Már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy kevés az oltóközpont, másfelől nyitvatartási rendjük is csak a hétköznapokra korlátozódott. A lemaradás olyan mértékű, hogy a kormányzat elrendelte, hogy hétvégén is oltani kell, így aztán a mostani lesz az első olyan hétvége Franciaországban, amikor oltanak. Ugyanakkor, ahogy arról az Ouest-France beszámolt, nem könnyű megszervezni egy ilyen rendkívüli oltási műveletet, ugyanis az oltóközpontok rövid időt kaptak a hétvégi oltás megszervezésére. „A Bretagne-i regionális Egészségügyi Ügynökség (ARS) vette fel velünk a kapcsolatot, és kérték, hogy nyissuk meg az oltóközpontokat a hétvégére is” - mondta el Dr. Virginie Blons, a több mint 1 milliós Ille-et-Vilaine megye „SOS médecins” nevű orvosi szövetségének elnöke. „A 48 órás határidő túlságosan rövid ahhoz, hogy megszervezzük az oltást és megfelelő személyzetet találjunk” - tette hozzá a professzor.
A Bretagne régióban kialakított 50 oltási központból csak 19-ben tudták megszervezni az oltást, ez azt jelenti, hogy az oltóközpontok háromnegyedében nem áll rendelkezésre elegendő személyzet, és az infrastruktúrát sem sikerült aktiválni 48 óra alatt.
Általános gondként jelentkezik az értesítések megszervezése is, amelyre Vincent Bounes, Haute-Garonne megye vezető mentőfőorvosa mutatott rá az Actu.fr toulouse-i regionális oldalán.
Több ezer hibáról tudunk az oltások megkezdése óta”
- nyilatkozta a főorvos. (Franciaországban alapvetően e-mailen, és csak a legidősebb korosztály esetében, telefonon történik az értesítés.) A hibaszázalék heti 30%-os, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy kettőnél több oltási időpontot adott a rendszer ugyanannak a személynek. A professzor szerint még ennél is nagyobb problémát jelent, ha valaki egynél több időpontot foglalt le, példaként azt a nőt hozta fel, aki három különböző helyen, 11 oltási időpontra jelentkezett. Olyan is volt, hogy egy idős ember részére mindkét gyereke foglalt időpontot, többet is, így aztán négy időpontot sikerült lekötni egyetlen személy részére. A hibákat az is növelte, hogy csak a múlt hétre sikerült egységesíteni az oltásra behívandó személyek kritériumrendszerét (miközben az oltás már december végén megindult).
Még a francia közvélemény részére is érthetetlen az a tény, hogy a francia egészségügyi személyzet átoltottsága rendkívül alacsony, és ennek furcsa módon az az oka, hogy az ápolók többsége nem bízik az oltásokban.
600 ezer, az egészségügyi dolgozók részére elkülönített vakcina 75%-át még nem használták föl (ez majdnem félmillió felhasználatlan vakcinát jelent!)
- jelentette be Olivier Véran egészségügyi miniszter március 2-án, majd nyílt levélben szólította fel az egészségügyben dolgozókat, hogy oltassák be magukat. Sokat nem vártak a válasszal az egészségügyi dolgozók sem, közismerten baloldali
szakszervezetük - nyilvánvalóan politikai bíztatásra - szemtelenül válaszolt. Válaszuk lényege, hogy nem bíznak a Pfizer-vakcinában.
A Le Figaro értesülései szerint a felhasználatlan vakcinákat mostantól bedobják a „nagy kalapba”, és abból a lakosságot fogják oltani. Francia kormányzati körökből származó információk szerint a helyzet tarthatatlansága miatt azt is fontolóra vehetik, hogy
rendeleti úton kötelezik az egészségügyben dolgozókat az oltásra.
A Le Figaro szerint
további súlyos problémát jelentett az is, hogy - egy hibás döntés miatt - a háziorvosok február 25-ig nem adhattak be oltást,
ehelyett mindenkit oltási központokba irányítottak.
A Le Figaro érzékelteti, hogy a Pfizer vakcinájának kiszállítását (amelyet -70 fokon kell tárolni) nem tudták megoldani, így az AstraZeneca megérkezésével (amelynek tárolása jóval egyszerűbb, mint a Pfizeré vagy a Modernáé) lehetőség nyílik arra, hogy a háziorvosok is oltsanak. A Boulevard Voltaire internetes újság szerint inkább arról van szó, hogy a francia egészségügyi rendszerben a háziorvosokat/körzeti orvosokat lenézik, gyakorlatilag „szuperápolóknak” vagy „alacsonyabb értékű orvosoknak” tartják, ezért kihagyták őket az oltási kampányból. Erre utalhat az is, hogy
az egészségügyi minisztérium hivatalos protokollja a koronavírusos betegeknek nem azt tanácsolja, hogy hívják fel háziorvosukat, hanem azt, hogy „a tünetek észlelésekor maradjanak otthon és vegyenek be lázcsillapítót”.
Így igazából az emberekhez legközelebb álló, az embereket legjobban ismerő háziorvosok váltak a járvány igazi veszteseivé a Boulevard Voltaire szerint, hiszen folyamatosan megalázó helyzetbe kerültek.
Még januárban több orvos jelezte az egészségügyi hatóságok felé, hogy az egészségügyi minisztérium által kiadott oltásbeadási protokoll hibás. A legnagyobb probléma az volt, hogy az egészségügyi minisztérium által használatra rendelt fecskendőhöz tartozó tű annyira rövid volt, hogy szinte lehetetlen volt a Pfizer-vakcina beadásához.
Rémy Collomp, a nizzai kórház (CHU de Nice) gyógyszertárának igazgatója úgy nyilatkozott a Franceinfo közszolgálati rádiónak, hogy „túlságosan rövidek a tűk, az oltás intramuszkuláris beadásához hosszabb tűre lenne szükség”. Rémy Collomp azt is hozzátette, hogy az oltás beadására alkalmatlan tűket az egészségügyi minisztérium alá tartozó „Santé publique France” közegészségügyi ügynökség hozta forgalomba és látta el azokkal a kórházak túlnyomó többségét. De a protokoll további hibákat is tartalmazott, amelyek az oltás beadásának technikai részleteire vonatkoztak, például arra, hogy a Pfizer-vakcina beadása során nem kell buborékmentesíteni a fecskendőt.