Az elnöki hivatal korábbi alkalmazottjának nem kell börtönbe vonulnia: az egy év letöltendő szabadságvesztést elektromos nyomkövető viselésének kötelezettségével az otthonában kell töltenie.
Benallát a bíróság mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és tíz évre a fegyverviseléstől, bevonták valamennyi fegyverét.
Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott.
A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.
Az államfő 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia.
Ön a köztársasági elnökhöz fűződő állítólagos jó viszonyra hivatkozva visszaélt a tényleges hatalmával. Elárulta a kinevezésével járó bizalmat - fogalmazott a bíróság elnöke az ítélethirdetéskor.
Kiemelte, hogy Benallát a munkaköre példamutatásra és szigorra kötelezte volna, ő viszont elfogadhatatlan módon viselkedett.
A bírónő úgy látta, hogy a vádlott önhatalmúnak és büntethetetlennek gondolta magát, amikor elbocsátása után jogosulatlanul használta a diplomataútleveleit, és feletesse aláírását ráhamisította egy dokumentumra annak érdekében, hogy 2017-ben törvénytelen módon fegyverviselési engedélyt kapjon.
"Nem vagyok angyal, nem szabályszerűen végzem a dolgokat. Ettől lennék bűnöző?" - kérdezte Benalla még az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán.
A védelem - amely szerint a médiaőrület ördögként festette le az ügyfelét - a diplomataútlevelek jogosulatlan használatán kívül, amelyet elismert Benalla, felmentést kért.
A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját.
Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal amatőrizmusára irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának nevezte a történteket.
A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan - amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben - 12 különböző vádpontban ítélték el az elnök volt biztonsági főnökét.
Felelnie kellett a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért "csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal" vádolták. Benalla a perben tagadta a vádat, azt állítva, hogy "szabálysértést elkövető embereket" állított elő, és ez szerinte "állampolgári reakció" volt a részéről.
A két diplomata útlevél jogosulatlan használatára, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra sem tudott magyarázatot adni.
Mint azt az Origo több cikkében megírta, Benalla feltűnően jó viszonyban volt Emmanuel Macron elnökkel, amit fényképfelvételek is bizonyítottak.
A viszonyra jellemző, hogy Benalla egy az Élysée-palotához toldott 300 négyzetméteres luxuslakásban lakott, amely arról volt ismert a franciák körében, hogy Mitterand elnöksége idején egy ideig itt élt a szocialista elnök szeretője és titkolt lánya. Macron pedig, amikor a Benalla-botrány kiderült, egészen elképesztő és furcsa magyarázkodásba kezdett, azt mondta: nem igaz, hogy nukleáris indítókulcsok voltak a testőrparancsnokánál, és az sem igaz, hogy a férfi a szeretője - miközben ezeknek cáfolatára nem kérte senki.