Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az amerikaiak kaotikus kivonulási kísérlete és Kabul tálib kézre kerülése miatt Afganisztán lett Joe Biden Vietnamja, az afgán főváros pedig az új Saigon, ahonnan kétségbeesetten próbálnak menekülni a nyugati erőkkel együttműködők, és nem csak ők. (Egyes vélemények szerint a mostani afgán helyzet rosszabb, mint az 1975-ös dél-vietnami.)
A nemzetközi baloldali média – ideértve a magyarországi baloldali médiát is – rögvest elkezdte mentegetni Bident, kijelentve: az amerikai elnöknek egyrészt nem volt más választása, mint a kivonulás, másrészt „a tálibok már megváltoztak", bármit is jelentsen ez.
A kritikusok nem a kivonulás szükségességét vitatják, hanem annak a mikéntjét, például:
ha a Biden-kormányzat kompetensebb, akkor még a tálibok kabuli bevonulása előtt kimenekítik az amerikaiakat és más külföldieket, illetve a velük együttműködő afgánokat.
A baloldali médiának azt a hazugságát, hogy „a tálibok már megváltoztak", egy héttel Kabul elfoglalása után lényegében senki nem hiszi el.
A baloldali, Biden irányába kifejezetten elfogult CNN kabuli tudósítója, Clarissa Ward csütörtökön a Spectatorba írt cikkében fejtette ki, hogy
az eddigi tapasztalatai alapján nem úgy tűnik, hogy a tálibok „megváltoztak volna".
Korábban az amerikai baloldali média egységesen azt kommunikálta, hogy a „tálibok már megváltoztak".
Érdemes megemlíteni, hogy hétfőn még Clarissa Ward is másképp tudósított a tálibokról. A muszlim hagyományoknak megfelelően csadorba öltözve
PRÓBÁLTA ELMAGYARÁZNI A NEM KIFEJEZETTEN TÁJÉKOZOTT AMERIKAI HALLGATÓSÁGÁNAK, HOGY SZERINTE A TÁLIBOK BARÁTSÁGOSNAK TŰNNEK... KÖZBEN A HÁTTÉRBEN A TÁLIBOK AZT ÜVÖLTÖTTÉK, HOGY „HALÁL AMERIKÁRA".
Az eseményről készült videó alapján az iszlamista tálibok annyira nem értékelték a CNN munkatársának erőfeszítéseit.
Néhány hete Clarissa Ward még nyugatiasan öltözködött, és úgy tudósított Kabulból.
Arról számolt be a Neokohn a Fox News csatorna Fox & Friends című műsorára hivatkozva, hogy az amerikai konzervatív televíziónak nyilatkozott Niloofar Rahmani, az afgán légierő első női pilótája, aki jelenleg az Egyesült Államokban él.
A 29 éves Rahmani elmondta, hogy az Afganisztánban maradt „családja és a szülei veszélyben vannak".
Rahmani szülei a tálibok célkeresztjébe kerültek, mivel egész karrierje során támogatták őt.
A pilóta 2015-ben szökött Afganisztánból az Egyesült Államokba, miután híressé vált azzal, hogy a tálibok 2001-es bukása óta ő volt az első női pilóta az afgán légierőnél. Hírnevét a tálibok megvetették, és elmondása szerint
2013 óta halálos fenyegetéseket küldenek neki.
Rahmani kihangsúlyozta:
nem hisz a tálib vezetők azon állításainak, hogy tiszteletben tartják a nők jogait, szerinte a tálibok elsősorban a nőknek fognak ártani.
Az afgán légierő első női pilótájának véleménye alapján, amit a tálib vezetők a nők jogainak az állítólagos védelméről mondanak, csupán propaganda.
Ez egy háború a nők, és nem a férfiak ellen. ... Annyira féltem a családom, nem akarom őket veszélybe sodorni azért, amit az országomért tettem
– fűzte hozzá végezetül Rahmani.
Ahogy azt az Origo is megírta, egy kiszivárgott ENSZ-dokumentum alapján
a tálibok nagy erőkkel vadásznak azokra, akik együttműködtek az amerikaiakkal és a velük szövetséges NATO-csapatokkal.
A dokumentum szerint a tálibok házról házra járnak, és azzal fenyegetik a helyi lakosokat, hogy túszul ejtik családtagjaikat, őrizetbe veszik őket, vagy akár meg is ölik őket, hacsak nem csatlakoznak önként az iszlamistákhoz. A szélsőségesek főleg a rendőrség, a katonaság és a hírszerzés munkatársait célozzák meg.
A jelentés szerint a tálibok minden nagyobb város elfoglalása előtt feltérképezik, hol lehetnek a célszemélyek. A Deutsche Welle beszámolója alapján
Kandahar városában nyilvános kivégzéseket is tartottak pénteken.
Mindez ellentmond annak, hogy keddi sajtótájékoztatójukon a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid még azt mondta: „meg akarunk bizonyosodni róla, hogy Afganisztán többé nem egy csatatér. Megbocsátottunk mindazoknak, akik ellenünk harcoltak".
A tálibok szóvivője ekkor arról is beszélt, hogy „az iszlám jogrend, a saría keretén belül garantálni fogják a nők jogait". Azt viszont Zabihullah Mudzsáhid hozzátette, hogy „a nők ezentúl hidzsábot kell viseljenek", azonban „továbbra is vállalhatnak munkát, és járhatnak iskolába, egyetemre".
Sajtóinformációk szerint
a szóvivő közleménye ellenére több vidéki településen a felfegyverzett tálibok nem engedték be a lányokat egyes iskolákba, illetve a Herát városában található egyetemre.
Augusztus 19-én volt az afgán nemzeti ünnep, amely a függetlenség napja. Ekkor az afgánok arra emlékeznek, hogy 1919. augusztus 19-én írtak alá a britekkel egy egyezményt, amely biztosította Kabul függetlenségét Londontól, miután a Brit Birodalom – más hódítókhoz hasonlóan – kudarcot vallott Afganisztánban.
Jalalabad városában a tálibok elleni tüntetők a nemzeti ünnep előestéjén, szerdán a tálib zászló helyére kifüggesztették az afgán zászlót. Erre az iszlamista tálibok válasza az volt, hogy tüzet nyitottak a tüntetőkre. Az Al Jazeera beszámolója szerint ennek következtében
legkevesebb ketten meghaltak és tizenketten megsebesültek.
Csütörtökön pedig Kabulban a szépségszalonok egy részének bezárására kényszerültek, miután a tulajdonosokat a tálibok vegzálták.
Pénteken a tálibok pakisztáni fiókszervezete,
A TEHRIK-I-TALIBÁN PAKISZTÁN (TTP) NEVŰ SZÉLSŐSÉGES ISZLAMISTA SZERVEZET TERRORTÁMADÁST KÖVETETT EL KÍNAI CÉLPONTOK ELLEN.
Beludzsisztán tartományban az öngyilkos merénylők egy autókonvojt támadtak meg, amelynek következtében meghalt két gyerek, többen pedig megsebesültek. Más hírek alapján a tálibok áldozatául esett kilenc kínai mérnök is, akik egy kínai-pakisztáni megaprojekt keretén belül autópálya-építésen működtek közre.
Közben az amúgy amerikai katonák által ellenőrzött kabuli reptéren folytatódik az egy hete tartó káosz.
Szombaton Németország és az Egyesült Államok felszólította az Afganisztánban rekedt állampolgárait, hogy tartsák távol magukat a kabuli repülőtértől, amin keresztül jelenleg is több ezren próbálnak meg elmenekülni a radikális iszlamista tálibok kezére került országból. A kabuli német nagykövetség szerint: „jelen körülmények között biztonságosabb otthon maradni, vagy egy biztonságos helyen kivárni".
Az amerikai nagykövetség szintén arra szólította fel az amerikai állampolgárokat, hogy
KERÜLJÉK EL A REPÜLŐTERET A BIZTONSÁGI FENYEGETÉSEK MIATT, KIVÉVE, HA VALAKI A HATÓSÁGOKTÓL ERRE VONATKOZÓ UTASÍTÁST KAPOTT.
AZ AFGÁN POLGÁRI REPÜLÉSI HATÓSÁG A NAP FOLYAMÁN KÖZÖLTE, HOGY A LÉGIKIKÖTŐ A TOVÁBBIAKBAN NEM FOGAD POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI JÁRATOKAT.
Az országot elhagyni igyekvőket most már csak katonai gépeken menekítik a közeli országokba, ahonnan polgári járatokkal viszik őket tovább.
A káosz következtében a reptéren eddig legalább tizenketten haltak meg.
Sajtóhírek alapján most már nemcsak a tálibokhoz, hanem az azzal elég rossz viszonyt ápoló Iszlám Állam terrorszervezet afganisztáni sejtjeitől is féltik az országban tartózkodó külföldieket. Az MTI-nek a német dpa hírügynökség hivatkozó beszámolója alapján névtelenséget kérő amerikai illetékes szerint a kabuli repülőtér környékén kialakult rossz biztonsági helyzetre tekintettel amerikai és más állampolgárok kisebb csoportjai különleges utasításokat kaphatnak arra vonatkozóan, hogy mit kell tenniük jelen helyzetben. Így például meghatározhatják számukra, hogy bizonyos tranzitpontokra menjenek, ahol katonák fogják begyűjteni őket.
Szombaton a – külföldiek mellett –
ismét több ezer afgán próbált bejutni a kabuli repülőtérre annak érdekében, hogy valamilyen módon elhagyhassák az országot.
A reptér kapuit az amerikai katonák rendszertelenül és rövid időközökre nyitják csak meg. A légikikötő északi bejáratánál hangosbeszélőn többször is bemondták, hogy a bejárat zárva marad a következő két napban. Vasárnap pedig a brit védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy hét embert megöltek a repülőtér közelében. A Figaro arról ír, hogy agyontaposták, illetve összepréselték őket.
A Mandiner cikke alapján bejárták a közösségi médiát azok a jelenetek, amelyen a tálibok – még július legvégén – újrajátszották a második világháborúban a japán Iwo Jimát elfoglaló amerikairól készült híres fotót. A gesztus eredetileg az amerikai háborús propaganda ötlete volt 2009-ben, amikor amerikai tengerészgyalogosok emelték fel az afgán zászlót a korábban tálibok által irányított Helmand-völgy fölé.
A tálib plakát direkt ennek parafrázisa, miután a kép ugyanezen a napon látott napvilágot, csak 12 évvel később, és ugyanabban a völgyben készítették a tálib lázadók.
Ráadásképpen
az iszlamisták amerikai katonáknak öltöztek, a fotón pedig látni lehet az amerikaiak által hátrahagyott, időközben a tálibok kezére került fegyvereket.
Ez az Egyesült Államok megalázásának a tökéletes szimbóluma.
Részben a tálibok miatt, részben gazdasági okokból kifolyólag nagyon sok afgán dönthet úgy a közeljövőben, hogy elhagyja hazáját. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szombaton arról beszélt, hogy
a német belügyminisztérium jelentése alapján 500 ezer és 5 millió közé tehető az Afganisztánt elhagyni akarók száma.
Ebbe a becslésbe azonban nincsenek benne azok az afgánok, akik már évek óta Iránban élnek, az ő számuk hivatalosan 2 millió, nem hivataloson pedig 3 és 4 millió között lehetnek.
Mivel Irán szegény ország, az ENSZ és az EU pedig nem biztosít Teherán számára elég forrást, hogy ellássa a területén élő afgánokat, könnyen lehet, hogy
2015-2016-hoz hasonlóan ők ismét megindulnak Törökországon keresztül Európa irányába.
Pakisztánban is él hivatalosan másfél millió, nem hivatalosan 3 millió afgán, akiknek egy része szintén útra kelhet.
Érdemes megjegyezni, hogy
A NYUGATI KATONAI ERŐK KÖZEL 20 ÉVES JELENLÉTE ALATT AFGANISZTÁNT EDDIG MINTEGY 3 MILLIÓAN HAGYTÁK EL.
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint ugyan Törökország bejelentette, hogy az Iránnal közös 295 kilométeres határra falat épít, de Ankara azt is hozzáfűzte, hogy ebből idén csak 64 kilométer készülhet el. Ez azonban csak egy részleges megoldás lesz, hiszen bár a török-szír határon is van egy fal, de a török-irakin nincs.
A Magyar Nemzetnek a Reuters brit hírügynökségre hivatkozó cikke alapján a napokban Görögország befejezte egy 40 kilométer hosszú határkerítés építését a török határon. Az új határzár a már meglévő 12,5 kilométer hosszú kerítés meghosszabbítása. Ez azonban szintén csak részmegoldásnak minősíthető, mivel az Égei-tenger felől érkező migrációs nyomást nem fogja tudni felfogni, szárazföldön viszont kiváló védekezési eszköznek tekinthető.
Az MTI szemléje alapján az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szombaton az afgánok befogadását sürgette, kijelentve: „a kiszolgáltatott emberek áttelepítése a legnagyobb fontossággal bír. Ez erkölcsi kötelességünk". A befogadással kapcsolatosan konkrét számot von der Leyen asszony ugyanakkor nem árult el.
Az Európai Bizottság elnöke az idei évre Afganisztánnak szánt 57 millió eurós humanitárius támogatás növelését is kilátásba helyezte.
Ezzel kapcsolatosan azt mondta: „a tálibok nem részesülhetnek az Afganisztánnak ígért uniós forrásokból, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, így a többi között a nők és kisebbségek jogait".
Ursula von der Leyen arról viszont nem beszélt, hogy e jogok tiszteletben tartását Brüsszel mégis hogyan kényszerítené ki az iszlamista szélsőségesektől. Azt azonban leszögezte: „halljuk a tálibok nyilatkozatait, de mindenekelőtt a cselekedeteik által fogjuk megítélni őket".
Arra a tényre, hogy e jogokat a tálibok máris semmibe veszik, a bizottság elnöke egyáltalán nem tért ki.
A bejelentését nem lehet máshogy értelmezni, minthogy az uniós – köztük a magyar – adófizetők pénzéből fognak több tízmillió eurót kapni az iszlamista tálibok, amit el sem tudunk képzelni, hogy mire fognak költeni.
Ez meglehetősen átgondolatlan lépés Brüsszel részéről, főleg annak tükrében, hogy Washington már befagyasztotta az afgán jegybank amerikai bankokban lévő pénzeszközeit, Berlin pedig felfüggesztette a fejlesztési segély folyósítását, időközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beszüntette az Afganisztánba irányuló hitelek átutalását.
