok tekintetében eltérő becslések vannak, a civil lakosságot is beleszámítva a halottaik száma 240 ezer körül lehet.

Az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, és az azóta eltelt 18 nap alatt

79 ezer civilt mentettek ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül.

Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok állampolgára.

„Az amerikai és a NATO-koalíciós repülőgépek együtt több mint 123 ezer polgári személyt evakuáltak, és mindezt a repülőteret biztosító és működtető amerikai katonai szolgálatok tették lehetővé"
– hangsúlyozta Mckenzie.

A TÁBORNOK BESZÁMOLT ARRÓL, HOGY A KABULBÓL INDULÓ UTOLSÓ ÖT EVAKUÁCIÓS JÁRATOT A MÉG AFGANISZTÁNBAN TARTÓZKODÓ AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁROK KÖZÜL EGY SEM ÉRTE EL, MERT NEM JUTOTT EL A REPÜLŐTÉRRE, SŐT, AZ UTOLSÓ JÁRATOK INDULÁSAKOR MÁR EGYÁLTALÁN NEM VOLT KIT ELVINNI ONNAN.

Hány evakuálásra jogosult ember maradhatott Afganisztánban?

Az nem világos, hogy még hány Amerika általi evakuálásra jogosult maradt Afganisztánban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta:

100-200 OLYAN AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ CIVIL MARADHATOTT AFGANISZTÁNBAN, AKI NEM TUDTA ELHAGYNI AZ ORSZÁGOT, NEM TUDOTT ELJUTNI A KABULI REPÜLŐTÉRRE AZ UTOLSÓ EVAKUÁCIÓS NAPON, HÉTFŐN SEM.

Blinken hozzátette:

Blinken még arról beszélt, hogy

Katarban található az Egyesült Államok legjelentősebb külföldi katonai bázisa, a gazdag arab országnak a jövőben fontos szerepe lehet a térség problémáinak kezelésében.

A hivatalos tájékoztatókból nem derült, hogy hogy hány olyan afgán állampolgár maradhatott az országban, akik korábban segítették az amerikaiakat, esetlegesen más NATO-szövetségeseket, de ennek ellenére őket mégsem tudták kimenekíteni. Becslések szerint a számuk néhány ezerre tehető.

Vagyis semmilyen garanciát nem tudott vállalni Biden kormánya arra, hogy legalább saját állampolgáraikat kimentik.

Mi történt az amerikaiak által hátrahagyott fegyverekkel, egyéb katonai felszerelésekkel?

Kenneth McKenzie tábornok arról is beszélt a sajtótájékoztatóján, hogy

AZ AFGANISZTÁNBÓL KIVONULÓ AMERIKAI HADERŐ KÖZVETLENÜL KIVONULÁSA ELŐTT HASZNÁLHATATLANNÁ TETTE SZÁMOS OTT HAGYOTT KATONAI ESZKÖZÉT: 73 REPÜLŐGÉPET, 70 PÁNCÉLOZOTT JÁRMŰVET, 27 TEREPJÁRÓ GÉPKOCSIT, VALAMINT A KABULI REPÜLŐTERET AZ UTOLSÓ PILLANATIG VÉDŐ C-RAM RAKÉTAELHÁRÍTÓ RENDSZERT.

Ezeknek az eszközöknek a szétszedése, leszerelése bonyolult és hosszú ideig tart, sokkal egyszerűbb volt tönkre tenni őket – mondta.

A Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője tehát ebben a tekintetben nyugtatni kívánta a kedélyeket. Mindez annak tudható be, hogy az utóbbi két-három napban ismét olyan felvételek kezdtek el terjedni a közösségi médiában, amelyek alapján

a tálibok jelentős mennyiségű – az amerikaiak által hátrahagyott – fegyvert és egyéb harcászati eszközöket zsákmányoltak.

Erről alább látható egy ábra.

A közösségi médiában terjedő, vitatott hitelességű felvételek alapján a tálibok máris beüzemeltek egy UH-60 Black Hawk típusú amerikai harci helikoptert, amely aztán repült Kandahár városa fölött.

Az viszont nem egyértelmű, hogy az amerikai helikoptert mikor zsákmányolták a tálibok, az is elképelhető, hogy már hónapokkal vagy évekkel korábban. Az elmúlt bő fél évtizedben többször jelentek meg olyan hírek, hogy a tálibok amerikai fegyvereket, harcászati eszközöket zsákmányoltak.

Azóta, hogy Joe Biden áprilisban bejelentette az amerikai katonák kivonását, jelentős mértékben megugrott az ilyen jellegű sajtóbeszámolók mennyisége, általában a tálibok zsákmányszerzését az afgán hatóságok is megerősítették.

Mivel az afgán „nemzeti" hadsereg tagjai a legtöbb helyen harc nélkül megadták magukat, vagy éppen átálltak a tálibok oldalára, így az amerikaiak által nekik szállított fegyverek is az iszlamisták kezébe kerültek.

Olyan felvételek is napvilágot láttak, hogy percekkel az amerikai katonák távozása után a tálibok amerikai hadifelszerelésben foglalták el a kabuli repülőteret, de ott csak olyan fegyvereket, illetve helikoptereket találtak, amelyeket előzőleg használhatatlanná voltak téve.

Az amerikai sajtóorgánumok szerint a tálibok nem rendelkezhetnek olyan szakértelemmel, hogy ismét használhatóvá tehessék ezen hadifelszereléseket.

Ugyanakkor a korábban működőképesen zsákmányoltakat tudják használni.

Jelentősen csökkent Joe Biden népszerűsége az afganisztáni kudarc miatt

Az afganisztáni fiaskóval összefüggésben az utóbbi napokban eléggé lecsökkent Biden népszerűsége, a felmérések alapján

a beiktatása óta most először többségbe kerültek azok, akik elégedetlenek az elnök teljesítményével.

A különböző közvélemény-kutatások szerint

47,5 százalék és 55 százalék között van azok aránya, akik elégedetlenek Bidennel.

Az afgán káosz miatt újabb migrációs hullám fenyegeti Európát, becslések alapján akár 5 millióan is útra kelhetnek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!