A Németország-Magyarország Eb-mérkőzés előtt beindult a szivárványos propagandagépezet arra a hírre, hogy a magyar kormány olyan törvényt fogadott el, amely alapján - a gyermekek védelme érdekében -
az iskolában a továbbiakban nem lehet LMBTQ- és transz-lobbitevékenységet folytatni.
Az Áder János köztársasági elnök által már aláírt törvény megtiltja, hogy a gyermekek számára népszerűsítsék az LMBTQ- és transz életformát. A törvénynek különös jelentőséget ad, hogy az LMBTQ-lobbi Nyugat-Európában és Észak-Amerikában tudatosan a gyerekekre próbál hatni.
A szivárványosok azonban erőteljes nemzetközi és hazai tiltakozásba kezdtek a gyerekek szexualizációjának magyarországi tilalma ellen.
Ennek egyik legkirívóbb példája volt, hogy a müncheni baloldali városvezetés szivárványszínekbe akarta borítani az Allianz Arénát, amelyben a magyar válogatott június 23-án este mérkőzött meg a németekkel.
Miután az UEFA tiltása miatt ezt nem tehették meg, Manuel Neuer, a németek kapusa és csapatkapitánya elhatározta, hogy szivárványos karszalagot fog viselni a mérkőzésen. A meccsen Neueren pedig ott volt a szivárványos karszalag, ahogy azt mindenki jól láthatta.
A kérdés ennek kapcsán magától tevődik fel:
vajon megteheti-e ezt majd Katarban, 2022-ben, ahol egyes esetekben akár halállal is büntethetik a homoszexuális aktust?
Katarban a törvénykezés alapját az iszlám jogrend, a Saría alkotja. Ez azt jelenti, hogy a
homoszexualitást, illetve a homoszexuális aktust bűncselekménynek tartják, és a mai napig szodómiának nevezik.
A férfi homoszexualitás három évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbírsággal, korbácsolással, ütlegeléssel és kínzással is büntethető.
A külföldiek által elkövetett homoszexuális aktust pedig kitoloncolással büntetik.
A Saría jogrend a halálbüntetés lehetőségét sem zárja ki, bár nincs feljegyzés arról, hogy a gyakorlatban is alkalmazták volna a legsúlyosabb szankciót olyan esetben, amikor nem nyilvános helyen történt a homoszexuális aktus. Megjegyzendő, hogy a több arab országra is jellemző szabályozás a heteroszexuálisok esetében sem tolerálja a szabadosságot:
a házasságon kívüli szexért szintén kiszabható a halálbüntetés.
Bár lassacskán változik a jogszabályi környezet, nincsenek jelentősebb liberalizáció irányába mutató jelek. A jelenlegi büntetési tételeket egy 2004-es törvény rögzíti, s a szabadságvesztés felső határa csak kettővel kevesebb mint korábban volt. A kérdéskör máig nincs teljesen leszabályozva, vannak olyan joghézagok, amelyek meglepetést okozhatnak a jövő évi világverseny homoszexuális látogatóinak.
Erre utal az is, hogy Nasszer Al-Káter, a 2022-es katari világbajnokság szervezőbizottságának az igazgatója arra figyelmeztetett, hogy
a transznemű (transgender) emberekre vonatkozó katari törvények nem egyértelműek.
Alig több mint 20 éve még a külföldi homoszexuálisokkal szemben is alkalmaztak testi fenyítést, illetve bebörtönzést: 1998-ban egy Katarba látogató amerikai állampolgár a 6 hónapos börtönbüntetése mellé 90 korbácsütést is kapott, miután homoszexuális aktuson érték tetten. Az utóbbi években is lehetett rá példa, hogy nyugati turistát tartóztattak le a szexuális irányultsága miatt.
2016-ban a King Luxy nevű lengyel Instagram-sztár két hónapot töltött a rácsok mögött, mielőtt szabadon engedték.
Ám ez az ügy nem teljesen egyértelmű ugyanis, a lengyel hatóságok szerint kényszerítés miatt tartóztatták le a celebritást.
Beszédes, a Forbes 2019-es cikke, amelyben egy tanulmányra hivatkozva arról írtak, hogy
Katar a világon a második legveszélyesebb hely a homoszexuálisok számára.
S máig emlékezetes: Sepp Blatter korábbi FIFA-elnök 2010-es, nagy botrányt keltő kijelentése, amikor
arra kérte a homoszexuális futball szurkolókat, hogy tartózkodjanak a szexuális tevékenységtől a 2022-es világbajnokságon.
A munkavállalást tervező külföldiekkel szemben még kevésbé toleráns az olajmonarchia mint a turistákkal, ugyanis
még a 90-es években betiltották a homoszexuális dolgozók alkalmazását.
A szigorítás azután lépett életbe, hogy az arab államban több alkalommal is tömegesen tartóztattak le a Fülöp-szigeteki munkavállalókat homoszexualitásuk miatt.
A homoszexuálisokat érintő szigorú törvények mellett a katariak szokásaikból, kultúrájukból adódóan is rosszallóan tekintenek a homoszexualitásra és különösen az LMBTQ-szubkultúra olyan hivalkodó elemeire, mint a cross dressing, vagyis amikor az illető nem a biológiai nemének megfelelően öltözködik.
A katari kormány nemhogy nem ismeri el az azonos neműek házasságát, de még bejegyzett élettársi viszonyra sincs lehetőség, és
az LMBTQ-emberek jogai melletti kampányolást sem engedik.
Még a külföldi homoszexuális művészek sem léphettek fel sokáig az országban, az első ilyen koncertező George Michael volt.
A Queerintheworld nevű LMBTQ-portál szerint a helyi homoszexuálisok – a büntetések mellett a megbélyegzéstől is tartva – szinte kizárólag ismerősökön, bejáratott hálózatokon, és különböző mobilalkalmazásokon keresztül ismerkednek. Az arról szóló szóbeszédre is figyelmeztetnek, hogy a katari rendőrség a helyi piacokon is csapdába csalhatja a homoszexuálisokat, bár ez általában nem von magával büntetést, és csak elrettentésképpen, figyelmeztető jelleggel teszik.
Erősen ajánlják, hogy a homoszexuális turisták nagyon ügyeljenek arra, hogy nyilvánosan ne mutassák ki irányultságukat.
Az LMBTQ-közösségnek szóló portálon azt is megjegyzik, hogy ugyanakkor az Öböl-országban alapjában véve tisztelik a magánszférát, és a Saría-rendőrség nem fog senki hotelszobája ajtaján kopogtatni.
Katarban egyébként nem nézik jó szemmel a lenge ruházatot sem:
a nők testre tapadó, vagy túl sokat mutató viseletet betiltották, a férfiak sem viselhetnek rövidnadrágot.
Ezeket a szabályokat igyekeznek betartatni a turistákkal is.
Katart jellemzően a nemzetközi sajtó „konzervatívnak", hagyománykövetőnek mondja. Amikor a katariak megnyerték a világbajnokság megrendezésének lehetőségét, akkor sokan tartottak attól, hogy a szigorú szabályok miatt egyes csapatok bojkottálni fogják a világeseményt. Erre eddig nem került sor, bár norvég első- és másodosztályú focicsapatok 2021 márciusában a világbajnokság bojkottjára szólítottak fel, mivel a stadionokat építő vendégmunkások egyes esetekben szörnyű körülmények között élnek és dolgoznak, ám azóta a norvégok meggondolták magukat.
A címben feltett kérdésünkre, hogy Neuer viselheti-e a szivárványos karszalagot, a válasz: valószínűleg igen.
A FIFA évek óta alkudozik Katarral az LMBTQ-lobbi nyomása miatt, amely 2020 decemberében vezetett eredményre. Ekkor egy nyilvános sajtótájékoztatón Nasszer Al-Káter, a katari szervezőbizottság vezetője arról beszélt, hogy a transzneműeket és a homoszexuálisokat is szívesen látják a tornán, de nekik, ugyanúgy, mint mindenki másnak is, be kell tartaniuk a helyi szokásokat.
Szeretnék biztosítani minden szurkolót nemtől, orientációtól, vallástól vagy rassztól függetlenül, hogy Katar a világ legbiztonságosabb országainak egyike
– emelte ki Al-Káter, aki azonban fontosnak tartotta hozzátenni:
a vonzalom nyilvános kinyilvánítását elítélik, ez nem része a kultúrájuknak.
Mindemellett az alkoholfogyasztást sem díjazzák, de ígérik, hogy lehetőséget biztosítanak rá.
Katar azt is vállalta, hogy a világbajnokság ideje alatt engedélyezi a stadionokban a szivárványos zászlókat, így vélhetően Neuer karszalagja sem ütközne semmilyen szabályba.
Arról azonban a témában fellelhető cikkek egytől egyig hallgatnak, hogy a katari stadionokon kívül lenghet-e a szivárványos zászló. Ez utóbbira a válasz egyébként fellelhető Al-Káter nyilatkozataiban, amelyben visszatérő szófordulat a „kölcsönös tisztelet", és, hogy az ide látogatóknak „tiszteletben kell tartaniuk a helyi kultúrát". Márpedig az LMBTQ-közösség nem a visszafogottságáról vagy a hagyománytiszteletéről híres, így jó eséllyel okozhatnak majd botrányt a 2022-es világbajnokságon.