A mostani megmozdulások mindenekelőtt az államfő azon terve ellen irányulnak, hogy az ország törvényes fizetőeszközévé akarja tenni az amerikai dollár mellett a bitcoin kriptovalutát.
A tiltakozások másik apropója, hogy Bukele még májusban
menesztette az alkotmánybíróság tagjait és az akkori főügyészt is, helyükre pedig hozzá közel álló embereket ültetett,
ami nemcsak az Egyesült Államok, de a nemzetközi jogvédő csoportok bírálatát is kiváltotta. A megmozdulások résztvevői egy bírósági ítélet ellen is tiltakoznak, amely
lehetővé teszi, hogy az államfő két egymást követő hivatali időt töltsön tisztségében.
Mindez megnyitja Bukele előtt a lehetőséget, hogy 2024-ben indulhasson az újraválasztásáért.
Fontos kijelenteni, hogy elég volt! A kormány fennhéjázó, autokrata módon cselekszik"
- jelentette ki Dora Rivera, a tiltakozók egyike.
A szervezők és hírügynökségek szerint mintegy 4500-an vonultak az utcákra a 6,5 millió lakosú országban, voltak köztük szakszervezetisek, egyetemi diákok, egészségügyi dolgozók, földművesek, ügyvédek, LMBTQ-csoportok és őslakos közösségek, valamint a politikai ellenzék tagjai is.
Az elnök lemondását követelő aktivisták "Bukele egy diktátor" feliratú transzparensekkel vonultak fel, és tönkretettek egy bankautomatát is, amely bitcoint vált amerikai dollárra.
Ugyanakkor a La Prensa Gráfica című helyi lap megbízásából augusztus végén elvégzett országos felmérésben a nagyjából 1500 megkérdezett 85,7 százaléka támogatta az elnököt.