A politika célkeresztjében a stresszálló Belorusz Atomerőmű

Belorusz Atomerőmű

A szakmai kompetencia teljes hiányáról tanúskodik az Európai Parlament 2021. február 11-én elfogadott, a Belorusz Atomerőmű üzembe helyezésének felfüggesztését követelő állásfoglalása. Az atomenergetikát ellenző európai politikai pártok képviselői a Belorusz Atomerőművet az építés kezdetétől masszívan támadó Litvánia retorikáját magukévá téve az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) ellenőreinek látogatásához időzítették a határozatukat. Ezzel olyan látszatot próbáltak kelteni, mintha a Belorusz Atomerőmű nem felelne meg a nemzetközi előírásoknak, miközben a tények ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják! Az Európai Parlament állásfoglalása egyben az atomenergetikát hátrányosan megkülönböztető, elhibázott európai energiapolitika újabb sajnálatos bizonyítéka!

Belorusz Atomerőmű Forrás: Origo

Fehéroroszország számára Csernobil miatt az atomerőmű biztonsága és társadalmi elfogadottsága kulcsfontosságú, ezért a Belorusz Atomerőmű építésének kezdetétől Minszk szorosan együttműködött a nemzetközi szakmai szervezetekkel. Az Európai Parlament részéről megtévesztő valótlanság az az állítás, hogy a Belorusz Atomerőmű nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a belorusz kormányzat meghívására 2017-ben átfogó ellenőrzést végzett az új blokkoknál. Az úgynevezett SEED-vizsgálat keretében azt értékelték, hogy az új erőmű mennyire képes ellenállni a külső veszélyeknek, hatásoknak. A vizsgálat megállapította, hogy Fehéroroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy a megépülő két új blokk képes legyen ellenállni a lehető legsúlyosabb külső behatásoknak is. A misszió szakértői külön kiemelték a külső veszélyeket elemző program magas színvonalát, valamint azt is, hogy a védelmi rendszerekbe a fukusimai atomerőmű-baleset tapasztalatai alapján meghatározott 17 megoldást is beépítették. A NAÜ ajánlásait Fehéroroszország minden részletre kiterjedően végrehajtotta.

A fehérorosz atomerőműben VVER-1200 típusú atomerőművi blokkok találhatóak, amely típust a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság – a Paks II. projekt részletes vizsgálata során – szintén megállapította, hogy a VVER-1200 típusú blokkok teljesíteni tudják a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is.

Ami pedig az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) misszióját illeti, szó sincs arról, hogy a szakértők valaha is a blokk üzembe helyezésének felfüggesztését szorgalmazták volna, mint ahogy ezt az Európai Parlament sugallni próbálja az ENSREG-misszió látogatása kapcsán!

Az európai atomerőművek stressztesztként is emlegetett ellenőrzését az ENSREG a 2011-es erős földrengés és az azt követő szökőár okozta súlyos fukusimai atomerőművi baleset után kezdeményezte. Hangsúlyozottan működő atomerőműveket vizsgáltak, köztük a paksit is, és fogalmaztak meg ezek nyomán ajánlásokat. Fehéroroszország számára nem lett volna kötelező a vizsgálat, lévén épülő atomerőműről volt szó, ám önként elvégezte a stressztesztet 2016 és 2018 között az épülő asztraveci atomerőműben.

Maga a stresszteszt három szakaszból állt. Elsőként az épülő atomerőmű szakemberei értékelték a stressztesztben foglalt követelmények teljesülését, majd a belorusz kormány felkérésére a nemzeti nukleáris hatóság vizsgálta a biztonságot. Ezt követően értékelték ki az ENSREG szakértői az elvégzett stressztesztet, amelynek keretében megerősítették, hogy a nemzeti jelentést az európai uniós stressztesztkövetelményeknek megfelelően dolgozták ki.

Az európai módszertan alapján azt vizsgálták, hogy mennyire képes az atomerőmű ellenállni a természeti katasztrófáknak – áradásoknak, földrengésnek, illetve a rendkívüli időjárási körülményeknek, – de azt is ellenőrizték, hogy mennyire képes az összeadódó kedvezőtlen természeti hatásoknak ellenállni az atomerőmű, ami Fukusima egyik legnagyobb tanulsága volt.

A második körben azt nézték, hogy mennyire biztonságos az atomerőmű az elektromos betáplálás teljes kiesése, illetve – nyomottvizes blokktípusról lévén szó - a hűtőközegvesztés esetén. Harmadik körben pedig a hipotetikus, súlyos tervezési alapon túli balesetek kezelésére terjedt ki a vizsgálat. A felsorolt elemzések alapján a biztonsági tartalék, illetve a biztonság növelését célzó javaslatokat fogalmaztak meg. Az ENSREG-ellenőrzés nyomán tett ajánlások figyelembevételével 2019-ben ún. nemzeti tervbe foglalták a biztonságnövelést, amely 23 konkrét intézkedést tartalmaz.

Az ENSREG szakértői a felülvizsgálat során kiemelték, hogy a fehérorosz fél minden felmerülő kérdésre részletes választ adott. Az új erőmű megfelel az Európai Unió és az ENSREG előírásainak, műszaki biztonsága magas szintű, és földrengésbiztonsága is kiemelkedő. A felülvizsgálati csoport pozitívumként említette - a Pakson megépülő blokktípus esetében is alkalmazandó - passzív biztonságvédelmi rendszereket, a zónaolvadék-csapdát, a kettős falú hermetikus védőépületet, valamint az oktatási központ teljes értékű szimulátorát, amely alkalmas a feltételezett súlyos balesetek szimulálására is.

Különösen előremutatónak és követendő példának nevezték a fehérorosz fél hozzáállását, elismerve, hogy jelentős munkát végez annak érdekében, hogy a különféle nemzetközi szervezetekkel, hatóságokkal vagy éppen kutatóintézetekkel szoros kapcsolatot építsen ki az új blokkok biztonságos üzemeltetése érdekében. Az ENSREG ugyanakkor ajánlásokat is tett a biztonság további növelése érdekében. A stresszteszt ugyanis nem a biztonsági hiányosságok feltárását célozza, hiszen ezek nem fordulhatnak elő, hanem biztonságnövelő ajánlásokat fogalmaz meg, miután a technológia fejlődésével és a normatív előírások változása miatt folyamatos az atomenergetikában a biztonság növelése – a biztonságból soha nem lehet túl sok.

A Belorusz Atomerőműben alkalmazott műszaki és mérnöki megoldások, illetve az alkalmazott biztonsági koncepció célja a balesetek kizárása. Egy súlyos baleset esélye rendkívül csekély, hipotetikus, ám ennek ellenére Fukusima után ezekre is felkészültek. A Belorusz Atomerőmű rendelkezik olyan utasításrendszerrel, amely megakadályozza, hogy egy baleseti helyzet kialakulhasson. Maradva a fukusimai analógiánál, minden helyzetben biztosított az atomerőmű energiaellátása, megoldott a passzív hőelvezetés, amennyiben hűtőközegvesztés lépne fel, illetve egy teljesen hipotetikus súlyos baleseti helyzetre a reaktor alatt található a zónaolvadék-csapda, amely megakadályozná a sugárzó anyag környezetbe kerülését.

Az ENSREG szakértőinek látogatása után az előzetes értesülések szerint közzétételre tervezett állásfoglalás megállapítja, hogy a stresszteszt nyomán kiemelten kezelt 7 biztonsági ajánlásból 6 már megfelelően teljesült, egyebek közt az erőmű biztonsági rendszereire vonatkozóan, illetve a súlyos baleseti helyzetek kezelésére vonatkozó utasítási rendszer tekintetében. A 7. a földrengésállósággal kapcsolatos ajánlás. A földrengésállóság tekintetében használatos 0,12 g értékű maximális vízszintes gyorsulásnak (PGA) való ellenállás meghaladja a területre érvényes 0,1059 g értéket, tehát ez is megfelelő.

Ezzel együtt, miután a biztonságból sohasem elég, a biztonságnövelő nemzeti terv előirányozza a szeizmikus aktivitást monitorozó rendszer fejlesztését és modernizálását. Mindazonáltal Fehéroroszország a szeizmikus aktivitást tekintve a kifejezetten nyugodt területek közé tartozik, ám a biztonságnövelés jegyében aktualizálják az atomerőmű 300 kilométeres körzetében észlelt szeizmikus jelenségekről vezetett nyilvántartást.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament állásfoglalása, amely kétségbe vonja, hogy a Belorusz Atomerőmű megfelel a nemzetközi előírásoknak, teljességgel alaptalan, politikai célt követő lépés.

Fehéroroszországban a villamosenergia-termelés jelenleg szinte 100 százalékban fosszilis forrásból, gázerőművekből származik. A Belorusz Atomerőmű villamosenergia-termelése évente mintegy 18 milliárd kWh lesz a két blokk üzembe helyezését követően. Az atomerőmű ekkor az ország áramszükségletének mintegy 40 százalékát fogja biztosítani, és évi 4,5 milliárd köbméter földgázt vált ki. Emellett jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez, a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesüléséhez, ugyanis éves szinten mintegy 7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást segít elkerülni.

A klímacélok elérésének érdekében az atomenergia ellenében a megújuló energiaforrásokat preferáló Európai Parlamentnek a Belorusz Atomerőműre vonatkozó állásfoglalása a kettős mérce alkalmazásának újabb bizonyítéka, miközben az európai villamosenergia-rendszer tömeges áramkimaradásokkal fenyegető 2021. január 8-i zavara (erről itt és itt lehet részletesen olvasni) rávilágított: elhibázott a megújuló energiaforrások erőltetett ütemű rendszerbe állítására és az atomerőművek leállítására irányuló európai politika, ami az ellátásbiztonságot és a klímacélok teljesülését egyaránt veszélyezteti.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője.