A terrorista akció részleteiről a hírügynökségi jelentések egyelőre csak helyi szemtanúk alapján számolhattak be. Eszerint a Kaduna város peremén, a katonai akadémia épülete mellett felépült erdészeti gépészképző iskola kollégiuma irányából éjszaka lövéseket hallottak, sokan azt hitték, hogy a katonai akadémia rendszeres gyakorlatainak egyikéről van szó.
Amikor e szemtanúk a helyszínre érkeztek, az iskola tanárai és növendékei elmondták, hogy fegyveresek megtámadták az épületet, és elhurcolták a diákok egy csoportját,
állítólag az elhurcoltak mind lányok voltak.
A katonák az ott maradt diákokat biztos helyre, az akadémia épületébe vitték, amelyet katonák védenek.
December óta ez volt a negyedik csoportos emberrablás az afrikai országban, legtöbbjüket a dzsihadista Boko Haram szervezet hajtja végre. Ezeknek az akcióknak a sorozata azonban jóval korábban vette kezdetét. 2014-ben az északkeleti Chibokból 270 iskolás lányt hurcoltak el. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki világszerte.
Tavaly decemberben 300 fiút raboltak el fegyveresek egy iskolából, februárban pedig 300 lányt.
Utóbbiakat hamar elengedték, ám
a fiúkról azóta sem tudni.
Ugyanazon a napon ismeretlen fegyveresek legkevesebb tíz embert meggyilkoltak egy nigériai bányásztelepen, mintegy száz másikat pedig elhurcoltak Zamfara államban.
Nigériában az iszlamisták egyebek között azért folyamodnak tömeges emberrablásokhoz, hogy például a foglyul ejtett lányokat és nőket házasságra kényszerítsék dzsihadistákkal, vagy arra, hogy öngyilkos merényleteket kövessenek el, másokat pedig dolgoztatnak. Más esetekben bűnszervezetek rabolnak el gyerekeket azért, hogy váltságdíjat követeljenek értük.
A zamfarai hatóságok és az állam területén aktív fegyveres csoportok között már egy éve sikertelenül folynak a fegyverletételt célzó tárgyalások. Muhammadu Buhari nigériai államfő ugyan szigorú biztonsági intézkedéseket rendelt el az iskolák védelmére, március 2-án repüléstilalmi zónát rendelt el Zamfara államban, betiltotta a bányászati tevékenységet, és parancsba adta a katonák és hírszerzők nagyszabású telepítését a térségbe a rend helyreállítása érdekében.
A mostanihoz hasonló emberrablásokat azonban így sem sikerül megelőzni.
Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ha váltságdíjat fizetnek a rablóknak, azzal tovább bátorítják őket.